Ma van az Emberi Jogok Napja

„Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek” – mondja ki az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1. cikke, amit az Egyesült Nemzetek Szervezete deklarált 1948. december 10-én. Az ENSZ közgyűlése ezt a napot 1954-ben az Emberi Jogok Nemzetközi Napjává nyilvánította.

A Nyilatkozat összefoglalja az ENSZ álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. A Nyilatkozatot John Peters Humphrey kanadai jogász és emberjogi aktivista szövegezte meg az ENSZ kérésére, többek között Eleanor Roosevelt egyesült államokbeli First Lady, René Cassin francia bíró, Charles Malik libanoni diplomata és P. C. Chang kínai professzor segítségével.

– Hiányosságok vannak az emberi jogok terén Magyarországon – mondta lapunknak Álmosd Róbert az Amnesty International magyar irodájának igazgatója. A civil szervezet vezetője kiemelte: gyakran fordul elő diszkrimináció a romákkal, a nőkkel és homoszexuálisokkal szemben.

– Az elmúlt másfél-két évben hallatlan atrocitások érték a roma kisebbséget, emberek haltak meg - mondta a civil szervezet igazgatója. Hangsúlyozta: ezeknek a támadásoknak etnikai indíttatása volt. – Az államnak biztosítania kellene a romák védelmét - tette hozzá.

Álmosd Róbert pozitívumokról is beszélt. Ezek között említette, hogy az idei Meleg Büszkeség Napján nagyobb védelmet kaptak a melegek, mint tavaly; illetve beszélt a távoltartás-törvényről is. – ennek az az lett volna a dolga, hogy megvédje a bántalmazottakat a párkapcsolaton belül. Sajnos a kormány nem vette figyelembe a civilek véleményét, és felemás törvény született.

Nagy a közvélemény-formálók felelőssége

– Azoknak a felelőssége nagyon nagy, akik tudatot formálnak - mondta az Amnesty Magyarország igazgatója. Felhívta a figyelmet, hogy nekünk állampolgároknak is van saját felelősségünk; méghozzá az, hogy megpróbáljunk sztereotípiáktól mentesen közeledni embertársainkhoz.

– Első lépés az lenne, hogy a felelős médiaszemélyiségek, közvélemény-formálók odafigyeljenek, mit nyilatkoznak - mondta a civil szakember, aki sürgette, hogy szűnjenek meg a diszkriminatív megállapítások a nyilvánosságban.

Átadták az idei Polgárjogi Díjakat

Tizennegyedik alkalommal adták át a budapesti, Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központban a Polgárjogi Díjakat. A Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) által alapított rangos elismerést idén Andrassew Iván újságíró, Mohácsi Erzsébet, az Esély a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány igazgatója (CFCF) és az elmúlt majd két évtized alatt rádiós és televíziós változatban is készült Szószóló elnevezésű emberi jogi magazin főszerkesztője, Bocskay Zsolt vehette át. Az idei díjátadón külön hangsúlyt kaptak a romák ellen az elmúlt két évben elkövetett gyilkosságok és támadások, melyek kapcsán az RPA fotópályázatot is kiírt. Ezt Máté Péter, a Magyar Nemzet fotóriportere nyerte - számolt be a Roma Sajtóközpont az eseményről.

A Polgárjogi Díjat 14 évvel ezelőtt alapította a Roma Polgárjogi Alapítvány. A pénzzel nem, ám a hazai roma közösség rangos erkölcsi megbecsülésével járó elismeréssel évről évre olyan embereket tüntetnek ki, akik sokat tettek a romák önbecsülése és elismertetése érdekében. Korábban többek közt olyan neves emberek kapták meg a díjat, mint például Tarnói Gizella, az Élet és Irodalom egykori főszerkesztője.

Az Emberi Jogok Napja alkalmából rendezett idei díjátadón külön hangsúlyt kaptak az elmúlt két évben a romák ellen elkövetett támadások, gyilkosságok. Ezért az ünnepség Tatárszentgyörgyön kezdődött, ahol a megjelentek gyertyagyújtással emlékeztek az ottani támadásban megölt öt éves Csorba Róbertre és édesapjára.

Délután a budapesti, Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központban Iványi Gábor lelkész nyitotta meg azt a fotókiállítást, melyre még ősszel írt ki pályázatot Miért? címmel az RPA, a Magyarországon az elmúlt egy évben romákat ért támadásokkal összefüggésben készült fotódokumentumok és alkotóik számára. A tárlaton a pályázatra érkezett legsikeresebb harminc alkotást láthatták az érdeklődők. A képeket neves fotóművészek bírálták el, a pályázatot Máté Péter, a Magyar Nemzet fotóriportere nyerte, Mécses az Áldozatokért című alkotásával. A szerző korábban Koszovóban készült fotóival szerzett elismeréseket. A kiállítást a szervezők egyben főhajtásnak is szánták a romák ellen elkövetett támadások halálos áldozatai előtt.

Ezt követően az RPA elnöke, Horváth Aladár adta át az idei Polgárjogi Díjakat. Az elismerést hárman vehették át: Andrassew Iván, a Népszava publicisztikai rovatának vezetője „a romákat érő erőszak és gyűlöletkeltés ellen folytatott közírói, értelmiségi kiállásáért”, Mohácsi Erzsébet, a szegregációs pereket folytató Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány igazgatója, a „cigány gyermekek iskolai esélyegyenlőségéért vívott küzdelemért” és Bocskay Zsolt, az épp most „nagykorúságát” ünneplő, Szószóló elnevezésű emberi jogi magazin főszerkesztője „ tizennyolc éve tartó, a romák és más hátrányos helyzetű csoportok iránti érzékeny, tényfeltáró szerkesztői magatartásáért.” A Bocskay Zsolt által alapított műsor a Magyar Televízióban indult el, majd a londoni BBC Magyar Adásában és az InfoRádióban folytatódott, jelenleg a Klubrádióban hallható.

A rendezvényt este hat órától a Romafolk Együttes „Dalok a jégveremből” című népzenei koncertje zárta.

Ezerféle program estére

Magyarországon főleg kulturális programokkal ünneplik meg az évfordulót.

17 órától Közelnézet – avagy a romák emberi jogainak erőpróbája Nápolytól a Boszporuszig címmel négy roma civil szervezet rendez programot az Urániában. A szervezők az érdeklődők számára ingyenes vetítéseket tartanak, melynek során az albániai, ukrajnai és törökországi roma közösségekkel ismerkedhetünk meg - írta a c-press.hu.

– Mi egy hagyományos Amnesty-programmal készültünk, a levélíró-maratonnal - mondta lapunknak Álmosd Róbert. A civil szervezet aktivistái és a résztvevők 31 országban ugyanezen a napon több ezer levelet írnak a különböző állami vezetőknek és döntéshozóknak az emberi jogokért, vagy a politikai foglyok szabadon bocsátásáért.

A civil szervezet több programot is tervez: lesz emberi könyvtár, ahol azok beszélnek, akik kirekesztettek. – Az a probléma, hogy mi ezt nem éltük át. Fogalmunk sincs, hogyan érezhet az az ember, aki a sztereotípiák alapján ítélnek meg. Itt belebújhatunk mások bőrébe.

A civil szervezet honlapjáról kiderül: megismerkedhetünk Mária, 30 éves AIDS beteg, Juri, 17 éves prostituált, emberkereskedelem áldozata, Gábor, 56 éves, hajléktalan, Karim, 35 éves, illegális bevándorló Maliból, Azar, 24 éves afganisztáni menekült, Ildikó, 29 éves, munkanélküli, László, 43 éves, mozgássérült, Sándor, 28 éves, börtönviselt, Irén, 69 éves nyugdíjas és Andrea 35 éves, családon belüli erőszak áldozata életével.