M44-es: a gyorsforgalmi út a ködös messzeségben

Térségi ügynek volna minősíthető, mikor és hogyan épül meg Kecskemét és Békéscsaba között az M44-es gyorsforgalmi út. Több tényező miatt azonban országos érdeklődésre is számot tarthat az elhúzódó fejlesztés, aminek legújabb állomása annak bejelentése volt, hogy a teljes szakasz 2020 vagy 2024-re éri el a román határtól nem messze található megyeszékhelyet.

A gazdasági, társadalmi és szociális értelemben halmozott hátrányokkal küzdő Békés megye felzárkóztatása elképzelhetetlen az európai szintű közúti elérhetőség megteremtése nélkül. Ez volna az M44-es gyorsforgalmi út, aminek indokoltsága legalább két ok miatt nehezen megkérdőjelezhető. Az elmúlt másfél évtized hazai közútfejlesztései nagyon érzékletes javulást hoztak a főváros és a vidéki centrumok közötti elérhetőség minőségében. (Lásd: M3, M5, M6.) Kétségtelenül ezen a téren több megye és megyeszékhely nem dolgozhatta le még öröklött hátrányát. Mégis azért ritka nehéz a helyzet Békésben, mert egy Békéscsabáról autózónak 124 kilométert kell megtennie, hogy Kecskemétnél elérje a legközelebbi autópályát. Ez országos összevetésben szinte felmérhetetlen közlekedési deficit.

A Magyar Gyorsforgalmi és Főúthálózatra vonatkozó fejlesztési javaslatokban foglaltak értelmében 2020-2024-re datálta egy Békés megyei fórumon a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ egyik vezetője az M44-es főút kivitelezésének befejezési időpontját – ahogyan erről egy helyi hírportál beszámolt. Az a legkevesebb, hogy ezt a helyben élők elfogadhatatlannak tartják, és egyben igazolva látják, hogy a megye fejlesztése az egymást váltó kormányok számára legfeljebb szavakban fontos, de érdemi lépések nem történnek. Ami talán még ennél is fontosabb: érdemi forrásokat nem rendelnek a térséget érintő közútfejlesztésekhez.

Békés megye az ország egyik leghátrányosabb, gazdaságilag legelmaradottabb térsége, amelyik önerejéből nem képes úrrá lenni a megoldandó feladatokon.

Politikai elitje húsz éve naponta adja jelét annak, hogy országos szinten súlytalan, szavára nem figyelnek, lobbiereje egyszerűen nem is mérhető. A közúthálózat-fejlesztésének szükségessége 1998 óta vált helyben a választási kampányok központi üzenetévé. E tekintetben csak részeredményekre futotta. Elkészült az M44-es 15 km-es szakasza Békéscsaba és Gyula között, emellett e két várost már évek óta elkerülőutak tehermentesítik. De az áhított cél, a gyorsforgalmi út megépítése Kecskemétig, a mai számítások szerint akár tizennégy év múlva valósulhatna meg. Miközben a megyei közhangulat szerint már az is késő lenne, ha tegnap átadták volna.

Gazdaságfejlesztési szempontból a periférián található megye, amelynek központja 200 km távolságban található Budapesttől, és a legközelebbi autópályától közel 120 km-re, a legkevésbé sem számít befektetési célpontnak. Ez a dilemma kizárólag a normális közúti megközelítés megteremtésével volna feloldható.

A helyi politika zsákutasságát és eredménytelenségét mi sem mutatja jobban, mint Molnár László (MSZP) egykori országgyűlési képviselő 2002-ben az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter békéscsabai látogatásán elmondott beszéde, amelyben a kormányfővel együtt ígérte meg: 2006-ra elkészült Kecskemétig a gyorsforgalmi út.

Legutóbb a békéscsabai polgármester, Vantara Gyula (Fidesz-MPP, egyben országgyűlési képviselő) ez év októberében az önkormányzat alakuló ülésen mondott beszédében úgy fogalmazott: „A választók áprilisban a változásra szavaztak, ezért ki kell mozdítani az M44-es ügyét a holtponti helyzetéből.” Ehhez hozzátette: „Ennek jegyében Békés megye újonnan megválasztott parlamenti képviselői összefogtak, és első lépésként egy közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben kinyilvánították a fejlesztés jelentőségét, bízva abban, hogy az új kormány – a gazdaságfejlesztési programjával összhangban – Békés megye közlekedési kapcsolatainak komplex fejlesztését megoldandó feladatnak tekinti.”

A Fidesz joggal nevezte a Békés megyei szocialistákat az országos döntéshozatali folyamatokban súlytalannak, amit rendszerint az M44-es elhúzódó fejlesztésével támasztottak alá. A 2024-re ígért (de legyen 2020) útfejlesztés a patikamérleg pontosságával jelöli ki a viharsarki fideszesek súlyát az országos politika mérlegén.

A békéscsabai polgármester által emlegetett „holtponti helyzetből” való kimozdulás a legkevésbé sem történt meg. Sok a szó, sok az ígéret, sok a magyarázkodás, sok a pártok között ebben az ügyben az egymásra mutogatás. De a vége valahogy mégis döbbent csend. Könnyen lehet, hogy a választók a változásra szavaztak, de amit helyben kaptak, az leginkább a változatlanság fogalmával írható le.