Lex Klubrádió

A Klubrádió-saga legutóbbi felvonása azzal kezdődött, hogy a médiaügyek iránt korábban egyáltalán nem érdeklődő hollókői polgármester, a fideszes Szabó Csaba egy éjszakába csúszó parlamenti hétfőn váratlanul hat, részletesen kidolgozott módosító indítványt nyújtott be a médiatörvényhez.

Elképzelései furcsamód nem kapcsolódtak az eredeti előterjesztéshez (sem). Azt ugyanis az Alkotmánybíróság decemberi elmarasztaló határozata indokolta. A testület az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztossal összefüggő rendelkezéseket ítélte alkotmányellenesnek – ezeket a napokban meg is változtatta a kétharmad. Mindennek semmi köze nem volt Szabó pontjaihoz, amelyek a Klubrádióra szabva, a csatorna frekvenciapályázatainak amúgy sem kispályás történetében hoztak volna fordulatot. Nem véletlen, hogy ezek a módosítók kapásból házszabályellenesnek tetszettek. A szabói idea szerint ha egy rádió frekvenciát ugyan nyert, de még nem kötött műsor- vagy médiaszolgáltatási szerződést a Médiatanáccsal, akkor ingyenes közösségi médiaszolgáltatóból automatikusan kereskedelmi médiummá minősül át. Az engedélyért így évi több tízmillió forint médiaszolgáltatási díjat kell fizetnie.

Szabó az átminősítést visszamenőleges hatállyal képzelte el, nyilván azzal a céllal, hogy a kitételt így ráhúzhassák a Klubrádió által közösségi rádióként megpályázott, az ORTT által pedig neki meg is ítélt 92.9-es budapesti frekvenciára. A Klubrádió korábban bírósághoz fordult, mivel közben a jelenleg használt 95.3-as frekvenciáját az Autórádió Kft.-nek adta oda a Médiahatóság. A Fővárosi Törvényszék ezután első fokon a Klubrádiónak ítélte ezt a hullámhosszt. A döntést az NMHH természetesen megtámadta.

Szabó éjjeli médiatörvény-módosítása a Médiatanács jogosítványainak bővítését is lazán megcélozta. A tervezett szöveg szerint „a Médiatanács meghatározott időszakra, de legfeljebb három évre, közfeladat ellátása érdekében pályázati eljárás nélkül is feljogosíthat valamely vállalkozást médiaszolgáltatás végzésére”.

A „közfeladat” kifejezés pedig bármit jelenthet.

Hagyták kiszállni

A lex Klubrádió kiverte a biztosítékot a sajtóban és az ellenzéknél.

Szabó Csaba azon nyomban visszavonta beterjesztését, azóta bölcsen kerüli a nyilvánosságot. Főnökei hagyták kiszállni.

Ekkor lépett a színre párttársa, Menczer Erzsébet, aki puhított formában újra benyújtotta a Szabó Csaba-féle javaslatokat.

Ezekben az órákban feltűnt egy írás a Médiatanács blogján. Szerzője kinyilvánította: „Jogalkalmazóként érdeklődéssel figyelem a médiatörvény egyes módosításai körül kialakult polémiát.” Állítja, a bírálók szerint a „jogtiprás” netovábbja, hogy a Médiatanács a jövőben nem lenne köteles szerződést kötni egy-egy frekvenciapályázat győztesével, pedig „ez eddig sem volt másképp”. Ugyanis: „Ha a pályázat nyertese a szerződésben irreális feltételeket támaszt, a jogszabályoknak vagy a pályázati kiírásban foglaltaknak nem megfelelő szerződést akar kötni a hatósággal, vagy a pályázat után csődöt jelent, akkor a hatóságnak nem kötelessége aláírni a szerződést.”

S aki még tudja követni, annak a következő fordulatot az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke, L. Simon László módosító indítványai hozták, amelyek alapján a törvényből kikerült azon passzus, miszerint a Médiatanács nem köteles szerződést kötni a rádiós vagy televíziós pályázatok nyerteseivel. Szintén L. Simonnak köszönhető, hogy műsor-szolgáltatási szerződést ezután nemcsak a Médiatanács köthet.

A pályáztatással kapcsolatban a módosítások után is maradtak gyanús részek. Bár kikerült belőle, hogy a Médiatanácsnak nem kell szerződést kötnie a nyertes pályázóval, az nem szerepel a szövegben, hogy a szervezet mennyi időn belül köteles produkálni az engedélyt.

A Klubrádió esetében hónapok óta lehetetlen érvényt szerezni egy eddig nem említett jogerős bírósági döntésnek.

A Klub 2010 tavaszán nyerte el a 92.9-es közösségi frekvenciát, de az Országos Rádió- és Televízió Testület jogutódja, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a mai napig nem kötött vele szerződést. A bíróság első fokon kimondta a törvénysértést, sőt létre is hozta a szerződést. A Médiatanács fellebbezett.

Aknák a törvényben

A legújabb módosítás során belekerült a törvénybe, hogy közösségi frekvenciát csak az kaphat, akinél a komplett eljárást a Médiatanács bonyolította le. Tehát a jogelőd ORTT döntései nem érvényesek.

A helyzetet tehát jelentősen bonyolítja, hogy a Médiatanács – arra hivatkozva, hogy a Klubnak a 92.9-en már van fővárosi frekvenciája – a jelenleg is használt 95.3-ra tavaly pályázatot írt ki, majd nyertesnek hozta ki az Autórádió nevű céget. A Fővárosi Ítélőtábla viszont részben hatályon kívül helyezte az erről szóló határozatot, és érvénytelennek minősítette a nyertes Autórádió pályázatát.

A törvényben erre a területre is aknákat telepítettek. Például azt, hogy a Médiatanács részéről mérlegelhető, és nem kötelező a szerződés aláírása. Kimondja, ha valaki nyert egy pályázaton, másikon már nem indulhat, azon nem is nyerhet. Tehát a mostani átmeneti időszakban hiába hirdetik ki egy frekvencia nyertesét, ha még nincs is megkötött szerződése egy korábban elnyert hullámhosszról: másik pályázaton már nem rúghat labdába. Vagyis két szék között a pad alá esik, ha a Médiatanácsnak ahhoz van kedve. Ez kizárólag a Klubrádióról szól.

A parlamenti vitában Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese azt állította, hogy a Szabó-, a Menczer- és az L. Simon-féle módosító indítványok egytől egyig a médiahatóságnál íródtak.

Bayer Judit médiajogász szerint ugyanez történhetett az eredeti törvény elfogadásakor is.

– Szakértők nem jegyezték a törvényt, szerzői soha nem álltak a nyilvánosság vagy akár a szűkebb politikai, szakmai kör elé. Ezzel szemben a Médiatanács folyamatosan védi és magyarázza a passzusokat, blogjában indulatosan támadja kritikusait. Mindezt semmi más nem magyarázhatja, mint az, hogy a törvényalkotás valójában a Médiatanács irodájából indul ki – véli Bayer.
A nyugtalanság tőlünk nyugatra sem csitul.

– Továbbra is aggódva figyeljük a magyar médiatörvény állapotát, mert a parlamenti vita során beadott módosító indítványok közül többről is úgy tűnik, ellentmondanak az Európa Tanács visszajelzéseinek – mondja a 168 Órának Ryan Heath, az Európai Bizottság alelnökének, Neelie Kroesnak a szóvivője. – Bár hivatalosan nem tájékoztattak minket a törvény módosításairól, azokat alaposan megvizsgáljuk. Az Európa Tanács értékelésében több mint hatvan területen fejezte ki aggodalmát, amelyek közül csak nagyon keveset terjesztettek be törvénymódosításra. A magyar kormánytól továbbra is elvárjuk, hogy, mint arról korábban megállapodtunk, tegyen eleget az értékelésben megfogalmazott jelzéseknek, és tartsa be az európai normákat, értékeket. A bizottság továbbra is reméli, hogy számos egyéb csatorna mellett a Klubrádió is folytathatja a sugárzást.