Lesújtóan ír Magyarországról az amerikai külügyminisztérium jelentése

A Népszava csütörtökön hozta nyilvánosságra a 51 oldalas dokumentumot, egyik fejezete szerint az Orbán-kormány számos olyan lépést hajtott végre, amely csökkentette az igazságszolgáltatási intézmények függetlenségét és pártatlanságát, s az Országos Bírósági Hivatal elnökének túlzott hatásköre a bírósági igazgatásban továbbra is aláássa a bírói függetlenséget, problémákat okoz a bíróságok igazgatása, valamint a bírák és bírósági vezetők kinevezése terén. 

A dokumentum részletesen tárgyalja, hogy az Orbán-kormány az izraeli kémprogrammal, a Pegasus-szal oknyomozó újságírókat és médiatulajdonosokat, valamint ügyvédeket és politikusokat figyelt meg. A magyar média helyzetét is vizsgálja a külügyi dokumentum, megállapítva, hogy „a politikailag ellenőrzött médiaszabályozó hatóság és a médiapiacba való torzító állami beavatkozás együttes hatása aláásta a médiapluralizmust és a véleménynyilvánítás szabadságát”. 

A State Department rámutat, hogy bár a közszolgálati médiaszolgáltatók a törvény szerint kiegyensúlyozott, pontos, részletes, objektív és felelős hír- és információs szolgáltatásokat kell nyújtsanak, ezeket a követelményeket gyakran figyelmen kívül hagyták. 

A State Department az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát (ODIHR) képviselő megfigyelő misszió megállapításait tételesen követve értékeli az elmúlt évek magyarországi választási folyamatait, külön kiemelve a választási törvény 2020 decemberi módosítását, amely a pártlista állítás megnehezítésével újabb akadályokat gördített a 2022-es parlamenti választásokon közösen indulni készülő ellenzéki pártok együttműködése elé. 

A korrupcióellenes nem kormányzati szervezetek állítása alapján bekerült a jelentésbe, hogy korrupció és kivételezés zajlik az uniós források elosztásában is. Ennek kapcsán részletesen tárgyalja az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) június 10-én közzétett 2020-as éves jelentésének megállapításait, valamint Didier Reynders uniós igazságügyi biztos júniusi kijelentését, amely szerint az Európai Bizottság nem fogja támogatni az ország 8,5 milliárd dolláros gazdasági helyreállítási tervét, amíg az Orbán- kormány nem hajt végre igazságügyi reformokat, és nem nyújt megfelelő biztosítékot arra, hogy az OLAF által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően kivizsgálják. 

A családon belüli erőszak magyarországi tendenciáiról a dokumentum megállapítja, hogy a hivatalos statisztikákra hivatkozó sajtójelentések szerint a Covid-19 járvány kitörése óta 60 százalékkal nőtt a regisztrált esetek száma, s hogy nőjogi csoportok szerint Magyarországon nem létezik átfogó állami politika a nemi alapú erőszak kezelésére, és hogy a megfelelő szakmai képzés és az esetek megfelelő kezeléséhez szükséges megfelelő protokollok hiánya rendszerszintű problémát jelent.

Nem feledkezik meg az amerikai külügyminisztérium emberi jogi országjelentése arról sem, hogy a Fidesz képviselői által benyújtott módosító indítványoknak köszönhetően június 15-én a parlament elfogadta a „pedofíliellenes” törvényt, amely megtiltotta a „nemváltoztatás” és a homoszexualitás „népszerűsítését” és „ábrázolását” kiskorúak számára a médiában, a reklámokban és az oktatásban. 

Az Egyesült Államok csaknem öt évtizede adja ki az emberi jogi gyakorlatról szóló országjelentéseket, 2021-ben 198 országra és területre kiterjedően.

(Kiemelt képünk illusztráció: Tüntetés a Pegasus-botrány miatt a Fidesz Lendvay utcai székháza előtt.)