Leskelődő állam
A kíváncsi állam szorgalmasan gyűjtögetheti a célszemélyek adatait. Minden eszköze megvan hozzá: egy már megvásárolt internetes kémprogram vagy megfigyelő rendszerek, adatbázisok tervezett összekapcsolása segítségével nem maradnak titkok a szolgálat előtt. De vajon van-e a garancia arra, hogy a hatóságok mindig jogszerűen járnak el? PUNGOR ANDRÁS összeállítása.
„Jöjjenek el az illetékesek, és mondják el, pontosan mi folyik itt!” – írta ki Facebook-oldalára Szél Bernadett, az LMP társelnöke.
Hogy miért az indulat? Több hírportál is beszámolt róla, hogy egy Phineas Fisher álnevet használó hacker feltörte annak a cégnek a szerverét, amely a FinFisher kormányzati kémprogramot gyártja, onnan kimásolt és nyilvánosságra hozott szoftverforráskódokat és belső dokumentumokat.
Az iratokból első blikkre kiderült, hogy elnyomó rezsimek – Vietnam, Nigéria, Bahrein, Mongólia – mellett a magyar titkosszolgálattól Péter B. is levelezett a cég technikai tanácsadóival. Magyarul: a honi titkosszolgálat is megvásárolhatta a programot.
A szakszolgálat vajon kénye-kedve szerint turkál a számítógépünkben? Hol a határ? Ki ellenőrzi a Nagy Testvért?
Szél Bernadett javaslatára zárt ajtók mögött összeült a nemzetbiztonsági bizottság.
Korábban az Átlátszó.hu internetes oldal közérdekű adatigénylés keretében az Alkotmányvédelmi Hivataltól szerette volna megtudni, „használ-e, és ha igen, mióta és milyen gyakran FinFishert vagy más hasonló, a célszemélyek számítógépére észrevétlenül települő és az azon tárolt információkhoz és az ott zajló kommunikációhoz a megfigyelő számára teljes hozzáférést biztosító kémprogramokat”. A titkosszolgálat azonban „nemzetbiztonsági érdekből” nem válaszolt a kérdésekre.
Szakértők szerint félelmetes mindaz, amire a kémprogram képes. A hacker révén már látható a videómegosztó portálokon a cég technikai segítséget nyújtó animációja. Ebből kiderül, ha a célpontnak van Skype-kapcsolata, és azon keresztül beszélget valakivel a neten, az ügynökök nemcsak őt látják a titkosszolgálati központ monitorain, hanem egy másik képernyőn valós időben olvashatják a levelezését is. De bekukkanthatnak a megfigyelt számítógépes mappáiba, olvasgathatják az elküldött mailjeit. És ez nem minden.
Hamis SMS
A netes lehallgatás nem helyhez kötött: az ügynök kényelmesen leülhet egy hotel előcsarnokában, laptopjával rácsatlakozhat az ingyenes wi-fire, és máris figyelheti a kiszemelt felhasználó gépét.
Nem akadály az sem, ha a megfigyelt személy éppen nincs számítógépközelben. Ebben az esetben küldenek a mobiljára egy hamis SMS-t a következő szöveggel: „Kedves felhasználó, kérjük, frissítse telefonját, és kattintson az alábbi linkre.” Ha ezt az illető megteszi, a telefonját megfertőzik a kémprogrammal, és egyetlen SMS-e, hívása sem maradhat titokban.
De akkor sem lehetünk biztonságban, ha internetkávézókat látogatunk, mert az ügynök a kémprogrammal megfertőzi az összes gépet.
Szakemberek szerint az eddig ismert programok is képesek voltak lehallgatásra, de ennyi lehetőséget egyetlen programba csomagolva még nem láttak.
A hazai Nagy Testvér azonban nemcsak a számítógépünk adataira kíváncsi: őszre arcfelismerő kamerákból álló rendszert akarnak kiépíteni a budapesti nyolcadik kerületben.
A Népszabadság szerint a telepíteni kívánt kamerarendszer képes lesz összekapcsolni a különféle állami nyilvántartásokat. Így az ügynök pontosan látja, hogy egy bűnöző (vagy egy ártatlan polgár) átlépte a kerület határát. Kocsis Máté fideszes polgármester szerint a rendszer a közbiztonságot fogja szolgálni.
Tavasszal az Átlátszó.hu már érdeklődött a tervezett rendszerről, s kiderült: az önkormányzat csak a kamerákat veszi meg, azokat a nemzetbiztonsági szakszolgálat üzemelteti majd. Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista vezetője a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetőjéhez fordult az ügyben. Úgy tudjuk, Péterfalvi Attila egyelőre vizsgálódik, iratokat kért be, még nincs eredmény.
Dr. Krausz Miklós, a Net-jog.hu infokommunikációs szakjogásza szerint a rendőrségi törvény lehetővé teszi, hogy a rendőrség közterületen – ahol közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célból igazolhatóan szükséges – jól látható módon képfelvevőt helyezzen el és felvételt készítsen. Egyelőre nem szabályozza jogszabály azt az esetet, ha a rögzített személyes adatokat más adatokkal kapcsolják össze. Dr. Krausz Miklós szerint ebben az esetben az infotörvény rendelkezései lehetnek iránymutatóak.
A jogszabályok szerint a titkos információgyűjtésnek két típusa létezik: a bűnüldözési és a nem bűnüldözési (nemzetbiztonsági) okból folytatott felderítés.
– Utóbbi esetben az engedélyt vagy a bíró, vagy az igazságügy-miniszter adja meg – mondja a szakjogász.
A nemzetbiztonsági törvény alapján titkos információgyűjtésre abban az esetben kerülhet sor, „ha a törvényben meghatározott feladatok ellátásához szükséges adatok más módon nem szerezhetők meg”. Az Alkotmánybíróság tavalyi határozatában kimondta, hogy ha a titkos információszerzést az igazságügyért felelős miniszter engedélyezi, akkor a döntését indokolni köteles.
Zárt ülés
A számítógépes kémprogram ügyében mintha lassan csillapodnának a kedélyek.
A nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén – ahol meghallgatták a szakszolgálatok képviselőit is – kiderült, hogy a szoftver megvásárlására ugyanez a testület már 2009 márciusában engedélyt adott. Erre a fideszes Németh Szilárd hívta fel a figyelmet, érzékeltetve: „sáros” az ügyben a mai ellenzék is. A vásárlás jogszerű volt, tömeges megfigyelés nem történt. A szakszolgálat szerint.
– Bírói, miniszteri kontroll alatt működtetik a programot – mondta az LMP-s Szél Bernadett.
A szoftvert nemcsak az elnyomó rendszerek, hanem az Egyesült Államok és az unió egyes országai is használják. A szakszolgálat szerint.
Péterfalvi Attila is jelen volt az ülésen, a lépcsőfordulóban értük utol.
– Az ülésen semmi olyan információ nem hangzott el, ami az adatvédelmi hatóság vizsgálatát indokolná – nyilatkozta az adatvédelmi hatóság vezetője a 168 Órának.
Hamvába halt volna a kémszoftver ügye?
Szél Bernadett azért elmondta, hogy hamarosan a nemzetbiztonsági szolgálatok vendégei lesznek, és testközelből figyelhetik meg, hogyan dolgozik a program.
De mégis, ki ellenőrzi a lehallgatót? Ki vagy mi garantálja, hogy nem használják fel „feketén”, bírói, miniszteri engedély nélkül a lehallgatóprogramot?
Molnár Zsolt szerint a jog.
– A sima telefonlehallgatásokat és megfigyeléseket, a digitalizálást törvények szabályozzák, ezek kizárják a jogszerűtlen felhasználást. Elméletileg – teszi hozzá.
Garanciák?!
Minden rendben? – kérdezi maliciózusan Gulyás József a Facebook-oldalán. „Az LMP-s képviselő, úgy tűnik, még mindig hisz a mesékben” – írja Gulyás, aki korábban a nemzetbiztonsági bizottság SZDSZ-es tagja volt. Szerinte egy bizottsági meghallgatás után nem lehet azt állítani, hogy mindent tisztán látunk.
– Nincsenek jogszabályi garanciák arra, hogy a titkosszolgálatok működését kívülről ellenőrizni lehessen. Ha nem tartják be a törvényeket, az nem fog kiderülni – nyilatkozza lapunknak.
Ami nem megnyugtató.
