Lépésről lépésre
A jövő évi költségvetésben az egészségügyre szánt pénz nem ad reményt a biztonságos betegellátás körülményeinek megteremtésére, valamint az ágazati béremelésre. A szakmai érdekvédelem szerint az orvosok elvándorlásának mértéke már a mindennapi betegellátást veszélyezteti, a politikai ellenzék azt állítja, a kialakult helyzetben emberéletek forognak kockán. Szakértők szerint az intézményrendszer államosítása csak az ágazatban kaszáló üzletembereknek hoz hasznot. A napokban felröppent hír szerint a kórházak működését a kormány csak a megpályázandó olimpia hasznából, tehát tíz év múlva akarja rendbe hozni. A híresztelés valóságalapjáról és az országban élők katasztrofális egészségügyi állapotáról az egészségügyi államtitkárt kérdeztük.
– Mit szól ahhoz a hírhez, hogy majd a budapesti olimpia nyereségéből akarják rendbe tenni az egészségügyet?
– Kétségtelen, jó lenne 2024-ben világraszóló sporteseményt rendezni, de addig nem várhatunk az ellátórendszer problémáinak kezelésével, az egészségügy átalakítása sürgős feladat. Azt remélem, ha a három éve elkezdődött folyamat ebben az ütemben folytatódik – elvonatkoztatva most a napi finanszírozás gondjaitól és a működési zavaroktól –, akkor nem lesz szükség a tervezett olimpia nyereségére.
– De vajon el lehet vonatkoztatni a napi anyagi gondoktól?
– Nehéz, ugyanakkor folyamatosan növekszik az egészségügyre fordítható pénz. Az elköltött összeg reálértéke csak idén éri el a tíz évvel ezelőtti ráfordításokét, a hétköznapokban tehát még nehezen érzékelhető a változás. Tudni kell, hogy 2010 előtt az uniós konvergencia alapján az ágazati költségvetés több mint 15 százalékot veszített. Ennek is következménye, hogy a hivatalos bérstatisztika szerint nemcsak a nemzetgazdasági átlagtól, hanem a közszféra béreitől is leszakadtak az orvosi és ápolói bérek, amit eddig csak részben sikerült pótolni. Az erőfeszítések ellenére a fizetések is csak az utóbbi időben érik el a tíz évvel ezelőtti értéket.
– Azért sem várhatják meg a bizonytalan hazai olimpia nyereségét, mert az OECD statisztikai adatai lesújtók: Magyarországon 2012-ben a harmadik legalacsonyabb volt a várható élettartam az európai országok között. A legrosszabb a rák halálozási aránya, a szív- és érrendszeri betegségek okozta halandóságban pedig második helyen állunk. Lehet-e az ország egészségi állapotán rövid idő alatt javítani?
– Nézze, az ország lakóinak egészségét nagyon sok tényező befolyásolja, ennek az ellátórendszer kétségkívül fontos, de nem egyedüli eleme. A változás legfontosabb feltétele az egészségtudatos gondolkodás: a korszerű táplálkozás, a rendszeres mozgás elterjesztése lenne. Az elmúlt évtizedek negatív folyamatait csak lassan lehet megfordítani, de fontos lépéseket tettünk: a népegészségügyi termékadók bevezetése, a dohányzás elleni törvény megalkotása, az egészséges közétkeztetésről szóló rendelet, a szűrések rendszerének kiterjesztése, a méhnyakrák elleni ingyenes védőoltás bevezetése javított a helyzeten. Az egészségre vonatkozó mutatók azonban jelentős eltéréseket mutatnak az országon belül.
– Valóban ritka az annyira elmaradott térség, mint az észak-magyarországi, ahol – az OECD-felmérés szerint – az egészségügy jóléti mutatója nulla. Ez azt jelenti, hogy arrafelé elég kicsi a gyógyulás esélye?
– Az egészségi állapotban tapasztalható egyenlőtlenségek megszüntetése a legfontosabb feladata a kormánynak. Észak-Magyarország az egyik kiemelt kedvezményezettje a most folyó egészségügyi beruházásoknak. De kétségtelen, az európai országokhoz képest megmaradt az egész ország lemaradása, ám a kormányzat eszközeivel ezen is próbálunk változtatni a közétkeztetés korszerűsítésével, a dohányzás visszaszorításával...
– Bár a trafikrendszer kialakításával, a feketepiac ebből következő bővülésével inkább nőtt a dohányzók száma.
– Minden egyes lépés, amely a dohányzás visszaszorítását célozza, hasznosnak tekinthető, különösen a fiatalok körében szükséges jobb eredményt elérni.
– A napokban megjelent friss uniós kutatás szerint öt súlyos kórképnél: az infarktus, a stroke, a combnyaktörés, a mellrák és a koraszülések területén a magyarok életesélyei a legrosszabbak közé tartoznak a térségben.
– Ezek kétségtelenül intő jelek, de az ön által említett anyag megállapításait szakmai szervezetek erőteljesen vitatják, és a megállapítások jó részét a hivatalos statisztikák sem támasztják alá. Az Országos Kardiológiai Intézet által közzétett válasz szerint például a szívinfarktus esetében igazoltan sokkal jobb a helyzet – szakértőink azt valószínűsítik, hogy a kutatók korábbi adatokkal dolgoztak. Pánikkeltés helyett – ami senkinek sem lehet érdeke – inkább az egészségügyi világszervezet kritikus, de reálisabb képet mutató adatait kéne figyelembe venni: ezek szerint bizonyos betegségek esetében az egészségügyi mutatóink az indokoltnál kedvezőtlenebbek, mert az intézményrendszer tagadhatatlanul zavarokkal küzd, és ezek jó ideig meg is maradnak.
(A teljes írás a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvasható)
