Lejtőn
A felmérések szerint uniós összevetésben Magyarországon a szegénység növekedésének üteme évek óta gyorsul, és ma már a legtöbb tagország mutatóit meghaladja. A legriasztóbb a gyermekszegénység terjedése.
A statisztikák szerint válsághelyzetben lévőnek tekintendő az, akire az alábbi feltételek közül minimum három igaz: gondjai vannak a fűtéssel, a lakbérfizetéssel, rendszertelenül étkezik, ritkán jut húsételhez, nincs autója, tévéje, telefonja, gyógyszerköltsége betegség esetén, pénzügyi válsághelyzet esetére tartaléka.
– Gyermekszegénységről önmagában értelmetlen beszélni – mondja Krémer Balázs szociológus. – A gyerekek épp annyira szegények, mint a szüleik. Ha viszont a gyermekes családokat nézzük, valóban itt a legborzasztóbb a romlás mértéke.
Magyarországon nő a leggyorsabban az OECD és a Gallup közös kutatása szerint azoknak a családoknak az aránya, ahol az elemi étkezéssel is bajok vannak. Ebben Magyarországot eddig a viszonylag nagystílű támogatások tartották felszínen. De ez a cérna elszakad. Még nem vagyunk a mélyponton, de érzékelhető a romlás. Ha a költségvetési számokat nézzük, a helyzet rosszabb lesz. Az oktatási rendszer szétbarmolásából és sok másból rendkívül depresszív jövőkép sejlik fel. A KSH adataiból ezzel szemben az rajzolódik ki, hogy a szegények aránya csökken. Bizonyos számítási módszer szerint.
