Lehetetlen a megállapodás a Valutalappal

Wall Street Journal

Elemzők szerint a harmadik kormánycsomag tartalma de facto lehetetlenné teszi a megállapodást a Valutalappal és az EU-val, mivel a szerkezeti reformok helyett egyszeri intézkedéseket véglegesít. Emellett kétségeket vet fel, hogy Magyarország továbbra is hozzájut-e létfontosságú uniós alapokhoz, jóllehet a 3 %-os küszöb alá nyomja le a deficitet. Az intézkedések azonban fékezik a növekedési kilátásokat és még jobban sújtják a már amúgy is túlterhelt bank-, energia- és telekom-ágazatot – mondják a jegybank és más intézmények szakértői. Samu János a Concorde-tól úgy fogalmaz: most már még világosabban látszik, hogy a hatalom – amíg csak lehet – el akarja kerülni a szerződést az IMF-fel. Utóbbi azt közölte, hogy a magyar félnek fel kell adnia az ad hoc lépéseket és inkább fenntartható módon kell visszafognia a hiányt. Ami – szerkezeti átalakításokkal társulva – nagyon és szervesebb növekedést gerjesztene. Gárgyán Eszter a Citibanktól azonban nem gondolja, hogy Magyarország a hiánycél tartása ellenére is kikerülhet a túlzott deficiteljárásból, éppen a rossz növekedési perspektíva miatt. Az EU félhet attól, hogy a választások közeledtével az Orbán-kabinet megnöveli a költségvetési kiadásokat. Hasonlóra már volt példa idén júniusban, miután az Ecofin visszalépett a közösségi támogatások egy részének befagyasztásától.

Reuters

A volt horvát kormányfőre vesztegetés miatt kiszabott tízéves szabadságvesztés hatására a MOL-papírok ára 2,6 %-kal lejjebb ment ugyan, de elemzők szerint a piaci megingás ellenére nincs ok a riadalomra. A Raiffeisen szakértője kevesebb mint 1 %-ra taksálja annak az esélyét, hogy Horvátországban visszamenőleg felbontják a MOL és az INA szerződését. Blahó Levente azzal érvelt, hogy csak az elsőfokú ítélet született meg, és a későbbiekben lehetséges más döntés. Emlékeztetett arra, hogy a magyar cég már idáig is többször kifejtette: nem tett semmi rosszat, és hogy ezt kész bizonyítani a bíróság előtt is. Az ugyan kellemetlen, hogy az ítéletben néven nevezik a MOL-t, de ennek nincs drámai hatása a részvényárakra- tette hozzá. Rövid közleményében a magyar társaság ismét visszautasította a korrupció vádját és hangsúlyozta: továbbra is azon van, hogy a horvát olajtársaság nyereséges és sikeres legyen.

FT

A lap úgy látja: a volt horvát kormányfő ellen hozott ítélet kihat az államközi kapcsolatokra mind Ausztriával, mind Magyarországgal. Az osztrákok esetében a kár alighanem csak mérsékelt, mivel az ügy régi és a vesztegetőként megjelölt Hypo-Alpe-Adria bank közepes méretű, amely 2009-ben nehéz anyagi helyzetbe került, ezért államosították. A MOL esetében azonban az ország egyik vezető cégéről van szó, amely éppen azért vette meg az INA tulajdonának jelentős részét, hogy regionálisan is jelentős csoport legyen. Olyan, amely képes önállóan fellépni a nemzetközi piacokon, illetve ellenállni az orosz versenytársaknak, hogy azok ne növelhessék befolyásukat Közép-Európában. Privatizálták ugyan, de 21 %-nyi részvény a kormány kezében van, ám a hatalom budapesti pénzügyi intézményeken keresztül is bele tud szólni a cég dolgaiba. Azon kívül a gyanús ügylet mindössze 2008-ra nyúlik vissza, és Horvátország tavaly már jelezte, hogy kihatással lehet az egész MOL-INA megállapodásra. Felkérte ugyanis a főügyészt, hogy az ítéletig tegyen meg minden szükséges lépést a horvát tulajdonosi és irányítási jogok megvédésére. A Sanader-perről beszámol az Independent, a Neue Zürcher Zeitung, az FAZ, a Die Presse, a Standard, a Kurier, valamint a Neue Kronen Zeitung is.

FAZ

Újabb terheket szavazott meg a magyar parlament a bankok és a nagyvállalatok számára. Így nem váltja be azt az ígéretet, hogy az év végével megfelezi a pénzintézetekre kirótt különadót, amely igen magasnak számít a nemzetközi összehasonlításban. Ugyanakkor megkétszerezik a tranzakciós adót. Az energiacégek a jövőben 31 %-os nyereségadót fizetnek. Ezekkel a pótlólagos intézkedésekkel Matolcsy György 3 % alatt igyekszik tartani a hiányt, hogy a brüsszeli Bizottság kiengedje Magyarországot a 2004 óta tartó túlzott deficit-eljárásból. Az EU-ban azonban borúlátóan ítélik meg, hogy a vállalatok és a bankok kontójára megy a dolog.

Der Standard

Szabadkán őrizetbe vették Kasza Józsefet, a Djindjic-kormány egykori miniszterelnök-helyettesét. Vele együtt még hárman kerültek rács mögé, éspedig azzal a gyanúval, hogy az egykori Agrobanka helyi vezetőiként garanciák nélkül nyújtottak hitelt egy üzletembernek, 13 millió euro értékben. Kasza a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökeként került be annak idején a kabinetbe, később egy ideig Szabadka polgármestere volt. A szerb jegybank májusban vonta meg az Agrobanka működési jogát és helyette létrehozta az Új Agrobankát, amelybe az állam 85 millió eurót tett. Emiatt a korábbi pénzintézet tulajdonjogát 68 %-ban birtokló kisrészvényesek panaszt emeltek. Közben azonban az Új Agrobanka is eladósodott, ezért felszámolták. Vagyonát a Postatakarékpénztárra ruházták át.