„Lázár János és Vona Gábor is mintha azt üzenné az öreg királynak, hogy ellened már nem harcolunk, utánad fogunk harcolni”

A Heti Válasz nemrég készített egy interjút Török Gáborral a magyar politikai életéről és Orbán Viktorról, de mivel a hetilapnak ma az online változata is megszűnt, a politikai elemző a saját blogján nyilvánosságra hozta a beszélgetés szövegét. Szerinte Magyarországon nem egy párt, hanem egy ember az egyeduralkodó politikai erő, őt pedig az egész helyzet a feudalizmus képeit idézi fel, és arra a korszakra emlékezteti, amikor Károly Róbert hosszú küzdelem után legyőzte a trónbitorlókat és  a tartományurakat, „mindenki szépen hazament”, és hosszú időre megszilárdult a központi hatalom. Török Gábor egyetért azzal a feltevéssel, hogy

Magyarországon ma de facto egypártrendszer van, 

új időszámítás pedig csak akkor fog kezdődni, ha Orbán Viktor akár a saját, akár a választók akaratából lelép a politikai színpadáról, aki pedig most akar labdába rúgni, annak esélye sem lesz arra, hogy megtegye.  Ezért – fűzi hozzá – hogy ő az ellenzék politikáját „minden tisztelete ellenére” szánalmasnak tartja. – Kicsit olyan a helyzet, mint a második világháború vége után. A kis szigeteken elrejtőzött japán katonák vélhették azt, hogy ők harcolnak, rajtuk kívül azonban mindenki tudta: a küzdelemnek vége. Azt csak gondolják egyes ellenzékiek, hogy ők a harcmezőn állnak. Ráadásul néhányukról nyilvánvaló is, hogy nem harcolni akarnak, csak ezt a látszatot kelteni – vélte.

Török Gábor

Aki viszont felfoghatta, hogy Orbán Viktor ellen nem éri meg küzdeni, az Lázár János volt kancelláriaminiszter és Vona Gábor, a Jobbik volt elnöke, akik Török Gábor szerint mintha azt üzennék „az öreg királynak”, hogy ellene már nem harcolnak, utána fognak harcolni. Ezt a politikai elemző valódi fegyverletételnek nevezi.

– Szerintem ez nem „rendszer”, nem „korszak”, ez színtiszta orbánizmus. Itt nincs a főhatalomra eséllyel váró második vonal, nincsenek trónörökösök, nincsenek kihívók. Csak karizma van, egy ember karizmája, az meg nem örökíthető. Orbán Viktor nélkül ez a hatalompolitika nem tudna így működni

– ad leírást a miniszterelnöki egyeduralomról. Ami az menekültválságot és az Európai Unió jövőjét illeti, egy Macron-táborról és Orbán-táborról szóló kérdésre Török Gábor megkockáztatja, hogy a magyar miniszterelnök a „semmiből építkezve ma már világpolitikai realitássá” nőtte ki magát. Ezt azzal a kissé homályos analógiával támasztja alá, hogy a tízmilliós Portugália miniszterelnökéről, António Costa nevéről kevesen halottak a világban, a magyaréról viszont egyre többen, Orbán Viktor szerepéről pedig azt mondja:

– Csak az a kérdés, hogy az európai egység békebontójaként tekintünk majd rá – aki egy fontos ügyet kicsinyes hatalmi céljaira használt ki –, vagy utólag azt gondoljuk majd, hogy ő volt, aki bátran, az árral szemben úszva felrázta Európát. Nem vagyunk a dolog végén, mindkét értelmezésnek erős tábora van még, de az utóbbi kétségtelenül sokat erősödött.