Lázár János Ausztria nyomába eredt és 2030-ra utol is érné

Meghallgatta az Országgyűlés gazdasági bizottsága Lázár János építési- és beruházási miniszterét csütörtökön. A meghallgatásról a Telex részletes beszámolót közölt. Mint ismert, Lázár hosszú szünet után ül vissza bársonyszékbe, miután Orbán Viktor egy új tárca megszervezésére és irányítására kérte föl.

Lázár most a bizottság előtti expozéjában közölte:  célja, hogy Magyarország 2030-ra utolérje Ausztriát egy új „országépítő struktúra” segítségével.

Közölte, az állami infrastruktúra továbbra is rendkívül elmaradott egyes helyeken, ezért azon fog dolgozni, hogy az állami beruházások felgyorsításával ezen változtasson, és ezek során elsősorban magyar építészeknek és építőipari cégeknek adjon főleg megbízásokat tárcája. Elmondta azt is, őt korábban többen „patás ördögként” próbálták lefesteni a budapestiek szemében, ezzel szemben ő a fővárosnak is többet adna.

Azért ennek ellenére úgy gondolja, továbbra is elsősorban a magyar vidéket kell fejleszteni, és ő maga is elkötelezett vidéki marad.

Hosszabban beszélt arról is a miniszter, hogyan alakítaná át az állami beruházások most működő rendszerét, „hatékonyságot, kiszámíthatóságot és átláthatóságot” is ígért e téren. Közölte, elnagyolt számításai szerint mindösszesen 10 ezer milliárd forintnyi állami beruházás van jelen pillanatban folyamatban az országban, Lázár János pedig kiemelte, elsősorban arról kell gondolkodni, hogy ezek szabályosan és rendben lebonyolódjanak.

Problémaként jelezte, hogy az állami építkezések jelenleg különféle cégekben (mint például a NIF Zrt.) vanna szétszórva, ezeket szerinte egységesen új minisztériuma alá kell szervezni. Egyrészt ez a struktúra a kijelölt miniszter szerint a választott képviselők által ellenőrizhetővé is válna, másrészt a miniszter felelne mindenért, nem állami cégek vezetői.

A gazdasági bizottság ellenzéki tagjai Lázár beszámolója után számos kérdést tettek fel. Mellár Tamás , a Párbeszéd képviselője például hangsúlyozta, Lázár beszámolója számára nagyon meggyőző volt, de problémát jelent az építőipari buborék és a képzetlen munkaerő is Magyarországon, erről pedig nem hallott semmit. A DK-s Dávid Ferenc az építendő budapesti szuperkórház tervei iránt érdeklődött, míg az LMP-s Csárdi Antal a fővárosi Biodóm kormány általi átvételének folyamatáról.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel pedig felvetette az üres, állami tulajdonban lévő ingatlanok ügyét is, és egy állami lakásügynökség tervét is felvetette Lázárnak.

Válaszában a kijelölt miniszter ismét hangsúlyozta, az építésügyet a felálló kormányban sokkal inkább integrálni kell, eddig például még önálló államtitkársága sem volt. Megígérte, tárcája javítana az örökségvédelem, az építészet, építésgazdaság helyzetén, és jobban figyelnek majd a lokális szempontokra is.

Ehhez a Fertő-tavi beruházás és a Városliget példáján hozzátette, a helyiek ellenében a jövőben semmilyen beruházást nem szándékozik áttolni, a kompromisszum lesz a lényeg.

A Biodóm Állatkertben való felépítéséről elmondta, azt jó ötletnek tartja, a Fertő-tó esetében pedig megjegyezte, csak azt kívánják megvalósítani a magyar részen, ami az osztrák részen már amúgy is áll, Ausztria pedig „a világ egyik legzöldebb és legsikeresebb országa”.

Az EU-s pályázati rendszerről Lázár elmondta, „Nem áll távol tőlem az a gondolat, hogy ahol csak egy pályázó van, az nem érvényes pályázat, legalábbis első körben biztosan nem”.

Végül a bizottságban 13 igen, 1 nem és 3 tartózkodás mellett Lázár János beszámolóját elfogadták és miniszterré való kinevezését is támogatták. Egyedül a DK-s Dávid Ferenc szavazott rá nemmel.

(Kiemelt kép: Lázár János. Fotó: Anadolu/AFP/Miniszterelnökség Sajtóiroda)