Lapajánló – Harc a fővárosért
Harc a fővárosért. Ez a fő témája most a 168 Órának, amelyben Bokros Lajos kínos kérdésekre is válaszol, erről szól Lakner Zoltán vezércikke, erről vitáznak az olvasók, ebben az ügyben foglalok állást én is, mert szerintem „amit az ellenzék művel egymással, az elképesztő, amit az MSZP művel önmagával – egyszerűen hihetetlen”.
A véletlen hozta, hogy éppen most zárjuk a baloldal jövőjéről szóló sorozatunkat. Kéri László írásának címe: Pánik és illúziók nélkül.
„Elképesztő teljesítmény az, amit Orbán Viktor az ellenakaratok letöréséért tett – mondja Török Gábor politológus, aki szerint Orbán nem lépett át demokratikus határokat. Az elemző nézeteit sok tekintetben egyáltalán nem osztjuk, de abban valószínűleg igaza van, hogy „az ellenzék gyengesége az alapvető oka Orbán példátlan erejének”.
„A kormánypárt vezéreként már jó ideje úgy beszél, mintha ő volna az európai kereszténység utolsó védőbástyája.” Ez a mondat abból az írásból való, amelynek szerzője Mészáros Tamás, aki egyszerre tartja mulatságosnak és elképesztőnek Orbánnak azt a beszédét, amelyet a Kereszténydemokrata Néppárt hetvenedik születésnapján mondott.
Interjú készült Csaba László közgazdász egyetemi tanárral, akit egyebek mellett a várható megszorításokról kérdeztünk. A professzor szerint „onnan fognak lefaragni, ahol legkisebb a társadalmi ellenállás, az oktatásból, az egészségügyből, a nyugdíjakból”.
A Kristályosodás című jegyzet egy, a Népszavában megjelent egész oldalas interjúval foglalkozik, és arra a következtetésre jut: „Azért, mert valaki – állítólag – kiábrándult a Fideszből, még nem kell tárt karokkal fogadni a politikai baloldalon.”
„Félő, hogy a késői összefogás ellenére az ellenzék már a kampányban elbukta az önkormányzati választásokat.” Ezzel a lehangoló mondattal nyitja publicisztikáját Koltai Tamás, aki azt állítja: a nulláról kell kezdeni. Még egy sóhajtásféle Koltai eszmefuttatásából: „Istenem, hányszor kezdtük már a nulláról az elmúlt negyven évben?! Elmozdultunk onnan egyszer is?”
Megjelent a második kötet a Posztkommunista maffiaállamról. A könyv szerkesztőjével, Magyar Bálinttal beszélgettünk.
Fókusz rovatunkban a külföldön élő magyar diákok helyzetéről írunk. Kiindulópontunk az, hogy egyre több magyar fiatal tanul tovább külföldön, a híres londoni egyetemen 2010 óta megháromszorozódott a magyar hallgatók száma.
A napokban jelent meg Dragomán György Máglya című új regénye. Az íróval való beszélgetésből kiderült, hogy a könyv kilenc évig készült, és egyebek mellett arról szól: szabaddá csak az válhat, aki szembenéz a múltjával, felmenői tetteivel, akár bűneivel is.
Jolsvai András kollégánk nemrégiben többhetes vakációra indult, ám a nyaralás igencsak rosszul sikerült. Jolsvai kollégát külföldön vesemedence-gyulladással kórházba vitték, de most már gyógyultan, vidáman meséli el különös kórházi kalandjait. A mese címe: Vese habbal.
Glóbusz rovatunkban Aczél Endre közel-keleti helyzetképet ad, Kasza László arról ír, hogy mi adott világpolitikai jelentőséget a skót népszavazásnak, Heltai András pedig arról kérdezi a budapesti amerikai külképviselet vezetőjét, miért bírálja Washington egyre élesebben az Orbán-kormány tevékenységét, mit kezdenek a magyar válaszokkal, melyek szerint a kritikáknak semmi alapjuk nincs, és egyáltalán: most mi fog történni? Az amerikai diplomata így válaszol: „Az attól függ, mit akar a magyar nép; mennyire kívánják az emberek, hogy kormányuk elszámoltatható legyen.”
Folytatódik a legendás jobbszélső, Sándor Csikar életútját bemutató interjú. A sorozat második részének címe: Világzsenik és elvtársak.
