Lapajánló – A sztárséf
A 168 Óra címlapján Segal Viktor, az ismert sztárszakács látható. A vele készült interjúból kiderül, hogyan választotta ezt a hivatást, milyen tapasztalatokat szerzett a nagyvilágban és hogyan lett a honi fúziós konyha megalapítója. Segal jelenlegi társadalmi küzdelmeinkre is gyógyírként ajánlja a gasztronómiát, azt mondja, létezik egy derűs, harmonikus Magyarország is, az asztalok táján, ahol kisimulhatnak a ráncok. A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.
Több formában is foglalkozunk ezen a héten Orbán Viktor nagy vihart kavart tusványosi beszédével, melyben a miniszterelnök szokatlan nyíltsággal vallotta be, hogy személyes hatalmának immár nincs kontrollja, és felvázolta egy munkaalapú, illiberális társadalom modelljét. Vezércikkünkben e felfogás veszélyeire figyelmeztetünk, és fórumozóink is érintik ezt a témát, akik arra keresnek magyarázatot, miért nem fogadják Washingtonban a magyar miniszterelnököt.
A magyar baloldal megújulási lehetőségeit kutató sorozatunkban ezúttal Fazekas Csaba fejti ki véleményét. Azt mondja, a mai pártküzdelmek egy olyan futballmeccshez hasonlítanak, amelyet egy hegyoldalon vívnak és amelyben az ellenzék játszik hegynek felfelé. Úgy véli, a baloldal nem tehet mást, mint hogy megtanul szembenézni ezekkel a nehézségekkel.
Interjút közlünk a frissen kinevezett felsőoktatási államtitkárral is. Palkovics László pályáján éles fordulatot jelent e poszt elfogadása, hiszen a nemzetközi hírű akadémikus sok mindennel foglalkozott már az alapkutatástól a műszaki rendszerszervezésig, de a közigazgatásban teljesen járatlan. Kérdéseinkben e helyzetből adódó nehézségekre hívtuk fel a figyelmet.
Pintér András baloldali érzelmű választópolgár kemény hangú levelet írt az MSZP elnökségének, számon kérve a párttól a baloldali összefogás elmulasztását, a világos stratégia hiányát, valamint azt, hogy a párt vezetői életmódjukban is elszakadtak azoktól a tömegektől, akiknek gondjait képviselni kívánják. Interjúnkban megpróbáljuk szembesíteni a baloldali szavazót elképzeléseivel.
Kinek ne lenne egy története Kapolcsról? Ugye mindenkinek van? Az egyik például egy lányról szól, aki a fesztivált a boldogság szigetének tartotta, s korai halála után helyette és miatta jár az édesanyja a Művészetek Völgyébe. A másik egy fuvolaművész fiú története, aki erről a faluról kapta a nevét a fesztivál emlékére, de akad történet egy szájharmonikázó expénzügyminiszterről, egy békülékeny külügyérről és egy vécésnéniről, aki amúgy a ventillátorgyárban dolgozik. Riporterünk a kapolcsi fesztivál helyszínén gyűjtötte össze ezeket a történeteket.
