Lapajánló

Mintha előre ismerte volna Orbán Viktor évértékelő beszédét a publicista Mészáros Tamás. Egy mondat a vezércikkből: „Ha az ember megpróbál szembemenni a világgal, megeshet, a világ is szembejön vele.”

Az Orbán-kormány első évét elemezve Lengyel László úgy nyilatkozik: csak düh, sértettség, keserűség érzékelhető. Szerinte kormányzati előterjesztések nem születtek, a kormányzást Orbán környezete bonyolítja le, a törvényeket hű frakciója terjeszti elő.

A jobboldalinak mondható Mellár Tamás egyetemi tanár, a KSH volt elnöke, a Századvég Gazdaságkutató volt igazgatója nem tartja elegánsnak a különadót, szerinte elhibázott lépés volt az egykulcsos adó bevezetése is, s bár helyesli a Széll Kálmán tervet, a Mol kisebbségi tulajdonának megvásárlását rossz üzenetnek tartja.

Ez utóbbi témáról cserélnek eszmét lapunk internetes vitafórumának résztvevői is. Egyikük kíváncsi lenne arra, ki tartja kézben a részvények hetvenhat százalékát. Azt kérdi: biztos, hogy mind magyar kézben van? Szóval, kié is a Mol?

A Fidesz és a KDNP közötti vitákról, nézetkülönbségekről kérdeztük Harrach Pétert. A kereszténydemokraták frakcióvezetője óvatosan válaszol: „Szövetségünkben a cél közös, a stílus viszont valóban különböző.”

Az önkormányzati átalakulásokról az MSZP szakpolitikusa, Lamperth Mónika nyilatkozott, aki arra figyelmeztet, hogy jellemzően a fideszes vezetésű önkormányzatok adósodtak el. Azt hitték ugyanis, hogy a választások után megszűnnek a pénzügyi gondjaik.

Interjút adott lapunknak a Kossuth-díjas író, Parti Nagy Lajos, aki úgy látja, hogy a kétharmados párt természetes szövetségesének tekinti a szélsőjobbot. Szerinte erről beszélni kell, és nem kétségbeesni. Parti Nagy Lajos minden bátor mondata igazolja legfontosabb üzenetét: „Nem szabad elgyávulni!”

Mundruczó Kornél filmrendezőt arról kérdeztük: mi veszélyezteti a magyar film eddigi sokszínűségét? A válaszból kiderül: „Baj akkor van, ha - irányított ízléssel - csak kurzusfilmek készülhetnek el. Azt semmiképpen sem hagyhatjuk.”

Fókusz rovatunkban a korkedvezményes nyugdíj körüli vitákat tárjuk fel, és főleg a rendvédelmisek és a kormány közötti állóháborút érzékeltetjük. Közben megtudhatják azt is, hány éves korban és milyen feltételek mellett mehetnek nyugdíjba a németeknél, az olaszoknál, a franciáknál és az oroszoknál.

A Glóbusz rovatban Aczél Endre Ratko Mladicról, a srebrenicai hóhérról írt, Kulcsár István pedig Sztálin testőrének emlékiratairól.

A Múltidő rovatban a színészkirály Latinovits Zoltán életének utolsó hónapjait és halálának körülményeit idézi föl Kelecsényi László.