Lapajánló
A 168 Óra borítóján Gyurcsány Ferenc és Mesterházy Attila. A cím: Erő és viszony. Az MSZP belső erőviszonyait mérlegeli két politikai elemző, Ripp Zoltán és Lakner Zoltán. Ripp azt mondja: „Az MSZP esetleges szétválásának csak úgy van értelme, ha békésen történik, időben és jól koordinálva, megalapozva egy választási szövetséget.” Lakner így vélekedik: „A többi demokratikus erőnek is fel kell ismernie: a Fidesz-ellenes demokratikus szövetséghez mindenkire szükség van.” (A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.)
Interjút adott a 168 Órának Róna Péter közgazdászprofesszor, aki hangot ad annak a véleményének, hogy az Orbán-kormány gazdasági és szociális intézkedéseivel Európa egyik legigazságtalanabb társadalma születhet meg Magyarországon. Szerinte az egykulcsos adórendszer korszerűtlen és méltánytalan is, a legnagyobb méltánytalanság pedig a szegényeket éri.
Az öt új kinevezendő alkotmánybírából mind az öt Fidesz-közelinek számít. Erről a témáról cserélnek eszmét a 168 Óra internetes vitafórumának résztvevői. Egyikük szerint valójában nem az Alkotmánybíróság einstandja zajlik, hanem az országé. Egy másik vitázó úgy látja: Orbán úgy osztogatja a posztokat, mintha övé lenne az ország.
A büntetőtörvénykönyv átalakítására tett kormányzati javaslatokról Bánáti János, az Ügyvédi Kamara elnöke nyilatkozik. Kifejti, hogy a garanciák nélküli bűntető eljárás inkább a statáriális felelősségre vonásra emlékeztet, mint jogállami igazságszolgáltatásra. Bánáti doktor higgadtan érvel, és figyelmeztet: „Uraim, gondolják végig, mire készülnek!”
„A bohócforradalom” kőkemény demonstráció vagy csupán utcacirkusz volt? Nem egészen ugyanazt gondolja erről a 168 Óra két riportere, Krug Emília és Pungor András. Az eseményről szóló szinkronriportjuk címe: Produkció.
A káposzta fogy, a kecske éhezik. Ez a lényege annak a kompromisszumnak, amelyet a kormány kötött a Bankszövetséggel, és a megállapodást - félrevezető módon - otthonvédelmi akció tervnek nevezik. Szakértők szerint a dolgok jelenlegi állásánál arra számíthatunk, hogy mire leesik az első hó, megkezdődhetnek a kilakoltatások is a lakótelepi otthonokból. Lehetséges ez? A kérdésre választ kapnak Barát József Csődpaktum című írásából.
A Facebookon Túró Rudi a sztár, a politikában Orbán. Az új internetes közösségi tér veszélyeiről és lehetőségeiről beszélgettünk Csepeli György szociálpszichológussal, aki azt állítja: „A metafizikai világ felköltözött a netre. Aki ezt birtokolja, esélyes arra, hogy uralkodjon a reális (földi) világban is.” Az interjú címe: Túró Rudi kontra Orbán Viktor.
A Fókusz rovatban a fogyókúrával illetve a fogyókúrabiznisszel foglalkozunk, ugyanis a magyar lakosság csaknem kétharmada elhízott vagy túlsúlyos, és még mindig sokan a „fogyasztó tablettáktól” remélik a megoldást. Összeállításunkban az életmódváltás szükségességéről, az elhízás szövődményeiről, az egészségvédelemről és a hamburgeradóról is szó esik.
Interjú készült Perczel András kémikusprofesszorral. Idén neki ítélték a magyar tudomány legnagyobb értékű, százezer eurós Bolyai-díját.
Beszélgettünk Horváth Péterrel, akinek az ünnepi könyvhétre jelent meg Bogárvérrel című regénye, főhőse egy kamasz kém a középkorból.
Beszélgettünk Sopsits Árpád Balázs Béla-díjas filmrendezővel, aki rendszeresen rendez színházakban is. A hétvégén zárult idei POSZT-on ő vállalta az opponens szerepét az előadásokat követő nyilvános vitákon. Sopsitsnak erőteljes véleménye van a jelenleg zajló kultúrharcról és a politikai szembenállásokról is. Szerinte „bírálni kell ennek a kicsiny többséggel kétharmadra jutott kormánynak az ostoba és arrogáns döntéseit”. De hozzáteszi: „Baloldaliaknak és liberálisoknak tartózkodniuk kellene attól az arroganciától, amelyet másokon szoktak számon kérni.”
Akár ide is kapcsolható az a rövid jegyzetem, amely így kezdődik: „Mit gondoljunk arról a közéleti szereplőről, aki jelentős felkészültségű, diplomás kultúrember létére gyáva szaroknak nevezi saját eszmetársait?”
Remélem, sikerült adni önöknek gondolkodni- és tűnődnivalót.
