Lakna atomtemető szomszédságában?
Bátaapáti képviselőtestülete egymillió forint támogatást ad mindenkinek, aki új házat épít a településen. A napi megélhetési gondokkal küzdő önkormányzatok között egyedülálló a kezdeményezés. Sokak szerint a hulladéktároló befogadásából meggazdagodott falu így szeretné odavonzani az atomtemetőtől rettegő környékbeli embereket.
– A célra harminc telket alakítottunk ki, ez 2009. őszén fejeződött be. Az ötlet a képviselőtestületé, amely arról is döntött, hogy 2010-től olyanok is jelentkezhetnek, akik nem bátaapáti lakosok – mondja Krachun Szilárd, a település polgármestere.
Az egymilliós újlakásépítési-támogatás ugyanis nem mostani találmány, hosszú idő óta létezik. Csak épp nem ekkora összeggel kezdődött.
– Négyszázezres támogatással indítottunk, hétszázezerrel folytattuk, most egymilliónál járunk. Eddig főleg a helyi fiatalok vették igénybe a lehetőséget, évente egy-egy új ház épült.
A jelenleg 460 fős falu létszáma mégis folyamatosan csökken. Sokak szerint az atomtemető réme miatt költöznek el az emberek.
– Ezért senki nem ment el Bátaapátiból – cáfol Krachun Szilárd. – Sőt, inkább ide jöttek. Való igaz, mint minden kistelepülésen, nálunk is csökkent valamelyest a lakosság létszáma. De ennek semmi köze a hulladéktárolóhoz.
A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok befogadására alkalmas lerakó építése Bátaapátiban több éve kezdődött. És 2010-ben is folytatódik. Az atomtemető felszíni létesítményei már elkészültek. A háromezer hordó befogadására alkalmas állomásra érkeznek is a kis és közepes aktivitású hulladékot tartalmazó hordók a Paksi Atomerőműből. Eddig majd 1600. A tervek szerint 2010 végére elkészül a létesítmény első két földalatti tároló kamrája is, amelyek elnyelik majd a Paksról érkező hulladékot. Két, egyenként 1700 méter hosszú és tíz méter széles lejtős akna is épült, az összekötő vágatok kialakítása is megtörtént. A létesítmény össz-befogadóképessége 40 ezer köbméter. Ennek felébe nukleáris hulladékok – szerszámok, védőruhák –, másik felébe a nukleáris üzem lebontásakor keletkező anyagok kerülnek majd. A beruházásra tavaly 6,7 milliárd forintot, idén 7,7 milliárdot különítenek el a költségvetésből.
Sokak szerint a falu ezért gazdagodott meg, és ilyen anyagi háttérrel lehetséges a példa nélküli lakástámogatás is. Az elszegényedett, összeomlás szélén álló, napi megélhetési gondokkal küszködő önkormányzatok között ugyanis nem jellemző, hogy bármelyik ilyen jelentős összeggel és közművesített telkekkel támogatja a betelepülőket. A környékbeliek – állítólag – mégsem szívesen jönnének Bátaapátiba. Ki szeretne egy atomhulladék temető közelében lakni? – vágnak vissza. – A félelmüket ellensúlyozni kívánó akció nem hatásos – jósolják sokan.
– Az nem hír, hogy 32 éve békességben, boldogságban élek a feleségemmel. A médiának csak az számít, ha előkapom a nagy kést, és megkergetem – mond ellent a polgármester. – Ugyanúgy az sem hír, hogy Bátaapáti nyugodt település, ahol megpróbálják segíteni a letelepedést. Ehelyett azt mondják, a lakosok elköltöznek az atomtemető miatt. Az emberek pedig csak ezt ismételgetik. A hulladéktárolót korábban mítosz lengte körül, hogy Bátaapátiban csak hülyék élhetnek, akik befogadták az atomtemetőt. Azzal már senki nem törődik, hogy Paks korábban mezőváros volt, amiből idővel fejlett, modern középméretű város alakult. És ha újabb blokkokat építenének oda, a lakosság létszáma úgy harminc százalékkal növekedne. És senkinek nem jut az eszébe, hogy elköltöznek onnan az emberek.
Ahogy – a polgármester szerint – Bátaapátiból sem fognak.
– Mások fizetnek azért, hogy ilyen szép környezetben és körülmények között élhessenek
