Kultúrkampf: nem tűr az Orbán-kormány

A magas kultúrában az állam egyszerűen átveszi azokat az intézményeket, amikre igényt tart. A héten például benyújtotta a kormány a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amelynek alapján a Műcsarnok és a Pesti Vigadó épülete ingyenesen a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tulajdonába kerülhet az államtól – írta az MTI.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter indítványa szerint a Pesti Vigadó a magas színvonalú művészi alkotómunka közösségi feltételeinek megteremtése, a Műcsarnok pedig a kulturális értékek védelme és gyarapítása, valamint a művészeti és a történeti hagyományok megőrzése érdekében kerül térítésmentesen a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonába.

Az átruházásról szóló szerződéseket az állam nevében Orbán Viktor miniszterelnök írja majd alá.

Lemondott a Műcsarnok vezetője, kiléptek az MMA-ból

A kultúráért felelős államtitkár, L. Simon László novemberben közölte, hogy a kormány döntése alapján január 1-jétől a Műcsarnok és a Pesti Vigadó tulajdonjoga az MMA-hoz kerül. A Műcsarnoknak mint ingatlannak a tulajdonjoga az akadémiáé lesz, a kortárs kiállítóhelyet üzemeltető Műcsarnok Nonprofit Kft. tulajdonosa és fenntartója azonban továbbra is az Emberi Erőforrások Minisztériuma marad, a nonprofit kft. feladatellátásának művészeti és tartalmi kérdéseiben egyetértési jogot biztosítva az MMA elnökének.

Néhány nappal később lemondott posztjáról Gulyás Gábor, a Műcsarnok tavaly kinevezett vezetője, mert nem értett egyet azzal, hogy az intézmény működési rendje januártól megváltozik. A Műcsarnok átadása miatt az ellenzék és sok művész is tiltakozott.

December 10-én táncos videoklipet forgattak a Műcsarnok függetlenségének megőrzéséért a kiállítóhelyen, Fekete György- és Aj Vej-vej-maszkokban, a dél-koreai PSY Gangnam Style című, világhírűvé vált számára, és annak Aj Vej-vej kínai ellenzéki képzőművész által újraforgatott verziójára utalva.

A parlament kulturális bizottságának december 17-ei ülésén a kulturális államtitkár a Hiller István (MSZP) volt oktatási és kulturális miniszter kritikájára válaszul azt mondta: nincs szó a Műcsarnok „puccsszerű” átadásáról, a nemzeti vagyontörvény ugyanis az elidegeníthetetlen vagyontárgyak között sorolja fel a nemzeti kortárs kiállítóhely épületét.

A jogszabály módosítása – így az ingatlan átadása az MMA-nak – csak a februári ülésszak idején lesz lehetséges – jelezte már akkor L. Simon László.

Keserü Katalin, a Műcsarnok volt vezetője és az MMA képzőművészeti tagozatának tagja a Műcsarnok helyzetéről tartott pénteki konferencián úgy vélte, a kortárs kiállítóhely átadása még nem „lezárt ügy”, és a tulajdonosváltás várhatóan nem is fog megtörténni.

„Magam is amellett érveltem, hogy a Műcsarnok jelen státusában, működési rendjében tudja betölteni hivatását” – jegyezte meg, hozzátéve: bízik abban, hogy az MMA elnöksége is megváltoztatja álláspontját.

Nem zár be éjfélkor a Szimpla Kert

A másik oldalon a fiatalok és a turisták körében népszerű romkocsmák bezárásán dolgozik a Fidesz-kormány. Egy abszurd intézkedés miatt például éjfél után be kellene zárni a Szimpla Kertet. A

Népszabadságnaka hely egyik munkatársa azt mondta: nem zárnak be, bár a VII. kerületi jegyző határozata korlátozná a hely éjfél és reggel hat közötti nyitva tartását. A Szimplások fellebbeznek a döntés ellen, így egyelőre reggelig mehet a menet. A korlátozás egyébként a kávézóra nem, csak a kertre vonatkozna.

Nem a Szimpla az egyedüli hely a Kazinczy utca környékén, amely nem tarthatna nyitva éjfél után ezentúl. A Szimpla munkatársa szerint tudomása szerint körülbelül hetven szórakozóhely kapja meg a közeljövőben az erről szóló jegyzői határozatot. Ők csütörtökön vették át a végzést.

Erzsébetváros jegyzője októberben kért szakhatósági állásfoglalást a kerületi szórakozóhelyek kapcsán a kerületi rendőrkapitányságtól az úgynevezett kereskedelmi törvény alapján. November közepén került sor a helyszíni szemlére a helyszíneken, a Szimplával összefüggésben az derült ki az állásfoglalásból, hogy a szórakozóhelyre tartó vagy éppen onnan máshová távozó vendégek hangosak, az utcán álldogáló taxik pedig akadályozzák a Kazinczy utca forgalmát.

A végzésben az áll, hogy közbiztonsági, személy- és vagyonbiztonsági okokból a jegyző nem járul hozzá, hogy a Szimpla éjfél és reggel hat óra között is nyitva tartson. Az indoklásban egyebek mellett az is szerepel, hogy a szemle idején az üzletvezető nem tudott bemutatni zeneszolgáltatásra kiadott engedélyt. (Zsendovits Ábel, a Szimpla egyik tulajdonosa az HVG.hu-nak később azt mondta, rendelkeznek ilyen engedéllyel, és minden előírást betartanak.)

„Nem vagyunk rablók!”

„Vannak biztonsági kameráink, őreink, akik felügyelnek a rendre. A Szimpla nem arról híres, nem arról ismerik a világban, hogy közbiztonsági, személy- vagy vagyonbiztonsági szempontból veszélyt jelent bárkire is” – mondta a NOL-nak Kátai. Hozzátette: ha így lenne, akkor rosszfiúk tanyája lenne a hely, nem pedig kulturális és szórakoztató központ. A határozat szerint az utcán tartózkodó vendégekkel van a fő baj, ők jelentenek veszélyt. Kátai ugyanakkor jogi nonszensznek nevezte, hogy ezt rajtuk próbálják leverni. „Nincs olyan szereplője az ügynek, aki meg tudná állapítani, ki kinek a vendége, mielőtt még bemegy egy szórakozóhelyre” – mondta.

A forgalom akadályozásának vádja sem áll meg szerinte. Már csak azért sem, mert a Kazinczy utca deklaráltan sétálóutca, mégpedig, ahogy a kerületi önkormányzat kulturautcaja.hu címen elérhető weblapján hirdeti, „európai színvonalú” promenád – az ilyeneken pedig elvileg azért elég ritkán tapasztalható autóforgalom. Az utcán várakozó, a környék nyugalmát zavaró taxik problémáját szerinte úgy lehet megoldani, hogy nem engedik őket behajtani.

Rogán szerint túlkapásról van szó

A jegyzői végzés alapjául szolgáló kereskedelmi törvényt Rogán Antal belvárosi polgármester javaslata alapján módosították. Az eredeti cél az volt, hogy a jogszabály segítségével visszaszorítsák a prostitúciót, illetve hogy mód nyíljon egyes nightclubok bezárására. Csakhogy a jelek szerint a hatóságok máshogy gondolják alkalmazni a törvényt: ahogy fentebb a Népszabadság írta, több Kazinczy utcai szórakozóhely nyitva tartását is erre hivatkozva akarja korlátozni a kerület. A Rogán által benyújtott módosítás nem tartalmazza, hogy pontosan milyen esetekben kell kikérni a hatóságok véleményét a helyekkel kapcsolatban, illetve, hogy a jegyzőnek milyen esetekben és pontosan hogyan kell eljárnia – vagyis „gumiszabályról” van szó.

A módosítás benyújtója, Rogán Antal nemrég azt mondta, hogy a kereskedelmi törvény hivatkozott részeit csak minősített esetekben lehet szórakozóhelyeken alkalmazni, vagyis ha prostitúcióról vagy drogkereskedelemről van szó. Egyebekben a szabály alkalmazása túlkapás szerinte, s azt ígérte, ha a rendőrség gyakorlata jelentősen eltér a jogalkotó szándékától, akkor „készen áll” arra, hogy februárban sor kerüljön a törvény pontosítására.

Kátai szerint „dicséretes”, hogy Rogán túlkapásnak minősítette a jogszabály erzsébetvárosi szórakozóhelyekre történő alkalmazását, de hozzátette, előre lehetett tudni, hogy ez lesz. Ha máshonnan nem, hát a szórakozóhelyeket tömörítő, Azért7 nevű egyesület tájékoztatása nyomán. A Szimpla munkatársa elmondta ugyanis, hogy a törvénytervezet készítésekor az egyesület és más szervezetek is hangsúlyozták, hogy a szabály nem pontos. Kátai Gábor úgy véli, a hatóságoknak eddig is minden eszközük megvolt arra, hogy a veszélyes helyeket korlátozzák, illetve bezárassák. Ráadásul az elképesztő túlszámlázások, a prostitúció és a drogkereskedelem jellemzően nem a romkocsmákban történik.