A WC és a villa használatára is felkészítik a külföldről érkező vendégmunkásokat

Keveseknek jut eszébe, hogy a világ túlsó oldaláról hazánkba érkező vendégmunkások kultúrája, szokásai, de még a WC használatuk is mennyire eltérhet attól, ami nálunk megszokott. Néhány Közel-Keleten dolgozó biztonsági szakértő ezt felismerte, és egy olyan átfogó információs csomagot állítottak össze a külföldi munkavállalók számára, amellyel megkönnyíthetnék a beilleszkedésüket.

Az Economx azt írja, ebből az igényből kiindulva saját tapasztalataik alapján szakemberek kialakítottak egy olyan tananyagot – a helyi kultúrától, a történelmen, a szokásokon és a családi életen át egészen a munkajogig –, amely segít a munkavállalóknak az adott országba való beilleszkedésben. A harmadik országból érkező munkavállalók integrálása a társadalomba az előttünk álló évek egyik nagy kihívása lesz, már csak azért is, mert minden évben több tízezer vendégmunkás érkezik Magyarországra.

A HZ Academy integrációt segítő programja Magyarországról nézve teljesen banális kérdésekre ad kézzelfogható válaszokat az érintetteknek. Olyan, számunkra alapvető információkkal látja el a hazánkba érkezőket, hogy hol is van Budapest, mivel és hogyan lehet fizetni Magyarországon, hogyan kell használni az angol WC-t, melyek az étkezési etikett jellemzői és melyek a munkajog alapvetései. De megtanulják azt is, hogy mi a különbség a bruttó és nettó bér között.

Hódosi Zoltán, a projekt kezdeményezőjének egyéni tapasztalatai szerint hiányzik egy olyan információs forrás, amely nemzetközi szinten kínál segítséget a különböző országokba történő alkalmazkodáshoz.

Amikor 18 és fél évvel ezelőtt Irakba került, minimális ismerettel rendelkezett az országról. Az évek során több nagyobb cégnek is dolgozott, és észrevette, hogy a más országokból érkező emberek szintén hiányolják az alapvető információkat az érkezési helyükről.

A tananyag a munkaadóknak könnyebbé teszi az új munkavállalók fogadását és beilleszkedését, továbbá segít elkerülni a diszkriminációt és támogatja a kulturális megértést. A magyar munkavállalók számára is előnyös, mert felkészülhetnek a külföldi kollégák érkezésére – véli Hódosi.

A rendszer lényege, hogy a munkavállaló még saját országában, Magyarországra utazása előtt megkapja a belépési jelszavát, majd harminc nap áll a rendelkezésére a hat modulból álló tanfolyam elvégzéséhez. A sikeres teljesítést követően a munkavállaló kap egy tanúsítványt, melyet például továbbíthat a HR menedzsernek, dokumentálva az integrációs segítő tanfolyam elvégzését. A tréningprogram évente frissül, az így folyamatosan bővülő tapasztalatokkal.

Hódosi Zoltán néhány gyakorlatiasabb példát is hozott: Magyarországon a kés, villa és kanál használata az étkezés etikettjének szabályaihoz tartozik, míg az ázsiai és keleti kultúrákban, például a Közel-Keleten, a kés a darabolásra és az ételek szedésére szolgál, míg a villa nincs jelen a kultúrájukban, tehát ők az ételt gyakran kézzel fogyasztják.

(Kiemelt kép: Pexels)