Közmunkásokat utasítottak, hogy rongálják meg a kormányellenes plakátokat – A cél, hogy az önkormányzatok minél kiszolgáltatottabbak legyenek
– A miniszterelnök eljött a településünkre. Az összes közmunkás szabadnapot kapott, s szépen felöltözve meg kellett jelennie az eseményen, mint ahogyan az önkormányzat dolgozóinak is. Még azt is megmondták nekik, hogy mit kiabáljanak, mit csinálhatnak – meséli egy vidéki település lakója. – A látogatás előtti napokban felcsicsáztunk mindent, virágok és rend lett, kis ékszerdobozzá alakult át a település. Volt szalagvágás, magyar kenyér, a gyerekek táncoltak, énekeltek, aztán hatalmas fogadást tartottak. Azon viccelődtünk, jó, hogy a látogatás előtti napon esett az eső, mert anélkül festhettük volna zöldre a füvet is.
– Különben mi a helyzet? – kérdezem.
– Különben szinte mindenki közmunkás, az önkormányzat, netán az állam foglalkoztatottja, vagy munkanélküli. Csináljuk, amit mondanak. Ahogy a polgármester is, ha jót akar magának meg a városnak.
Egy másik településen a közmunkások feladatul kapták, hogy rongálják meg a kormányellenes plakátokat. Éjjel csinálták, amit tudtak, leszaggattak, ahol nem sikerült, lefestették az „Ők lopnak” szlogent. De hallhattunk az elmúlt időszakban fórumokról, amelyeken fotózták a jelenlévőket, leszedetett, kritikus hangvételű Facebook-posztokról, népszavazás előtti polgármesteri levelekről és sajátos kiegészítő állami támogatásokról. Az ilyet ugyan a Belügyminisztérium osztja ki pályázatok útján, de a szakmai listát és a kapott összegeket az országgyűlési képviselők politikai alapon alakítják annak tükrében, hogy ki a jó és ki a rossz polgármester. Olyan is megesett, hogy egy kapacitáshiány miatt el nem végzett feladatért dupla annyi büntetést szabott ki az Államkincstár egy önkormányzatra, mint amekkora a település egész éves költségvetése volt.
– A politikai erőtér által befolyásolt függőségi rendszer alakult ki az önkormányzati szektorban, ami megjelenik a mindennapokban és a finanszírozásban is. Ennek elsődleges célja, hogy az önkormányzatok és az emberek minél kiszolgáltatottabbak legyenek
– mondja a 168 Órának Gémesi György, Gödöllő polgármestere (Gödöllői Lokálpatrióta Klub), a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. A polgármesterek nem mernek nyíltan szembeszállni a kormányzattal, mert azért büntetés jár. Gödöllő például a nem kedveltek között van. Szinte felesleges elindulnia bármilyen állami vagy uniós pályázaton, úgysem nyer. Gémesi György szerint ez egy pillanatig sem gátolja meg őket, hogy pályázzanak, mert a lakosságnak meg akarják mutatni, hogy mindent megpróbálnak.
Orbán Viktor 2015-ben a pécsi Széchenyi téren, balra Páva Zsolt fideszes polgármester
Fotó: MTI
A renitensek közé tartozik Budaörs is. A város pert indított az állam ellen, s első körben, egy részítélet formájában meg is nyerte azt. A város azt sérelmezte, hogy miközben a kormányzat egyetlen fillért sem költött a település államosított iskoláira, szolidaritási hozzájárulás címszó alatt 2,1 milliárd forintot akar beszedni tőle az oktatás fenntartásáért. Országosan évi 21 milliárd forintot vesz el ilyen célra az állam az önkormányzatoktól. A részítélet szerint az állam jogalap nélkül gazdálkodott Budaörs saját bevételeivel.
Az ítélet után Wittinghoff Tamás polgármester (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) azt mondta a 24.hu-nak, hogy a döntés mérföldkő a jogállamiság történetében, „mivel az alapkérdés az volt, felelősségre vonható-e az az állam, amely gátlástalanul próbál visszaélni a törvényalkotó hatalmával”.
Budaörs problémája nem egyedüli. Mióta az állam átvette a közoktatási intézményeket, alig költ valamit az épületek amortizációjára. A helyhatóságok attól tartanak: amikor visszafordíthatatlanul lerohadnak az épületek, visszakapják őket, és a felújítás költségei a nyakukba szakadnak.
Komoly gondok vannak a már részben államosított hulladékgazdálkodással is. A gyakorlat szerint a szemétszállításért az önkormányzat felel, ám nem ő állapítja meg és szedi be az árát a lakosságtól. Sőt azt sem ő határozza meg, mennyit költhet a szolgáltatásra, mert a beszedett díjakból az állami többségi tulajdonú hulladékgazdálkodó cég oszt vissza neki. A pénz, amit a helyhatóságok kapnak, a szolgáltatók kifizetésére sem elegendő, az amortizációt pedig végképp nem fedezi. Ez a szisztéma szintén rontja az önkormányzatok költségvetési helyzetét.
Nem sokkal jobb ott sem a helyzet, ahol a kormányzat nem bánik szűkmarkúan az önkormányzattal. Pécsről 2016-os költségvetése májusi zárszámadásakor derült ki, hogy több mint hatmilliárd forint kötelezettsége húzódott át 2017-re, vagyis ekkora hiánnyal indította az évet.
Ebben van rosszul átgondolt hitelfelvétel, valamint nem reálisan kiszámított működési, városüzemeltetési kiadási tétel. Így aztán megszorítások vannak például a városi és megyei közművelődési intézményekben. Igaz, e téren is kaptak állami segítséget: Hoppál Péter, az Emmi kultúráért felelős államtitkára, történetesen éppen az egyik pécsi egyéni kerület országgyűlési képviselője a múlt héten írt alá egy támogatói szerződést, amelynek alapján a kormány idén 1,77 milliárd forintot nyújt a pécsi kulturális intézmények fenntartható működésének biztosítására, a Zsolnay Kulturális Negyed, a Kodály Központ és a Pannon Filharmonikusok támogatására.
A helyi politikában tehát ismét megjelentek a több esetben felelőtlen hitelfelvételek, a fenntarthatatlan fejlesztések, miközben a helyhatóságok többsége mindennapi pénzügyi, működési gondokkal küzd. Az önkormányzati szektor megint az adósságcsapda felé tart.
Mindez egy óriási adósságkonszolidáció után történik. Hiszen 2013-tól összességében 1369 milliárd forintnyi törlesztőrészletet vállalt át az állam 2082 önkormányzattól, amivel megszabadította őket a havi terhektől. Nem átmeneti likviditási problémák megoldásáról volt szó, hanem számos település esetében a tartós fizetésképtelenség megszüntetéséről. Emellett feladatátcsoportosítás is történt – a baj csak az, hogy
az elvett feladatoknál 100-150 milliárd forinttal több pénz került ki a rendszerből.
Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, érzékeli-e az ismét megjelenő pénzügyi gondokat. A 168 Órának adott válaszból kiderül. az önkormányzati rendszerből minden évben érkeznek olyan jelzések a nemzetgazdasági vagy a belügyi tárcához, amelyekben az egyes települések működési nehézségeikről számolnak be. Azonban
szerintük ez egyáltalán nem tekinthető általános problémának, a gondok inkább egy-egy váratlan bevételkiesés vagy kiadásnövekedés eredményeként jelentkezhetnek.
„Hangsúlyozzuk, hogy amióta a kormány átalakította az önkormányzatokra vonatkozó rendszerszintű szabályozást, a felelőtlen gazdálkodás egyáltalán nem jellemző a szektorra” – írták lapunknak, hozzátéve, az önkormányzatok pénzügyi tevékenységét mind az Állami Számvevőszék, mind pedig a Magyar Államkincstár folyamatosan ellenőrzi, olyan finanszírozási rendszer pedig nem létezik, amely valamennyi település szerteágazó feladatellátási módjához és egyéb helyi jellegzetességéhez tökéletesen alkalmazkodni tudna.
A tárca arra is emlékeztet, hogy a nehéz finanszírozási helyzetbe került települések az éves költségvetési törvény alapján rendkívüli támogatást igényelhetnek a Belügyminisztériumtól, amellyel a kormány biztosítja, hogy a kötelező feladatok ellátása sehol se kerüljön veszélybe. A költségvetési törvényben biztosított források mellett a közelmúltban számos, különböző általános és ágazati bérintézkedéshez (például a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, illetve az emelkedő szociális ágazati és kulturális bérpótlék miatti többletkiadások) kapcsolódó kormánydöntés született, így ezekre a támogatásokra mindenképpen számíthatnak az érintett önkormányzatok nemcsak idén, hanem jövőre is.
Kósa Lajos polgármester a debreceni stadion megnyitójára érkezik
Fotó: MTI
Az NGM szerint a hitelfelvétel az adósságátvállalás óta jóval szabályozottabb, áttekinthetőbb és korlátok közé terelt folyamattá vált: például törvény rögzíti, hogy az önkormányzatok működési célú, naptári éven túli futamidejű adósságot keletkeztető ügyletet (hitelfelvételt) főszabály szerint egyáltalán nem köthetnek.
Gémesi György szerint az adósságkonszolidációval a fő probléma az volt, hogy nem világították át azokat a hitelfelvételeket, amelyek törlesztését az állam átvállalta, vagyis a mai napig nem tudják, mit fizetnek vissza. A MÖSZ kérte, nézzék meg, mire kellettek a kölcsönök.
– Kötelező feladatokra? Uniós támogatáshoz önrésznek? Költségcsökkenést és racionalizálást eredményező intézkedésekre, olyan beruházásra, ami többletbevételt generál? Vagy esetleg az önkormányzat felvette a hitelt, majd eltőzsdézte, luxusautókat vásárolt belőle, vagy át nem gondolt presztízsberuházásokat kivitelezett? Nagyon nem mindegy – mondja az elnök. A MÖSZ is úgy tapasztalja, megint elkezdődtek az önkormányzati hitelfelvételek, s bár kormányzati engedély kell hozzá, a baráti helyhatóságok bármihez zöld lámpát kapnak.
Gémesi szerint a feladatátcsoportosítás hatásai sem olyan egyértelműek, ahogyan azt az NGM állítja. Amennyiben a jogalkotó tartotta volna magát az átalakított önkormányzati törvényhez, vélhetően működött volna a kigondolt rendszer. Csakhogy nem ez történik: a települések az állam által sokszor kampánycélból kitalált feladatokat kapnak, többletfinanszírozás nélkül. Például ott, ahol a családban az egy főre jutó bevétel nettó 150 ezer forint alatti, ingyen kapják az óvodai étkezést úgy, hogy az étkeztetésben eleve van állami támogatás, a szülők kevesebb mint felét fizetik annak, mint amennyibe az étel kerül. Megint ott tartunk: azok az önkormányzatok, amelyek felelősen gazdálkodnak, a költségvetésük nem veszteséges, maguk fizetik ezt a költséget. Ahol viszont problémás az önkormányzat, az állam állja a számlát. Ugyanez történik a kötelezővé tett minimálbér-emelés kapcsán is. A jól gazdálkodókat büntetik vele, egyébként meg az állam átvállalja a cechet.
– 2017-re eljutottunk oda, hogy a bevételek politikafüggők. A Belügyminisztérium által 1500-1700 önkormányzat között szétosztott működési kiegészítési támogatásból oda is jut, ahol látványosan elgazdálkodja magát a helyhatóság
– summázza Gémesi György. – Csak tavaly év végén további 18 milliárd forint „csokipénzt” osztott szét a kormány 70-80 önkormányzatnak, ebből kapott például Kaposvár is. Előtte ennél is több pénzt, nagyjából 30 milliárdot kapott még kevesebb település. Gödöllő viszont a kormány által átvállalt törlesztőrészlet összegénél – forintban mérve – háromszor több pluszfeladatot kapott, persze állami finanszírozás nélkül.
A polgármester szerint kilátástalan helyzet alakult ki az önkormányzati szektorban. Egyértelmű, hogy a 2012-ben előírt feltételek nem működnek.
És még nem is jött el az az időszak, amikor el kell kezdeni fizetni a több ezer milliárd forintnyi uniós támogatásból kivitelezett fejlesztések amortizációs költségeit. Gémesi úgy látja: a polgármesterek többsége érzi, hogy baj van, de nyíltan kiállni kevesen mernek.
– Addig viszont nem lesz változás, amíg csak egymás között pusmogva vállalják a véleményüket.
