A magyar közmédia hitelessége romokban hever
A magyar közmédia 22 százalékos bizalmi indexe az EU-ban a legalacsonyabb a legújabb közvéleménykutatás szerint.
Az Európai Parlament megrendelésére az összes tagállamban reprezentatív felmérés készült az egyes tagországok médiafogyasztási szokásairól. A közvéleménykutatásban a 15 éves, vagy annál idősebbek személyeket kérdezték meg.
A magyarok a közösségi médiában követett személyiségeket, csoportokat vagy barátokat jelölték meg legmegbízhatóbb hírforrásként egy kutatásban – írja az Eurologus.
A megkérdezetteket a belpolitikai események érdeklik leginkább (50 százalékuk adta meg ezt első helyen), de az európai és nemzetközi ügyekről is majdnem ennyien tájékozódnak (46 százalék), csakúgy, mint a helyi vonatkozású hírekről (47 százalék). Magyarországon a hírfogyasztókat valamivel jobban érdekli a kül- (40 százalék), mint a belpolitika (37 százalék).
Kérdésekkel provokált az újságíró
Kép forrása: MTVA
Az elsődleges hírforrás egyértelműen a televízió (75 százalék), különösen az 55 évnél idősebbek körében. A tévét az online hírplatformok követik a sorban (43 százalék), majd a rádió (39 százalék), illetve a közösségimédia-platformok és a blogok (26 százalék). A nyomtatott sajtó az ötödik helyre került: csak minden ötödik válaszadó (21 százalék) említette a napilapokat és folyóiratokat elsődleges hírforrásként. Magyarországon csaknem ugyanannyian tájékozódnak a televízióból (58 százalék) mint az online hírportálokról (57 százalék), de nálunk az uniós átlagnál lényegesen többen (43 százalék) használják hírforrásként a közösségi médiát.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2021. június 24., 08:19
Elutasították az MSZP panaszát egy konkrét riport ügyében, miután a Kúria is az MTVA-nak adott igazat.
Itthon
2020. szeptember 11., 19:55
A közmédiába vetett bizalom 22 százalékos, az EU-ban a legalacsonyabb, a lengyel 23 százalék. Ugyanakkor az EU többi országában egyértelműen az állam által fenntartott hírcsatornák a leghitelesebbek, Finnországban 73 százaléknyian gondolják így, de Svédországban, Portugáliában, Észtországban vagy Luxemburgban is 66–67 százalék ez az arány.
Az összeurópai válaszadók több mind negyede (28 százalék), a magyarok 46 százaléka véli úgy, hogy az előző hét napban „nagyon gyakran” vagy „gyakran” találkozott álhírekkel és félretájékoztatással. A válaszadók többsége biztos abban (12 százalékuk nagyon, 52 százalékuk valamennyire), hogy felismeri az álhíreket és a félretájékoztatást. A magyarok azonban amilyen gyakran találkoznak álhírekkel, olyan ritkán ismerik fel ezeket. Általánosságban azt lehetett megállapítani a felmérésben adott válaszok alapján, hogy az ilyen hírek felismerésének képessége az életkorral csökken és az iskolázottsággal nő.
(Kiemelt kép: gyerekek ismerkednek a Tévémaci figurájával a második alkalommal megrendezett Közmédia napján a budapesti Millenáris Parkban 2013. szeptember 7-én. Fotó: MTI / Soós Lajos)
