Kövér szerint az ellenzék összefog a civil szervezetekkel, ősszel zavargások lesznek

Kövér László, aki kérdésekre válaszolva a világpolitika elmúlt egy évét értékelte, illetve a jövő évi választásokat megelőző időszak várható eseményeiről beszélt, utóbbiról azt mondta: idén ősszel „forró időkre” kell készülni a magyarországi ellenzék és a Soros-féle civil szervezetek összefogása miatt.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b) és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a Martosi Szabadegyetem fórumán 2017. július 5-én
Fotó: MTI / Krizsán Csaba

„Megpróbálnak majd egy olyan hangulatot kialakítani, amiben mindent fölülír a polgárháborús pszichózis” – jósolta Kövér, aki szerint az ellenzék így akarja majd elterelni a figyelmet saját alkalmatlanságáról, s ezt a „piszkos munkát” a Soros-féle szervezetek aktivistáival végezteti el.

A házelnök kifejtette: a hangulatfokozásra azért is szüksége van az ellenzéknek, hogy ilyen módon próbáljon olyan közhangulatot kialakítani, amelyben a választók mindenképpen szükségét érezik a változásnak, a Soros-féle szervezetekre pedig azért van szükségük, mert – mint mondta – egy magát demokratikusnak definiáló pártnak nem áll jól, hogy nyílt törvénysértésre, utcai zavargásokra buzdítson. Kövér megjegyezte: nem Magyarország az első kísérleti terep, ahol kívülről avatkoznak be annak érdekében, hogy „potens ellenzéki pártok” hiányában letaszítsák a kormányról azokat, akik demokratikus választásokon jutottak oda. Rámutatott: az ilyen manipulatív módszerek kivédése miatt meg kell mutatni, kik állnak az ilyen kezdeményezések mögött, s azt is, hogy milyen célokat követnek.

Az Országgyűlés elnöke a világpolitika elmúlt egy évét értékelve úgy vélekedett: minőségi változás nem ment végbe, viharos, de mégis unalmas volt az elmúlt egy év. Kiemelte: az Orbán Viktor miniszterelnök által előre jelzett „lázadás éve” elkezdődött és folyamatosan zajlik, ám az is igaz – mondta Franciaországra utalva –, hogy vannak országok Európában, ahol a régi rend hívei új erőre kaptak. Donald Trump amerikai elnök megválasztásával kapcsolatban Kövér László azt mondta: a Trump-jelenség olyan léptékű változásokkal kecsegtet, ami a változtatások ellenlábasait egy „végső harcra” késztette, s megmutatkozott az is, hogy az Egyesült Államok mint nemzetállam csak eszköz azoknak a kezében, akik valamilyen „nehezen megfogalmazható” érdekeket próbálnak megvalósítani. Kövér hangsúlyozta, a nemzetállamok lebontásával a demokráciát veszélyeztető erők Európában is jelen vannak. Hozzátette: egy európai egyesült államok megvalósítása tragikus következményekkel járna, olyanokkal, mint például a bejáratott politikai intézményrendszerek lebontása.

A házelnök az illegális migrációról is beszélt, azt „európai népességcserének” nevezve, és azt mondta: nem látja esélyét, hogy az európai politikusok részéről ennek a kérdésnek a megítélésében valós nézetváltozás állna be, pedig az nagy megkönnyebbülés lenne.

Az ötödik Martosi Szabadegyetem fővédnöki fórumán Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a magyar kormány nemzetpolitikájának eddigi eredményeit ismertette. Elmondta: a nemzetpolitikában 2010 óta csak sikerekről lehet beszélni, ezek közé tartozik a könnyített honosításról elfogadott törvény, az Alaptörvény és a választójogi törvény kibővítése is. Rámutatott: jelentősen nőtt a nemzetpolitikára fordított összeg is, amely tavaly 73 milliárd forint volt, szemben a 2009-es 9,3 milliárd forinttal.

Hangsúlyozta: a nemzetpolitika eredményes útját folytatni kell, a hagyományos nemzetpolitika mellé időközben felzárkózott új eszközök bevonásával ráerősítve arra. A nemzetpolitika jövőbeli eszközeiről szólva hozzátette: a jövőben meg fogják erősíteni a külhoni magyarság intézményrendszerét, illetve ráerősítenek a szülőföldön való boldogulás elképzelésének támogatására, illetve ki fogják terjeszteni a családpolitika rendszerét a határon túlra, ahol ez a folyamat már meg is kezdődött a babakötvény és az anyasági támogatás bevezetésével.