Kövér Lászlónak váratlan ötletei támadtak
Több ponton is módosítaná a pártja által benyújtott választójogi törvénytervezetet Kövér László. A Fidesz jelöltállításért is felelős választmányi elnöke külön választókerületet alakítana a határon túli magyarok számára, akik így egyéni képviselőket is küldhetnének a parlamentbe, nem csak a pártokra voksolhatnának. Kövér javaslata ugyanakkor arra kényszerítené a 13 hazai kisebbséget, hogy egyezzenek ki, és állítsanak közös listát.
A határon túli magyarok is szavazhatnának egyéni képviselőjelöltekre, a Magyarországon élő nemzetiségek és kisebbségek pedig közös listán kellene induljanak – ez a felvetés szerepel abban a módosító indítványban, melyet hétfőn terjesztett a parlament elé Kövér László fideszes képviselő. Az Országgyűlés elnöke több ponton módosítaná az Áder János által kidolgozott választási törvénytervezetet. Egyelőre nem tudni, pártja mennyiben támogatja javaslatát - írta a
HVG.A parlamenti képviselők számát csaknem megfelező, 199 fős Országgyűlést, egyfordulós választási rendszert tartalmazó javaslatot november 20-án nyújtotta be Lázár János fideszes frakcióvezető, majd ehhez előterjesztőként 10 kormánypárti képviselő csatlakozott.
A tervezet szerint a jövőben 106 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, 93-at országos listán választanak a szavazók. Az országgyűlési választásokon a magyarországi lakóhellyel rendelkező választók egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhatnak, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplők egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségi listára, ennek hiányában egy pártlistára voksolhatnak. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választásra jogosultak, vagyis a határon túli magyarok egy pártlistára szavazhatnak majd – ebben az értelemben a tervezet szerint egyetlen szavazatuk lesz, míg a magyarországi választópolgároknak kettő.
Határon túlról is lesznek képviselők
Ezt az előírást változtatná meg a hétfőn benyújtott módosító indítványával Kövér László, aki azt javasolja, hogy a határon túli, állampolgárságot szerző magyaroknak is legyen egyéni képviselőjük. Ennek érdekében külön választókerületet hoznának létre a külhoni magyaroknak, ahol kizárólag határon túli – tehát magyarországi lakcímmel nem rendelkező – egyéni jelöltek indulhatnának, és csak a külhoniak szavazhatnának.
A jelölteknek a határon túli állampolgárok körében 1500 ajánlócédulát kellene összegyűjteniük az indulásukhoz. Itt kikötésként nem szerepel, hogy csak abban a régióban gyűjthetnek, ahova tartoznak, tehát egy erdélyi lakcímmel rendelkező jelölt akár Szlovákiában is kampányolhat kopogtatócédulákért.
Bár a Lázár benyújtotta törvénytervezet negyedik paragrafusa kizárja, hogy egy kerületen belül több egyéni jelölt indulhasson, Kövér módosítója lehetővé tenné, hogy a határon túliaknak fenntartott kerületből akár több képviselő is bekerülhessen a parlamentbe. Mindössze azt a feltételt szabná a házelnök, hogy a jelölteknek legalább annyi szavazatot kell szerezniük, mint amennyit egy legkevesebb voksot gyűjtő győztes magyarországi képviselő. A házelnök javaslata azt sem zárná ki, hogy a határon túli magyarok akár Magyarországon is indulhassanak egyéni jelöltként.
Mivel az indítvány nem változtatja meg az egy kerület–egy jelölt előírást, elfogadása esetén a törvényben súlyos ellentmondás keletkezne, hiszen elvileg többen is nyerhetnek a határon túliaknak kialakított választókerületben.
Kövér László megemelné a parlament létszámát is. Az eredeti tervezet szerint a 199 képviselőbe beletartoznának a hazai kisebbségek és a határon túli magyarok küldöttei is, a házelnök indítványa viszont ezen felül számítaná be ezeket a mandátumokat, azaz az Országgyűlés létszáma bőven 200 felé emelkedne. A Fidesz egy tavaly nyáron benyújtott törvénytervezete szintén így számolt, de azt visszavonták az új javaslat beterjesztése után.
Kisebbségi körmérkőzés
A Magyarországon bejegyzett 13 nemzetiség és etnikai kisebbség országos vezetőinek meg kellene egyezniük arról, hogy hány képviselőt akarnak közösen az Országgyűlése juttatni – Kövér László módosítója ugyanis leszögezi, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok egyetlen közös listát állíthatnak.
Egyetlen feltételként az szerepel a házelnök javaslatában, hogy a listára felkerülő jelölteknek meg kellene szerezniük 1500 korábban regisztrált kisebbségi szavazópolgár támogató aláírását. Teljes értékű parlamenti mandátumot az a jelölt szerezhet, aki ugyanannyi szavazatot szerez, mint egy pártlistáról bejutott képviselő. Korábban fideszes képviselők a hvg.hu-nak azt mondták, számításaik szerint ez 80-90 ezer voksot jelenthet.
Az eredeti törvénytervezet kifejezetten tiltja, hogy a nemzetiségek összefogjanak és közös listát állíthassanak. Ott az szerepel, hogy a kisebbségek akkor szerezhetnek legalább egy kedvezményes mandátumot, ha a listájuk megkapja a 80-90 ezer voks legalább negyedét. Kövér módosítója további mandátumokat is kiosztana a nemzetiségeknek: az általa javasolt számítási módszer szerint a képviselői helyet nem szerzett kisebbségi jelöltekre leadott szavazatokat összesíteni kell és el kell osztani a pártlistákon mandátumok kiosztásához elegendő szavazatszámmal. Az így kijövő egész szám jelenthetné a további kedvezményes mandátumokat. Azok a jelöltek, akik így sem kapnának mandátumot, nemzetiségi szószólóként még beülhetnének a parlamentbe.
Ha Kövér javaslatát megszavazza az Országgyűlés, a 13 nemzetiség (azaz a romák, németek, szlovákok, horvátok, szerbek, románok, szlovénok, örmények, ruszinok, görögök, lengyelek, bolgárok, ukránok) kisebbségi önkormányzati választásokon megválasztott vezetőinek meg kellene állapodniuk arról, hogy ki kerül a lista első – várhatóan mandátumot eredményező – helyére. Kövér javaslatához fűzött indoklása szerint így lehetne biztosítani, hogy a győztes nemzetiségi jelöltek azokat a kisebbségeket is képviselhessék a parlamentben, akik nem jutottak mandátumhoz.
