Kövér László szerint a jelenlegi magyar államot Horthy Miklós alatt alapozták meg
Kövér szerint 1921 a magyar állam újjászületésének és a nemzeti talpraállásnak az alapjait teremtette meg. Ez a Horthy-korszak jogi megalapozásának, és a trianoni békeszerződés ratifikálásának éve is.
Kövér László az Országgyűlés Hivatala által rendezett, „1921 – A nagy újrakezdés” című konferenciához címzett köszöntőjét Bellavics István, a hivatal közgyűjteményi és közművelődési igazgatója tolmácsolta.
A házelnök levelében jelezte, hogy négy éve határozták el a történelmi konferenciasorozat elindítását, amelynek célja a magyar történelem sorsfordító és tragikus éveinek áttekintése.
Kövér László megfogalmazása szerint Magyarország 1918 ősze és 1920 nyara között egy felszámolási kísérlet tárgya volt. „A középkorban elveszett önálló magyar államiságunk visszaszerzéséért tragikusan súlyos árat kellett fizetnünk: elveszítettük történelmi országunk területének kétharmadát, nemzetünk egyharmadát idegen hatalmak fennhatósága alá, nemzeti rabigába és kisebbségi jogfosztottságba kényszerítették” – írta a politikus.
A házelnök megemlékezett Bethlen István miniszterelnökségének első esztendejéről, amely „a tűz eloltásának, az üszkös, még parázsló romok eltakarításának, a fájdalmasan nehéz döntések meghozatalának, a politikai kibontakozás, a belpolitikai stabilitás alapjai lerakásának, az új európai kényszerrendbe való beilleszkedés és alkalmazkodás, de egyben a nemzeti újjászületés kezdetének az éve volt”.
Hozzátette, ilyen körülmények között kellett az országot kivezetni a teljes nemzetközi elszigeteltségből, közben pedig a további területeket – Sopront és nyolc környékbeli települést – megtartani.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2022. november 5., 20:50
Az a szankciós politika, amely Európában a háborúra válaszul megfogalmazódott, valójában magas inflációt, energiaválságot és recessziós veszélyt idézett elő – jelentette ki az Országgyűlés elnöke szombaton Orosházán.
Itthon
2022. október 17., 10:05
Egy finn EP-képviselő szerint Magyarország október 24-én fogja ratifikálni a svéd és finn NATO-csatlakozást, azonban az Országgyűlés honlapján elérhető üléstervben nyoma sincs ennek.
Itthon
2022. október 14., 15:48
Magyarország a normalitás és a valódi európai értékek egyik utolsó menedéke, és ha „kitartunk a magunk igaza mellett, akkor túlélhetjük, sőt, megerősödve kerülhetünk ki a jelenlegi zavaros időszakból” – hangsúlyozta Kövér László házelnök az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége lapjának adott interjújában.
A házelnök levelében emlékeztetett, az ország konszolidációját roppant nehéz időszakban kellett megkezdeni; az összeomló gazdaság, a Tanácsköztársaság, majd a román megszállás és a félmilliós menekülthullám jelentette a mindennapi tragédiákat.
Rámutatott, Bethlen István a belpolitikai stabilitás megteremtése érdekében kötött megállapodást a szociáldemokratákkal, amit a társadalmi szolidaritás fokozatos erősödése, a megfelelő kultúrpolitika révén lelki és szellemi erőgyűjtés, 1927-től pedig a nemzetközi elszigeteltségből való kitörés követett.
A házelnök megjegyezte, 1920-ban a győztes nyugati hatalmak csak Magyarországot „dobták a történelem hentespultjára”, ám 1938-ban Csehszlovákia, azt követően a balti államok, majd Lengyelország következett; 1947-ben pedig Németország feldarabolásával a szovjet érdekszférába lökték a térséget.
„Akinek van történelmi hallása, az napjaink európai hangzavarában is felismeri az újkeletű hentesbárdok csattogásának hangját” – írta levelében Kövér László.
A Trianoni Békeszerződés éve
A Horthy-korszak Magyarországának jogelméleti megalapozása mellett Bethlen István kormánya, 1921-ben ratifikálta az ország kétharmadát elcsatoló Trianoni Békeszerződést is. Sőt, az őket megelőző első Teleki-kormány még egy évvel azelőtt, 1920-ban elfogadta a numerus claususról szóló törvényt, amellyel maximált százalékarányokkal rekesztette ki a magyar zsidókat az egyetemekről.
(Kiemelt kép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntőt mond a Petneházy történelmi konferencián az Országház Felsőházi üléstermében 2021. szeptember 17-én. Fotó: MTI/Kovács Tamás)
