Ilyen hatással lesz az élelmiszerárakra a kötelező bolti akciók kivezetése

Július elseje hétfőtől vége a boltokban a kötelező akciók meghirdetésének Magyarországon, és ezzel együtt szűnt meg az árstopok utolsó maradványa is, aminek részeként az elmúlt egy évben beszerzési áron vagy az alatt vehettünk bizonyos termékekből. Az állami szabályozás kivezetése miatt az egykori árstopos termékek rövid időn belül megdrágulhatnak, cserébe viszont elképzelhető, hogy más termékek olcsóbbak lesznek, vagy máshol nagyobb akciókat adnak majd a boltok – írja az Index.

A kötelező bolti akciózás egy évig volt érvényben

Egy évig volt érvényben a kormány infláció elleni fegyvere, mert tavaly épp július elsején vezették be, egyszer pedig – tavaly novemberben meg is hosszabbították idén június végéig – tehát újabb hosszabbítás nem lesz. A közlemény szerint az intézkedés elérte célját, ugyanakkor a kormány a kiskereskedelmi árverseny fenntartása, élénkítése érdekében továbbra is működteti az online árfigyelő rendszert.

A kötelező akciózás előzménye az árstop volt, amelyet a kormány még 2022 elején, a választások előtt jelentette be hat alapvető élelmiszerre (kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell és a 2,8 százalékos tehéntej), majd ezt később a krumplival és a tojással egészítették ki. Ezeket a termékeket a boltok egy bizonyos időpontnál korábbi áron árulhatták csak – ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy többnyire a beszerzési ár alatt kellett eladniuk, a veszteséget pedig az összes többi termék drágításával próbálták visszahozni.

A kormány a következő időszakban azt hangsúlyozta, hogy az árstop visszafogja a drágulást. Kritikus közgazdászok és az MNB szerint azonban éppen ráerősített arra, és ezt támasztja alá, hogy akkoriban az EU minden országát vertük élelmiszer-inflációban. Az ársapkákat végül tavaly július végével vezették ki.

Ehelyett vezették be a kötelező akciózást, ami első körben azt jelentette, hogy a nagyobb üzleteknek húsz termékkategóriából folyamatosan akcióztatni kellett egy-egy terméket. Az akció pedig az időszakot megelőző 30 nap legalacsonyabb áránál 15 százalékkal kisebb árat jelentett – vagyis a gyakorlatban azzal járt, hogy folyamatosan sokféle akció volt a boltokban.

Ez azonban nem csökkentette a vásárlás költségét, mert a többi termék árát úgy mozgatták a boltok, hogy a vásárlók végül egy forinttal sem  fizettek kevesebbet.

A kötelező akciózás tehát a gyakorlatban inkább csak egy, a kiskereskedők bosszantására kitalált látszatintézkedés lett, vele együtt azonban maradt egy másik szabály, aminek valódi hatása lehetett a pénztárcánkra. Ez arról szólt, hogy tavaly augusztus elseje és idén június vége között a valamikori árstopos termékeket beszerzési áron kellett eladniuk a kiskereskedőknek, hetente két terméket pedig a beszerzési ár alatt 15 százalékkal. Most a kötelező akciózással együtt ez is megszűnik.

Ez a változás várható a kötelező akciók kivezetése után

Az üzletláncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség üdvözölte a kötelező akciózás kivezetését, és azt írták a Telexnek, hogy  „a fogyasztók a kötelező akciózás kivezetéssel jól járnak, hiszen a kiskereskedők a fogyasztói szokásokhoz, elvárásokhoz még jobban igazodó akciókat tudnak indítani, amelyek tovább erősítik a versenyt, mindemellett a kiszámíthatóbb piaci környezetben a hazai beszállítók is jobb eséllyel tudnak hosszú távú együttműködést kialakítani a kiskereskedőkkel, mivel a termékpályák így stabilizálódhatnak. Az árcsökkentések tehát nem szűnnek meg, a kiskereskedők azonban más, a fogyasztók számára fontosabb termékkategóriákra tudják a hangsúlyt helyezni.”

A lap megkereste Kozák Tamást, az OKSZ főtitkárát, hogy megkérdezze, szerinte hogyan változhatnak az árak és az akciózási gyakorlatok a következő időszakban. Kozák úgy véli „továbbra is várhatók akciózások azzal az eltéréssel, hogy a kereskedők visszaállnak a normál akciók rendjére. Az, hogy melyik terméknél lesz diszkont ár egy-egy termék vonatkozásában, azt a mindenkori kereslet, illetve kínálat határozza meg. A kötelező akcióba bevont termékek többsége a kötelező akciós szabályozás előtt is része volt az akcióknak, mindez várhatóan folytatódni fog, hiszen a kereskedők éles versenyben vannak.”

Mivel a kiskereskedők a nyolc korábbi árstopos terméket beszerzési áron, illetve az alatt adták el, az itt kieső veszteséget más termékeken kellett visszahozniuk. Ha nem lesznek erre kényszerítve, lehetséges, hogy más termékeken csökkenteni tudják az árrést. Amikor ezt felvetette a lap, Kozák Tamás azt mondta:

„Elképzelhető, hogy bizonyos termékek olcsóbbak lehetnek, például, ha egy kereskedő talál a jelenleginél is olcsóbb beszerzési forrást. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a kivezetésnek a magyar beszállítók is nyertesei lehetnek, hiszen kiszámíthatóbb termékpályák alakulnak ki, több hosszú távú beszállítói együttműködés alakulhat ki a kiszámíthatóbb piaci környezetben.”

A Portfolio megkérdezte a változás lehetséges hatásairól Vámos György közgazdászt, az OKSZ előző elnökét, aki szerint nem valószínű, hogy visszafogja a kiskereskedelmi forgalmat az árkorlátozások kivezetése. Szerinte „összességében várható némi inflációs hatás is a lépéstől, de a teljes fogyasztói kosarat nézve csak kismértékű, a jelenlegi kedvező inflációs folyamat kereteit nem megrázó áremelkedésre lehet számítani.” Vámos szerint a kötelező akciózás eltörlésének pozitív hozadéka az is, hogy helyreállnak a torz árarányok. 

A volt árstopos nyolc termék (kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell, 2,8 százalékos tehéntej, krumpli és tojás) ellenben minden bizonnyal drágulni fog, vagy azonnal, vagy több lépésben a következő hónapokban.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Alexas_Fotos via Pixabay)