Kósa a saját kezét vágja le

A Magyar Nemzet azt írta: az ősszel a parlament elé kerülő önkormányzati törvényjavaslatban azt is rögzíthetik, hogy az a polgármester, illetve az a teljes testület, amelynek hivatali ideje alatt adósságrendezési eljárás alá vonják az önkormányzatát, tíz évre veszítse el a választhatósági jogát. A szabályozást idővel az országot eladósító képviselőkre is kiterjesztenék.

– Ha komolyan vesszük, hogy rendet kell tenni az országban, akkor a rendhez hozzátartozik, hogy amennyiben valaki tönkreteszi az országot, annak következménye kell hogy legyen. Minderről Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke és egyben Debrecen polgármestere beszélt a

Magyar Nemzetnek adott interjújában, amelyből az is kiderül, hogy a kormánypártok népszerűségvesztése mögött azok a konfliktusok állnak, amelyeket azért vállaltak, hogy az ország kikerüljön a jelenlegi helyzetből. Kósa szerint az ehhez szükséges összes vállalást jövő év végéig teljesíteniük kell, és akkor 2014-ben sem lehet problémájuk – olvasható a Magyar Nemzetben.

Főként a fideszes városok küzdenek jelentős adóssággal

Az önkormányzatok gazdálkodásának egyik fontos (ha nem a legfontosabb) mutatója az eladósodottság mértéke. A teljes adósságállományt megvizsgálva a legnagyobbal Pécs (Fidesz-KDNP)
„büszkélkedhet”, amely ugyan a tavalyi évhez képest csökkentette tartozásait, de még így is 30 milliárd forint felett van - derül ki a Progresszív Intézet múlt évben készült felméréséből, amely 23 budapesti kerület és a 23 megyei jogú város önkormányzatát vette górcső alá.

Szolnok (Fidesz-KDNP, polgármester Szalay Ferenc), Kaposvár (Fidesz-KDNP), Debrecen (Fidesz, polgármestere Kósa Lajos ) és Szeged (MSZP-SZDSZ, polgármester Botka László ) is 20 milliárd körüli adósságálománnyal küzd.

Módosul valamelyest a kép az főre jutó adósságállomány terén: e megközelítésben Hódmezővásárhely (Fidesz-KDNP, polgármestere Lázár János , a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, egy főre jutó adósság: 425 000 forint), az V. kerület (Fidesz-KDNP, polgármestere Rogán Antal , egy főre jutó adósság: 380 ezer) és Kaposvár (Fidesz-KDNP, polgármester Szita Károly, egy főre jutó adósság: 330 ezer) a három legrosszabb helyzetben lévő önkormányzat.

E tekintetében a XIII. kerület (MSZP, dr. Tóth József), egy főre jutó adósság: nem éri el a 10 ezer forintot - ez az egyetlen választókerület, ahol a szocialisták két képviselője egyéniben győzni tudott az országgyűlési választásokon) van a legjobb helyzetben, itt a legalacsonyabb az egy főre jutó adósság, ezt követi a XIX. kerület (SZDSZ-MSZP, polgármester Gajda Péter, egy főre jutó adósság: nem éri el a 10 ezer forintot).

Debrecen a negyedik legeladósodottabb

Egyáltalán nem meglepő módon tehát elsősorban a Fidesz-KDNP vezette önkormányzatok küzdenek hatalmas adóssággal, ami mögött már jó ideje kirajzolódni látszik az a fajta gazdaságpolitika és érvelés, amely a 2006 óta tartó megszorítások és a válság nyomán nem a közkiadások lefaragásával reagált, hanem egyre nagyobb mértékű kötvénykibocsátással. (Utóbbi negatív hatásai ráadásul még csak a következőévekben fognak érződni, mikor a kibocsátott kötvényeket törleszteni kell.)

A jóléti juttatások terén a megyei jogú városok listáját magasan Salgótarján (Fidesz-KDNP) vezeti, ezt követi Debrecen (Fidesz) és Kaposvár (Fidesz-KDNP). A sort egyébként szintén a Fidesz által vezetett önkormányzatok folytatják - írta a Világgazdaság.

A fejlesztések tekintetében az egyik legbeszédesebb adat a vállalkozások száma, hiszen az egyes kerületek, illetve a megyei jogú városok vonzóságát és innovativitási szintjét jól mutatja, hogy hogyan alakul a területén megtelepedő és működő cégek száma. A fővárosban ebben a mérkőzésben magasan az V. kerület, ami nyilván már csak elhelyezkedése okán is vonzza a befektetéseket és vállalkozásokat. Beépítettsége okán a Belváros viszont kifejezetten hátrányos pozícióba került: a hosszú éve listavezető XIII. kerület továbbra is őrzi első helyét az új lakások tekintetében (több mint 1300 lakás/év), vagyis ebből a szempontból még mindig rendkívül népszerű kerületnek számít. Az elmúlt ciklusban nagy átrendeződésről nem beszélhetünk, hiszen a korábban kedvelt városrészek még mindig vonzzák a befektetőket. A XIII. kerületet a XIV. kerület (kevesebb mint 1200 lakás/év, majd Szeged követi (több mint 800 lakás/év), s végül az a XI. kerület jön, amelyik az utóbbi években ebben a területen sokat fejlődött.

Szembetűnő jelenség, hogy néhány kivételtől eltekintve az önkormányzatok az utóbbi négy évben jelentősen növelték adósságállományukat. Kivétel tehát a XIII. kerület, melynek 2006-os 1,2 milliárd forintos adósságállományát 2010-re 191 millió forintra sikerült csökkenteni. De ugyanígy megemlíthető Győr (Fidesz-KDNP, polgármestere Borkai Zsolt) is, amely a négy évvel ezelőtti több mint 6 milliárd forintos adósságát 400 millió közelébe csökkentette 2010-re.

Az eladósodás ritmusát tekintve egyébként érdekes jelenségre bukkantunk: míg Debrecen adóssága 2006 óta folyamatosan és meredeken ívelt felfelé, addig például Békéscsaba és Szolnok 2008 óta stabilizálta adósságszintjét. Ez tehát azt mutatja, hogy az önkormányzatok gazdálkodásában a külső körülmények (országos kormányzat gazdaságpolitikája, világgazdasági válság) nem azonos mértékben jelennek meg, illetve kimondható, hogy a külső körülményektől függetlenül alakul az egyes önkormányzatok gazdálkodása.