Kortesbuksza

3 672 188 forint. Ezzel az összeggel írt történelmet a Lehet Más a Politika, amikor az interneten megnyitotta mindenki számára megtekinthető kampányszámláját. A pénzt egy nyomdának fizették ki szórólapok nyomtatására. – Nem kötelező az ötszázezer forint alatti összeget adományozók listáját nyilvánosságra hozni. De mi ezt is megtesszük – ígéri Karácsony Gergely, az LMP kampányfőnöke.

Pártjának eddig 30-40 millió forintot ígértek magánszemélyek. A pénzt még nem kapták meg, ezért nincs rajta a kampányszámlán.

Vajon nem csak kortesfogásról van szó?

Kiszelly Zoltán politológus szerint igen. A Lehet Más a Politika így akarja visszaszerezni az MDF-től az elorzott korrupcióellenes témát.

Karácsony Gergely másképpen látja: – Mi nem beszélünk a tiszta, átlátható kampányról, hanem cselekszünk.

A demokrata fórum nem hagyta magát. A kampányszámla hírére ismét előrukkolt korábbi ötletével: vezessék be a Teljes Ígéretmutatónak elnevezett pártstatisztikát, amely bemutatná, hogy az adott kampányígéretek mennyi pénzbe kerülnének. Sőt, az MDF a parlament rendkívüli összehívását is szorgalmazta, hogy végre változzanak a szabályok, tiszta legyen a kampány.

Az LMP-s rekontra nem késik soká.
– Örülünk, hogy az MDF csatlakozott korábbi ötletünkhöz. De nincs sok esély a változtatásra – állítja Karácsony.
A kampánypofozkodás itt nem ér véget.
Somogyi Zoltán, aki Karácsonyhoz hasonlóan politológusból lett kampányguru, levelet írt kollégájának. Régről ismerik egymást.
„Nem egy választás utolsó perceit izgultuk közösen végig elemzőként egy tévéstúdióban” – írta Somogyi az MDF kampányfőnökeként. Aztán keményednek a mondatai: szerinte nyílt lapokkal kellene játszani.

Hogy mit ért ezen?

„Például annak kimondását, hogy az LMP egy antikapitalista, baloldali párt, amíg az MDF egy piacbarát, reformelkötelezett politikai erő” – fogalmazott Karácsonynak címzett levelében.

Magyarul: kéretik nem elvenni a másik jelszavát!

Évek óta civil akarat kényszerítené közös asztalhoz a politikai pártokat, hogy megvitassák: miként változtatható meg a kampányfinanszírozás jelenlegi rendszere. Eddig eredménytelenül.

Először a Majtényi László vezette Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, aztán a civilek, a Transparency International és a Freedom House ostorozták a pártokat.

Az ok: becslések szerint a politikai szervezetek a törvényben megengedett, mintegy 400 millió forint helyett 2006-ban közel 7,3 milliárd forintot fordítottak kampányaikra. Az Állami Számvevőszék szerint a korteskedésre fordított pénzek négyévente megduplázódnak. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet úgy becsülte, hogy minden tíz forintból kilenc illegálisan jut el a pártokhoz.

Előfordul, hogy „fű alatt” a kampányoló helyett egy vállalkozó fizeti ki a plakátok, szórólapok nyomdaköltségeit vagy a pártrendezvény terembérleti díját, majd e láthatatlan pénzekért később benyújtja a számlát. Idővel így jut állami megbízásokhoz, és töltheti tele a bukszáját. – Lehetetlen, hogy tiszta legyen az idei választási kampány – állítja Majtényi László, a közpolitikai intézet elnöke.

Mint fogalmaz: finanszírozását köztörvényes bűncselekmények kísérik, miközben az ellenőrző és jogot kikényszerítő szervek tétlenek, amire nem elégséges mentség a szabályozás hiányosságára hivatkozni. Kutatásaik bizonyítják, hogy képtelenség képviselőként egymillió forintból kigazdálkodni a korteskedést.

Ezt maga Gyurcsány Ferenc is megerősítette tavalyi parlamenti felszólalásában: „Nem elég csak a kampányfinanszírozásról beszélni, szembe kell menni azzal a hazugsággal, ami itt van, mert valamennyi párt lényegesen többet költ annál, mint amiről hivatalosan beszámol – lényegesen! A pártok gazdálkodása egészen biztosan a magyar közélet legnagyobb hazugságainak egyike.”

Az Állami Számvevőszék hárít: ők csak azt vizsgálhatják, amit eléjük raknak a pártok. Az ÁSZ már 2006-ban is javasolta, hogy módosítsanak a szabályokon, hiszen így előttük rejtve marad, hogy például ki fizeti az óriásplakátokat vagy a korteskedők buszoztatásának költségeit.

Majtényi intézete két évvel ezelőtt ötpárti egyeztetést kezdeményezett a kampányfinanszírozás átalakításáról, de a tárgyalások az utolsó pillanatban kudarcot vallottak. A megállapodás-tervezetben már akkor rögzítették, hogy például a kampányidőszakot pontosan meg kell határozni, és több garancia mellett szükség van a kampányszámla intézményére is.

Az MSZP és a civilek legutóbb a nyílt számla mellett ötszörösére emelték volna az egy képviselőre fordítható kampányköltséget, erősítették volna az Állami Számvevőszék ellenőrző szerepét, és hatvan napra csökkentették volna a korteskedés időszakát. A Fidesz viszont nem változtatna a kampányra fordítható öszszegen, megtiltaná, hogy a kereskedelmi tévék és rádiók politikai hirdetést sugározzanak, és harminc napra rövidítenék a kampányidőszakot.

Találtak ugyan közös nevezőt – a kampányszámlát –, mégsem állapodtak meg a politikusok. A rendszer fennmaradása feltehetőleg mindkét félnek érdeke.
– A változatlanságban érdekelt pártok saját maguk alatt vágják a fát, ugyanis a társadalom elítéli ezt a magatartást. Hihetetlen politikai árat fizet ezért a köztársaság: az erkölcsi züllés eredménye a szélsőjobb tündöklése – mondja Majtényi László.

Intézete idén is vizsgálni fogja a kampányköltségeket, becslésekkel igyekeznek bizonyítani, hogy a pártok mekkora összegeket fordítanak korteskedésre. Még a választópolgárokat is megkérdezik majd, hányszor, milyen formában keresték meg őket a jelölteket állító szervezetek. Ugyanígy tesznek a civilek is. A Kepmutatas.hu oldalon a tévéspotok, plakátok száma alapján becsülik meg, mennyi pénz folyt el a pártok népszerűsítésére. – Törvénymódosítás hiányában az idei korteskedés sem lehet tiszta – ért egyet Majtényival Hack Péter, a Transparency International tanácsadója.

Hack szerint nem az a baj, hogy a pártok sokat költenek, hanem hogy ezt átláthatatlanul teszik.
Ő is jónak tartja a kampányszámla intézményét, de szerinte ez még nem elég:

– Ki ellenőrzi a közölt adatok valódiságát?

Az MDF reménykedik, hogy még változhatnak a szabályok. Somogyi Karácsony Gergelynek küldött levelében azt ígéri: pártja „a szabályozás szigorú, következetes betartására készül, akármilyen rossz szabályozásról is beszélünk”.

De ki ellenőrzi, hogy betartják-e ezt az ígéretet? Az ÁSZ a jelenlegi szabályok szerint „csak azt látja, ami a tükör előtt van”. (Így fogalmazott 2006-ban Lóránt Zoltán, a számvevőszék főigazgatója szervezetének a választások utáni jelentéséről.) Az akkori ÁSZ-dokumentum szerint a korteskedő pártok nem lépték túl a megengedett, összesen 1,4 milliárdos összeget. (Emlékszünk? A civilek 7,3 milliárd forintra becsülték az ilyen célú költést.)

Nyitrai Zsolt, a Fidesz operatív igazgatója a 168 Órának azt mondja, pótcselekvésnek tartja az önkéntes kampányszámlát. Szerinte le kell rövidíteni a kampányidőszakot, csökkenteni a korteskiadásokat, és be kell vezetni a kampányszámlát.

Ugyanazt mantrázzák, mint tavaly. Még sincs egyezség.

A szocialisták azonban még futnak egy kört.
– Az MSZP beterjesztette a civilek kampányfinanszírozásról szóló javaslatát az Országgyűlésnek. Február elején dönthetünk arról, hogy tárgyalunk-e róla – mondja Tóbiás József szocialista képviselő.

Orbán pártja nem tűnik segítőkésznek. – Talán majd a választások után megváltozhatnak a szabályok. Addig is rövid kampánnyal lehet tiszta a korteskedés. A Fidesz erre készül – állítja Nyitrai.

Látjuk. Már januárban megjelentek az utcákon a kortesplakátjai...