Korszakhatár

„Nemzeti modernizáció, összetartó közösség” – ezt ajánlja Mesterházy Attila az MSZP, pontosabban a „demokratikus oldal” programjául. Ahogy fogalmaz: szakítani akar a régi beidegződéssel, a hatalmi huzakodással, túllépne „a múltbéli sérelmeken”.

Hogyan? Saját bevallása szerint új generációs programmal, amelyben nem ígér – mint írja –, hanem vállal.

Játék a szavakkal?

Nézzük a hosszú vállalási listát. Ha rajta múlik, lesz adócsökkentés, a bruttó keresetek négy év átlagában mintegy húsz százalékkal növekedhetnek, a reálkeresetek 2,5-3 százalékkal, a foglalkoztatás évi egy százalékkal emelkedne. A ciklus végéig négy százalékkal csökkentené a munkavállalók járulékterheit, és tizenkétezer forintig adómentesek lennének a melegétkezési jegyek. Továbbá egységes vállalkozásösztönző rendszert alakítana ki, és maximálná a közösségi közlekedésre fordítható összegek mértékét, mégpedig a GDP egy százalékában. Növelné a magyar élelmiszeráruk részarányát a kiskereskedelmi forgalomban, és kezdeményezné a 2011-ben lejáró földvásárlási moratórium további három évvel való meghosszabbítását. Évente megduplázná a méltányossági nyugdíjkassza összegét, és egyszeri hetvenötezer forintos kegyeleti támogatást adna azoknak az özvegyeknek, akik átlag alatti nyugdíjat kapnak.

És így tovább ötven oldalon.

Honnan lenne minderre pénz? Mesterházy szerint fedezetül az a kétezermilliárd forint szolgálna, amennyivel a következő négy évben bővül a gazdaság.

Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója egyetért azzal, hogy nemzeti modernizációra és szociális kohézióra lenne szükség, de szerinte erről csak néhány szó esik a program bevezetőjében. A lényeg pedig elsikkad.

– Nem az a fontos, hogy ki fog kormányozni, hanem hogy a világgazdasági válság miatt Magyarország fordulóponthoz érkezett – állítja Inotai András.
Szerinte a fő kérdés ma az, hogy 21. századi lesz-e az ország, vagy sem. Vitányi Iván dolgozatából idéz, amely szerint hazánk történelme során rendre a kései feudalizmus foglya maradt.
– Hiába próbáltunk a modernizáció tervével kitörni, nem sikerült – magyarázza.

Inotai szerint az MSZP vállalhatta volna a kockázatot, és a programjában leírhatta volna, milyen kihívásokkal kell szembenéznie az országnak. A Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója másodlagosnak tartja az ígéreteket, hiszen a tervek megvalósulása a feltételezett gazdasági növekedés függvénye.

2008-ig a társadalmi össztermék csaknem nyolcvan százalékát az export jelentette. A mozgásterünket meghatározza, hogy a GDP ötven százalékát multinacionális cégek termelik meg, s hogy Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja.
– Aki azt ígéri, hogy erről megfeledkezve álmodjunk szépeket, beveri a fejét a realitásokba – magyarázza. – Éppen ezért sokkal erőteljesebben fel kellett volna hívni a figyelmet arra, milyen negatív gazdasági következményei lesznek annak, ha valaki figyelmen kívül hagyja a mozgásterünket.

Inotai úgy látja: a választási dokumentumban kevés szó esik arról is, hogy mit örökölt 2002-ben a szocialista–liberális kormány. A problémák ugyanis korábban kezdődtek.

– A költségvetési deficit nem egyik pillanatról a másikra keletkezett. A többi között a Széchenyi programmal, a lakásépítési támogatással kezdett elszaladni a szekér. A Medgyessy- és a Gyurcsány-korszak hibái utóbb tetézték a bajt. Nem akarom mentegetni a szocialistákat, de gyakorlatilag hidegháborús környezetben kényszerültek dolgozni – teszi hozzá.
Egy londoni felmérést idéz, amely szerint Magyarország vállalati kultúráját, makrogazdaságának helyzetét nézve a 20-30. hely között áll az országok rangsorában.

– Viszont a társadalmi tőkét vizsgálva, amely a szolidaritást, a kompromisszumkészséget és a politikai kultúrát jelenti, a 92. helyezést kaptuk. Ezen kellene javítani – mondja Inotai András.

Szerinte az MSZP is a paternalizmus hibájába esik: csak ígér, de nem közli, hogy mit vár el a társadalomtól – például munkaerő-, illetve vállalkozói szolidaritást. Előbbi a munkavállalási hajlandóságot, utóbbi pedig az adóterhek befizetését jelenti.

– Húsz éve egyetlen kelet-közép-európai párt sem hívta fel a figyelmet arra, hogy a rendszerváltozással megváltoztak a jogok és kötelezettségek, a demokrácia együtt jár az egyéni felelősség növekedésével.

Kampányidőszakban ezt kimondani öngyilkosság volna?

Szerinte nem:
– Elindíthatta volna a társadalmi gondolkodást, amely megakadályozhatná, hogy ismét visszatérjünk a feudalizmusba.

Mesterházy beszédének stílusa, előadásmódjának lendületessége az MSZP-szimpatizánsok felrázására szolgált – állítja Závecz Tibor, a Szonda Ipsos közvélemény-kutató cég véleménykutatási igazgatója.

Ugyanis hitehagyottak a szocialista szimpatizánsok.
– 2006-ban megszokhatták, hogy van egy ember, akit követni lehet, ezt az igényt elégítette ki a beszédben az „utánam, srácok” kitétel. Kérdés, hogy február közepén nem kései-e ez az üzenet.

A párt tíz szimpatizánsa közül csak hat jelezte a közvélemény-kutatóknak, hogy biztosan elmegy szavazni. Négy éve 2,3 millió polgár szavazott az MSZP-re. Most 1,1 millió szimpatizánsuk van a szocialistáknak.

– Több mint egymillió voksolót egyrészt a 2006-os nyári megszorítások miatt, másrészt a 13. havi nyugdíj megszüntetése nyomán vesztettek el a szocialisták, gyakorlatilag mindegyik társadalmi csoportból.

Závecz szerint ezért is szól a szocialista, jellemzően néppárti program szinte mindenkihez: például emeli az egészségügyi dolgozók bérét, megszünteti a 35 év alattiak első lakásvásárlása után járó illetéket, s a nyugdíjak értékéből sem enged veszíteni.

– Az MSZP már megégette magát azzal, hogy tarthatatlan ígéreteket is tett. A mostani vállalások mértéktartóak, a társadalmi csoportok számára érzékelhetőek, az államkasszának pedig vállalhatóak – állítja Závecz Tibor.

Mesterházy húsba vágó kérdéseket vetett fel. A Szonda Ipsos kutatása szerint ugyanis a választásra jogosultakat elsősorban a munka világa (lesz-e munkám, megmarad-e az állásom?), az egészségügy helyzetének megoldása, a közbiztonság és a létbiztonság kérdése foglalkoztatja.

A kormányfőjelölt a Jobbikhoz távozó egykori szocialista szimpatizánsoknak is üzent, hiszen a radikális párt szavazótáborának húsz százaléka voksolt korábban az MSZP-re.

Mesterházy növelné a magyar élelmiszeráruk részarányát a kiskereskedelemben, meghosszabbítaná a külföldiek földvásárlási moratóriumát, és növelné a romákat támogató programokra szánt összegeket.
– A nemzeti identitással kapcsolatos üzenetek inkább a falvak népének szóltak – árnyalja a képet Závecz Tibor.

Hogy meghallják-e? Másfél hónap, és kiderül.

A cikkhez kapcsolódó rádióbeszélgetést