Körön kívül

Folytatni kell a szigorú fiskális politikát, és erősíteni a versenyképességet – állítja Petschnig Mária Zita, aki Békesi László volt pénzügyminiszterrel és Vértes Andrással, a Pénzügykutató elnökével tartott közös előadást a Táncsics Mihály Alapítvány rendezvényén. A közgazdász úgy véli, a foglalkoztatottakra jutó terhek mérséklésére, valamint az euróövezethez való mielőbbi csatlakozásra lenne szükség. Szerinte a válság mellett a másik gond: a megszorítások miatt legyengültek a hazai vállalkozások. PUNGOR ANDRÁS interjúja.

2008. november 19., 22:20

Túl vagyunk rajta, levonult az ár?

Máig még nem.

Békesi László és Vértes András szerint vége a pénzügyi krízisnek.

Nem látunk bele a portfóliókba. Mindenesetre még nagy a bizalmatlanság.

Mi zajlik ma körülöttünk: pénzügyi krízis vagy befektetői pánik? Békesi az előbbit, Vértes az utóbbit hangsúlyozta inkább.

A másodlagos amerikai jelzáloghitel-piac megingása általános pénzügyi válságot okozott, ami reálgazdasági válsággá vált. Teljesen természetes, hogy a bankok, tőzsdék bedőlése pánikreakciót váltott ki, és ez is gerjesztette a folyamatokat. Mára jóval nyugodtabb lehet Magyarország: hála a kapott hitelcsomagnak, elmúlt az államcsőd veszélye.

Valóban közel álltunk hozzá, vagy szimpla kormányzati PR-fogás volt a krach utólagos emlegetése?

Nem álltunk messze a csődtől. Könnyen támadható volt a magyar piac. Hozzávetőleg ötmilliárd eurós tőke játszott arra, hogy legalább háromszáz forint legyen az euró.
A spekuláció letöréséhez kevésnek bizonyult a jegybank három százalékpontos kamatemelése.

Gyakran firtatta a kormányzat felelősségét: ön szerint a stabilizáció évei alatt meggyengült a hazai vállalkozói kör, és profitvesztést könyvelhetett el.

Nemcsak a világgazdasági válsággal küzd ma a magyar gazdaság.
A megszorítások miatt a vállalkozók terhei megnőttek, a belső piacok beszűkültek. Ez gyengítette a hazai cégeket.

Vagyis hibázott a kormány?

A megszorítások – a stabilizáció érdekében – szükségszerűek voltak. Nem lehetett tartani azt a növekedést, amely adósságfelhalmozással járt. Ám a stabilizációs módszerek vitathatók voltak. Annak idején Bokros Lajos a maga csomagjával erősítette a vállalkozásokat, védte a beruházásokat. A Gyurcsány-kormány szétterítette a terheket: a nadrágszíj meghúzása mindenkit érintett.

Vértes András szerint szükséges volt az állami beruházások leállítása. Ön szerint nem. Túlzottan eminens volt a kabinet?

Mennyiségileg túlteljesítettük a konvergenciaprogramban rögzített költségvetési kiigazítási vállalásainkat. Az eredeti terv szerint 2006-ban az államháztartás GDP-arányos hiánya 11,6 százalékról 10,1 százalékra csökkent volna. Ezzel szemben 9,2 százalék lett. 2007-ben 6,8 volt a tervezett, és 5 százalékos a tényleges deficit. Az idei hiánycél is „alulteljesül”.

Most várhatóan tovább lassul a gazdaság. Sokakat elbocsátanak.

Mindenkit érint a válság. Visszaesik az export, az ipar, az építőipar, a kereskedelem, a turizmus növekedése. Rosszul járnak, akik a bankok, cégek mecenatúrájából éltek. Így például a média, a sport, a kultúra. A közszférában nem lesz fizetésemelés, és megszűnik a tizenharmadik havi bér, csökken a nyugdíjak és más szociális juttatások reálértéke.

Békesi szerint a folyamatban van valami jó is: a csökkenő kereslet miatt mérséklődik az inflációs nyomás.

Momentán ez az egyetlen pozitív hozadéka a válságnak. És ez egyben az elrugaszkodási pont is. Ahogy emelkedett a világgazdaság recessziójának a valószínűsége, úgy csökkentek az olajárak. De a kereslet visszaesése miatt nehezebb lesz a nyersanyagtermelő szegény országok helyzete.

Csökkenő infláció idején nincs szükség kamatemelésre. Ezt üzente Békesi Simor Andrásnak, az MNB elnökének. Csatlakozik?

A monetáris politika legfontosabb célja az infláció letörése. Ha a piaci folyamatok ebbe az irányba mutatnak, akkor a jegybank kamatot csökkenthet. Ezzel segíthet abban, hogy felfelé induljon el a gazdaság.

A volt pénzügyminiszter szerint a kormányzati intézkedések nemhogy a recesszió elhárítására, de még a csökkentésére sem elegendőek. Mit kell tenni még?

Magyarország nem követheti az uniós országok példáját, mert nekünk – a bizalom erősítése, a külső finanszírozási forrásokra való ráutaltságunk csökkentése végett – tovább kell mérsékelnünk az államháztartás hiányát. A költségvetési politikáján lazíthat Franciaország, Ausztria, Németország, Olaszország, Norvégia. Előrehozhatnak infrastrukturális beruházásokat, s ezáltal teremthetnek munkahelyeket. Nekünk viszont a szigorú fiskális politika fenntartása mellett kellene versenyképességet erősítő lépéseket tennünk.

Adócsökkentésre gondol?

A foglalkoztatást sújtó terhek mérséklésére.

Emellett be kell tartani a konvergenciaprogramot, és minél előbb csatlakozni az euróövezethez. Ebben nincs vita az elemzők között.

Aki bent van a körben, annyiban védettséget élvez, hogy számára kiiktatódik az árfolyamkockázat is. Most láthatjuk: az unió az euróövezetre más szabályokat alkalmaz, mint a periférián lévőkre. Gordon Brown kellett ahhoz, hogy megértesse az unióval: ha nem kapunk segítséget, csődbe mennek az európai pénzintézetek magyar leányvállalatai.

Békesi azt mondta, az IMF-támogatás nem Magyarországnak szólt, hanem a devizahiteleket folyósító pénzintézeteknek. Tehát a hitelnyújtással nem Magyarországot, hanem saját magát védte a Nyugat.

Közvetetten igen.

Ön ostorozta a parlamentnek benyújtott költségvetés-tervezetet, mert ellentmondásos adatokat tartalmazó pályára épül. Vértes legyintett: nem lehet megjósolni, mi lesz holnap.

Kétségesnek tartom, hogy a költségvetés szempontjából nem lenne érdekes, milyen lesz a gazdaság pályája. Ha az infláció kisebb lesz a tervezett 4,5 százaléknál, akkor kevesebb lesz az adóbevétel, miközben a kiadások a magasabb inflációhoz igazodnak. Ha a foglalkoztatottak száma nem húszezer fővel csökken – mint amennyivel a legújabb költségvetési variánsban számoltak –, hanem ötször annyival, akkor a büdzsének gyarapodó szociális kiadásai lesznek.

Mit jósol: meddig tarthat a stagnálás?

Az Egyesült Államok valószínűleg hamarabb fog talpra állni, mint az unió. A mi külső piacainkat viszont zömében ez utóbbi jelenti. Gondot okoz az is, hogy a 2007 óta tartó, elhúzódó depresszió miatt meggyengültek növekedésünk esélyei.

Az Európai Parlament képviselői megszavazták, hogy az Európai Unióban minden macska és kutya esetében kötelező legyen a mikrochip beültetése és a nyilvántartásba vétel, az illegális állatkereskedelem visszaszorítása és az állatjóléti szabályok megerősítése céljából.