A kormánypárti települések eddig busás jutalomban részesültek
A 2019-es önkormányzati választás után a kormány megígérte, hogy nem marad el a kormánypárti települések jutalmazása. Így is lett, miközben az ellenzéki vezetésű települések inkább elvonásokkal és leállított beruházásokkal szembesültek.
A kormánypárti települések a 2019-es önkormányzati választások után a kormány ígéretéhez híven jelentős támogatásban részesültek, míg az ellenzéki önkormányzatok elvonásokkal és leállított beruházásokkal szembesültek. Ez pedig nem sok jót ígér azokban a falvakban vagy városokban élőknek, amelyekben a szavazók az idei választáson is szembemennek az árral és nem a kormánypárti polgármesterjelöltet választják meg a következő ciklusra .A pénzek elosztását a mindenkori kormány rövid távú politikai érdekei szerint alakította – erre jutottak a Defacto blog szerzői, amit a Telex közölt.
Busásan megjutalmazta a kormánypárti településeket a kormány
A 2019-es választáson mindössze a települések 1,3 százalékában (41 önkormányzat) nyert az ellenzéki polgármesterjelölt, szemben a kormánypártok 18,9 százalékos lefedettségével (a települések fennmaradó 79,8 százalékában, zömében kis falvakban, független polgármestert választottak). Az ellenzék több, korábban kormánypárti fellegvárat tudott megnyerni, köztük a Főpolgármesteri Hivatalt, valamint számos budapesti kerületet (például Óbuda) és megyei jogú várost (például Eger). Ahogy arról beszámoltunk, nem árul zsákbamacskát a kormány: csak a fideszes városok kapnak hitelt. Kivételeznek a kormánypárti településekkel, milyen módon részesülnek az év végi osztogatásból, miközben az ellenzéki településeken a kormány projekteket állít le, vagy éppen támogatásokat tart vissza.
A közzétett ábra jól mutatja, hogy az új fideszes teleülések támogatása jelentősen megnőtt az utóbbi években, és a kormánypárthoz hűséges települések támogtása csak kissé marad el az új szövetségesekétől. Az egyes településeken az egy főre jutó kiegészítő t ámogatások a központi források csupán 15 százalékát teszik ki ugyan, de itt a legnagyobb a mérlegelési lehetősége a kormányzatnak, sőt egyre nagyobb azoknak az úgynevezett diszkrecionális támogatásoknak az aránya, amelyekről kizárólag a kormány dönt – írja a Telex.
Azokon a településeken, amelyeken kormánypárti jelölt éppen hogy megnyerte a választást, jelentősen megugrik az egy főre jutó támogatások szintje. Ráadásul a kormány saját hatáskörben inkább a városvezetőket jutalmazza és nem a törzsszavazókat (a kormánypárti jelölt támogatottsága nem növeli érdemben a támogatások szintjét), sőt, a billegő települések sem részesülnek több forrásban (a szaggatott vonal közvetlen környezetében, ahol intenzív a politikai verseny, sem növekszik meg a támogatások szintje).
A kormány saját hatáskörben kiosztott támogatásai csak mintegy 7 százalékát teszik ki az összes állami forrásnak, de ha az önkormányzatok gazdálkodása kifeszítettebbé válik, akkor a településen élők szempontjából már ez is döntőnek bizonyulhat. Ráadásul a gazdasági sokkok (például az energiaár-emelkedés 2022-ben) mellett a kormányzat is tesz arról, hogy a települések minél kiszolgáltatottabbak legyenek a kiegészítő forrásoknak vagy az olyan központi döntéseknek, mint az önkormányzati hitelfelvételek jóváhagyása vagy az önkormányzati beruházások felügyelete. Így mára a központi kormányzat önkormányzati politikájának fő jellemzőjévé vált az önkormányzati autonómia korlátozása, ami a politikai alapon nyújtott egyedi kompenzációval kiegészülve jelentős mértékben bünteti azokat, akik kimaradnak az osztogatásból.
A Defacto szerint az önkormányzati autonómiának átlátható finanszírozási szabályokon és szabadon felhasználható bevételeken kellene alapulnia, ami egyaránt hozzájárulhat a központi támogatásoktól való függőség csökkentéséhez és a pénzügyi fegyelem erősítéséhez. Nem utolsósorban elejét veheti annak, hogy a pénzek elosztását a mindenkori kormány rövid távú politikai érdekei szerint alakítsa.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Michal Fludra / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
