Magyarország elutasítja a rezsiárak növelését a csütörtökön kezdődő EU-csúcson
Az elmúlt nyolc évben csökkentek a rezsiköltségek.
Gulyás Gergely azzal kezdte a Kormányinfót, hogy európai uniós tematikájú kormányülést tartott a kormány tegnap. A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint erre okot adott az is, hogy csütörtökön kezdődik az uniós csúcs, három kiemelt fontosságú témával. Egyik téma az energiaárak kérdése, a másik a migráció, a harmadik pedig a lengyel alkotmánybíróság döntése.
Véleménye szerint rezsikrízis van Európában. A magyar kormány álláspontja szerint drámaian megnőttek az energiaárak, amelynek legfőbb oka az, hogy az Európai Bizottság átgondolatlan energiapolitikát folytat. Mint mondta, a legnagyobb veszély, hogy az új javaslat az eddigieken is túlmegy, és ráterheli az áremelést a fogyasztókra.
Ez nyílt támadás a rezsicsökkentés ellen, Magyarországon kívül minden európai országban emelkedett a rezsi ára
- mondta Gulyás Gergely. Bécsben több mint kétszer ennyit, Berlinben több mint háromszor annyit fizetnek a rezsiért, mint Magyarországon, Svédországban pedig nyolcszoros az ár.
Magyarország mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy hatósági árat lehessen érvényesíteni, a rezsiköltségeket féken kell tartani
- mondta a miniszter, aki szerint az Európai Bizottság nem segítette azt, hogy Európa megőrizze a versenyképességét, hanem olyan intézkedéseket hozott, ami hozzájárult a válság kialakításához.
Gulyás Gergely szerint Brüsszel erőltette a klímavédelemre hivatkozva a hagyományos energiatermelés leépítését és továbbra sem ismerik el a hibát, sőt, olyan javaslatokat tesznek, ami az áremeléshez járul hozzá. Mint mondta, az uniós széndioxid-kvótarendszert az Európai Bizottság ki akarja terjeszteni a közúti közlekedésre és az egyszerű, hétköznapi emberek autóira, lakásaira és házaira is. "Ezt Magyarország a leghatározottabban fogja elutasítani" - tette hozzá. A magyar kormány álláspontja, hogy Fizessenek a szennyezők!, azaz a lakossági fogyasztók helyett a multikkal fizettesse meg Brüsszel a környezetszennyezés költségeit - mondta Gulyás.
Gulyás Gergely beszélt a migrációs veszélyről is. Mint mondta: tavalyi évben 27881 ember próbálta meg engedély nélkül átlépni a határt, ehhez képest idén 91509-en, ugyanebben az időszakban. A miniszter véleménye szerint a szerb határon próbálkoztak, de a kerítésnek köszönhetően távol tudták őket tartani.
A rendőrségnek és a katonaságnak köszönhetően a déli határ védelme biztosított
– szögezte le.
Gulyás bírálta az Európai Uniót, miszerint Brüsszelnek segítenie kellene, ahelyett, hogy kritizálja Magyarországot. Felhívta a figyelmet, hogy az ország egy fillért se kapott kerítés építésre, elmondta, hogy eddig 588 milliárd forintba került a határvédelem, amihez az EU eddig hétmilliárddal járult hozzá.
"Politikai támadásokkal kellett szembesülnünk Brüsszelből"
– panaszkodott a miniszter, aki szerint a tranzitzónákat vissza kellene állítani, és azt javasolta, hogy minden menekült esetében kívülről dönthessenek az országok, hogy befogadják-e az illetőt, mert ha az EU-n belül van valaki, akkor már nagyon nehéz kiutasítani.
(Kiemelt kép: Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében 2021. június 24-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)