Májustól újabb 14 kórházba rendelt ki a kormányzat költségvetési felügyelőket
A kórházak ellenőrzését is erőforrásnak tekinti a kormányzat, úgy gondolják, hogy nem csak a finanszírozás korrigálásával, hanem a szabályok betartatása is javíthatja a betegellátást. A kórházszövetség konferenciájának második napján az ellenőrzéseket végző szakterületek vezetői szembesítették az intézményvezetőket a föltárt visszásságokkal – írja a Népszava.
A portál arról is beszámol, hogy a friss pénzügyminiszteri döntésről az érintett kórházi vezetők Mátraházán, a Magyar Kórházszövetség kongresszusán értesültek. Felügyelő érkezik például Révész János, az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője által a közelmúltig irányított Borsod-Abaúj Vármegyei kórházba, Miskolcra, a kecskeméti, a soproni, a komáromi és a dunaújvárosi intézményekbe. Az újabb helyek kijelölésével már összesen 44 kórházban, az államiak csaknem felében segítik majd a gazdálkodást egyelőre szeptemberig a költségvetési felügyelők.
Két feladatuk van: vizsgálják, hogy az adósság törlesztésre szánt állami forrásokat mire, milyen sorrendben költik az intézmények, illetve adatokat gyűjtenek arról, hogy milyen hatással van az infláció az egészségügyben felhasznált eszközök, anyagok árára. Olyan számokra is kíváncsiak, amelyekből kiderül, hogy a júniusig rendszerbe érkező 100 milliárd forint hogyan javítja a működést.
Egy felügyelő egyidejűleg több intézményben is dolgozik, s akikre ezeket a feladatokat bízzák ismerik a rendszert, az egészségügyi intézmények gazdálkodási sajátosságait. Munkájukkal kapcsolatban az a belügyminiszteri elvárás, hogy segítsenek az adósságok mérséklését, vizsgálják bérkifizetéseket, a konszolidációs összegek felhasználását. Külön feladatuk a költségvetési felügyelőknek – a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttes utasítására – a szakdolgozói bérek vizsgálata.
Súlyos szabálytalanságokat tártak fel a kórházakban
Legutóbbi bérvizsgálatuk során – amely csak néhány intézményt érintett –, összesen hét és félezer dolgozó javadalmazását elemezték. Köztük 2000 olyan orvost találtak, akinek a besorolása szerinti bérének a kétszeresét kapta fizetésként.
Azaz ha például az illetménye 1,5 millió volt, akkor 3 millió forintot vitt haza, csak ez az elmúlt két 2 évben 6 milliárd forintos többletkiadást okozott. Gárdos Csaba, a költségvetési felügyelet igazgatója nem vitatta, hogy az ilyen dupla fizetések mögött lehet többletmunka, megfelelő szerződés.
A többletfoglalkoztatás toplistáját vezető orvos például egyidejűleg kilenc helyen dolgozott és találtak olyan szakembert is a rendszerben, aki egyetlen hónapban 1528 munkaóráért kapott bért – írja a portál.
Gárdos Csaba megjegyezte: óriási a kreativitás, ha arról van szó, hogy egy-egy intézményben még milyen pozíciókat lehet létrehozni. Példaként említette, a kórházak menedzsmentjét, amelyekben olykor a tudományos, műszaki, minőségügyi, oktatási, jogi, humánpolitikai, ellátásszervezési kommunikációs, kreatív igazgatói igazgatói posztot is találtak egyetlen intézményben.
A költségvetési felügyelő szerint vannak olyan jogszabály által előírt kötelezettségek is, amelyekre szintén nincs pénz a kórházi kasszákban, ilyennek például a jubileumi jutalmak, amelynek összege éppen a béremelések hatására a korábbi évi 8 milliárd forintról a béremelések következményeként 18 milliárdra nőtt.
Urbán Zoltán rendőrtábornok, az ellenőrzést végző csapat vezetője határozottan kijelentette: nem éjszaka és váratlanul, hanem jövetelüket előre jelezve érkeznek, sőt az adott területeken előre tájékoztatják az érintetteket, hogy mikor, mi várható. Sehol nem zavarnak meg szakrendelést. S amint belépnek egy-egy ellátóhelyre, jelzik az intézetvezetőnek, hogy itt vannak. Tehát szó sincs titkos rajtaütésről és nem vetetik le orvossal a névtábláját sem. Ellenben egyebek mellett vizsgálják a szakrendelések, szakambulanciák regisztrációs rendszerét, a betegtájékoztatást, azt, hogy sérülnek-e betegjogok, milyen hosszan várakoztatják a betegeket, milyen gyógyszerelési szabályokat alkalmaznak. Hozzátette: Bács-Kiskun vármegyében végeztek az ellenőrzésekkel, jelenleg Heves vármegyében járnak, az még kérdés, hogy Fejér, Vas és Tolna vármegye idén mikor kerülhet sorra.
A Magyar Kórházszövetség elnöke, Velkey György szerint fontos lenne, hogy a kormány növelje az intézmények működtetésére fordítható támogatásokat, és úgy véli, ezeknek az összegeknek is be kellene épülniük a költségvetésbe. Mint fogalmazott, ameddig ez nem történik meg, „adósságcsapdában maradnak”, mivel az állam csak utólag konszolidálja a hónapról hónapra egyre nagyobb mértékben növekvő adósságállományt – számol be róla az Infostart.
A Magyar Kórházszövetség elnöke szerintez a helyzet megnehezíti az intézmények mindennapi működését, illetve jelentősen lerontja a kórházak gazdálkodását.
Ugyanakkor kiemelte, hogy az elmúlt időszakban elindult egy konszolidációs folyamat, és arra számítanak, hogy erre nyáron is meglesz majd a lehetőség. „Azonban ezt a terhet folyamatosan hordozni gazdaságtalan, mivel folyamatosan pluszköltségek jelentkeznek, illetve elég régóta kényszerpályán vagyunk, hiszen nagyon beszűkült az intézmények mozgástere” – magyarázta Velkey György.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)