A 80 milliárdos állami támogatás ellenére is csődöt jelentett az inárcsi akkugyár kivitelezője
A koreai alvállalkozó azért fordult a sajtóhoz, hogy segítsen megérteni az akkumulátorgyár építkezésénél tapasztalt viszonyokat, ami miatt most magyar alvállalkozók sem juthatnak hozzá a pénzükhöz.
700 milliárd forintból, 80 milliárdos állami támogatással épít Iváncsán akkumulátorgyárat a dél-koreai SK Innovation. Hónapok óta szólnak arról hírek, hogy az alvállalkozók közül többen nem kapták meg a pénzüket, egyszer még a munka is leállt emiatt. A Telexnek egy dél-koreai alvállalkozó segített tiszta vizet önteni a pohárba, elmesélte, hogy megy csődbe a cége amiatt, hogy jóhiszeműen próbáltak dolgozni a szintén koreai SK-nak.
Jang Su Won (magyaros átírásban: Csang Szuvon) élete nagy részében vállalkozó volt Dél-Koreában. Az üzlet jól ment, de egy ponton talált külföldön egy olyan lehetőséget, amiért megérte elköltözni. 2019-ben bővítették a gödi Samsung-gyárat, a koreai cég pedig koreai alvállalkozóra akarta bízni az újonnan felhúzott csarnokok fűtési, hűtési és szellőztetőrendszerének kivitelezését.
Jang megkapta az üzletet, Magyarországra jött, és egy üzlettársával megalapították a The Duct Kft-t. A céghez magyar embereket vettek fel, további magyar alvállalkozókat foglalkoztattak, és részt vettek a gödi üzem bővítésében – olvasható a cikkben. 2021-ben a szintén dél-koreai SK akkumulátorgyár bejelentette, hogy Iváncsán fogja felhúzni második magyarországi gyárát, a feladatra a The Duct Kft.-t találták a legalkalmasabbnak.
2022. február 24-én azonban kitört az orosz–ukrán háború, és a szellőzőrendszerekhez szükséges feldolgozott fém ára néhány nap alatt a többszörösére növekedett.
Mivel az alapanyag a projekt költségeinek elég nagy részét tette ki, hamar belátták, hogy az új beszerzési árakon nem tudják elvégezni a munkát. Ahogy az építőiparban általában, úgy az SK és a Duct közötti szerződésben is volt egy kitétel, amely szerint vis maior (például háború) esetében az alvállalkozó mentesül a vállalt munkák alól, vagy újra kell tárgyalni a szerződést.
Jangban mégsem merült fel, hogy nem lesz korrekt az együttműködés, hiszen az SK Korea egyik legnagyobb cége, az iváncsai az egyik legnagyobb projektjük, amit ráadásul rengeteg pénzzel támogatott a magyar állam.
A szerződésben azonban az áll, hogy bár arra a magyar törvények vonatkoznak, per esetén egy szingapúri választottbíróságnak kell döntést hoznia. Magyarul: ha beperelné az SK-t, akkor találni kéne egy magyar jogot alkalmazni képes szingapúri bíróságot, majd Jangnak és a cége alkalmazottainak kellene Szingapúrba járni tanúskodni. Ha pedig valami miatt nem tudnák bizonyítani az igazukat, akkor nekik kellene fizetni az egész szingapúri perköltséget.
Az iváncsai akkumulátorgyár időközben majdnem kész van, az egész üzleten a The Duct Kft. 30 százalék veszteséget termelt. Ebből 20 százalékot ki tudtak fizetni korábbi tartalékaikból, 10-et viszont nem. Így most, a munka befejezése után a magyar alvállalkozók ott állnak a kezükben a papírral, amely igazolja, hogy ők elvégezték a munka rájuk eső részét, és egy fővállalkozóval, amely nem tudja kifizetni a nekik járó pénz egy részét.
A magyar alvállalkozók végrehajtást indítottak a Duct ellen, amely azonban pénz hiányában nem tudott fizetni. Július 18-án ezért csődeljárást kezdeményeztek saját maguk ellen.
Jang azt mondja, azért fordult a sajtóhoz, mert fel akarja hívni a figyelmet az akkumulátorgyár építkezésénél tapasztalt viszonyokra és szerinte az esetben két dolog szomorú. Az egyik az, hogy
az SK a gyár felépítéséhez több mint 80 milliárd forint állami támogatást kapott, az alvállalkozókkal pedig ehhez képest jelentéktelen, néhány milliárdos összegért huzakodnak.
A másik, hogy ezzel a lépéssel az egész építőipari vállalkozói láncban roncsolják a bizalmat.
A történet lényege persze nem Jang személye, vagy az, hogy őt átverték-e, vagy sem. Sokkal érdekesebb az a párhuzamos világ, ami a kelet-ázsiai akkumulátoripari szereplők megjelenésével létrejön Magyarországon – írja a Telex. Koreai cégek, amelyek csak koreai alvállalkozókkal hajlandóak szerződni, miközben a magyarok a folyamatba csak rajtuk keresztül szállhatnak be. Magyarországon megkötött szerződések, amelyekben a jogvitákat Szingapúrban kell rendezni. És olyan kiszolgáltatott, alá-fölé rendelt alvállalkozói viszonyok, amelyekben a magyar cégek csak kapkodják a fejüket a felettük meghozott döntések következményei után.
(Kiemelt kép: A dolgozók parkolója az iváncsai óriás-akkumulátorgyár épülő komplexumánál. Fotó: Szabó Rebeka, Facebook)
