Körbetartozások néhány milliótól a százmilliókig
– írta a .
2010. január 11. 19:25 Kaszás Endre
Baranya | Az elmúlt időszakban számos kisebb-nagyobb cég csődjét eredményezték a felhalmozódó kintlévőségek, körbetartozások. Az érintettek és a szakmai szervezetek a jelenség elleni következetes védekezést sürgetik.
Egy szigetvári vállalkozó máig hiába fut a fürdőfejlesztésbe fektetett pénze után. A pécsi Expo Center beruházásának több tucatnyi károsultja van az alvállalkozók között, de hasonló példák nem csak a múltból idézhetők. A Pécs-Baranyai Iparkamara testületéhez havonta érkeznek jelzések a körbetartozás problémájáról, a hiába követelt összegek a néhány milliótól a százmilliós tételek között mozognak.
A körbetartozás problémája mindenekelőtt az építőipart érinti Baranya megyében is (fotó: AS) A körbetartozás problémája mindenekelőtt az építőipart érinti Baranya megyében is (fotó: AS)
– A jelenségnek sajnálatos módon számos baranyai cég, vállalkozás esett áldozatul az elmúlt időszakban. A körbetartozás problémája mindenekelőtt az építőipart érinti, de áttételesen számos más ágazatot is elér – mondta dr. Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára. – Sajnálatos tény, hogy a tartozások legvégén gyakran maga az állam áll intézményeivel, vagy az ugyancsak állami forrásból gazdálkodó önkormányzatok. A gyakran egy másfél éves fizetési csúszásokat tovább gerjeszti az utófinanszírozást lehetővé tevő pályázati rendszer is, így a spirálba kerülő vállalkozásoktól egyre gyakrabban hallani, „akkor én sem fizetek időre”.
A szakember úgy véli, hogy most, amikor a legnagyobb beruházások zöme állami, még tovább erősödhet a folyamat. Mivel a peres út nagyon hosszú, és gyakran nem is mindig éri el a célját, ezért a kamara a pozitív referenciák terjesztése mellett a minél szélesebb körű nyilvánosságot – a békéltető testület működéséhez hasonlóan a tanulságos részletek feltárását – tartja célszerűnek az egyes, konkrét esetek kapcsán.
Javulást hozhat, hogy a tavaly nyáron módosított építési törvény bevezette a fedezetkezelő intézményét. Ebben a megrendelő a fedezetkezelő rendelkezésére bocsátja a szükséges összeget, aki viszont csak akkor fizet, ha a fővállalkozó igazolja az alvállalkozók kifizetését. A törvény ezért kimondja, hogy aki építési kivitelezést vállal, annak rendelkeznie kell az elvégzéshez szükséges fedezettel: az anyag megvásárlása mellett az alvállalkozóit is ki kell fizetnie. A szakma ugyanakkor úgy véli, ez az intézkedés leszűkítheti a generálkivitelezők körét.
