Beleszámítana a kompetenciamérés a gimnáziumi felvételibe, a szülők és a PDSZ tiltakoznak

Az államtitkárság akár már idén tavasszal az év végi osztályzatba jelentősen beszámító érdemjegyet adna a diákoknak a kompetenciamérési területnek megfelelő tárgyból. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ezek a tervek rendkívül hátrányosan fogják érinteni az SNI-s és/vagy BTMN-es diákokat – még jobban nehezítve a felzárkózásukat, ezzel párhuzamosan felgyorsítva a leszakadásukat. A Szülői Hang nyílt levélben tiltakozik.

2025. január 30., 14:12

Szerző:

A HVG írta meg, hogy az államtitkárság akár már idén tavasszal az év végi osztályzatba jelentősen beszámító érdemjegyet adna a diákoknak a kompetenciamérési területnek megfelelő tárgyból. A hírrel kapcsolatban a Telex megkereste a Belügyminisztáriumot, akik a lap kérdésére írott válaszukban közölték: „A köznevelési államtitkárság több olyan lehetőséget vizsgál, amelyek a tanulók számára egyértelművé teszi, hogy az országos kompetenciamérés tesztjeinek kitöltése nem felesleges elfoglaltság, nem vicc”.

A szülők nem tartják ragyogó ötletnek a kompetenciamérés efféle beszámítását

Az államtitkárság válaszában hozzátette, hogy végleges döntés még nem született a témában.

A HVG beszámolójából az is kiderül, hogy a múlt héten a Kréta rendszeren keresztül a szülők véleményét is megkérdezték erről. A tárca válaszában erre vonatkozóan azt írta a Telexnek, hogy figyelembe veszik az így beérkezett válaszokat, és a kérdőívek oktatáspolitikai és esetenként operatív intézkedések alapjául is szolgálhatnak.

A Szülői Hang tiltakozik a terv ellen, Pintér Sándornak címzett levelében azt írja, hogy egy ilyen döntéssel tovább szűkülhetnek a gimnáziumi férőhelyek, ha a kompetenciamérés eredményei a felvételibe is beleszámítanának.

„Amennyiben a kompetenciamérésből felvételi tesztet csinálnak, erre a tanulókat külön fel kell készíteni, így pont az várható, ami az írásbeli felvételin: a tehetősebb, szerencsésebb családok külön tanfolyamokkal fogják segíteni a gyerekeiket, a kevésbé tehetősek, kevésbé szerencsések pedig hátrányba kerülnek. Önöknek nem probléma, hogy az újabb felvételi tesztvizsgák tovább növelik az egyébként is túlterhelt gyerekeket érő stresszt, a családok számára pedig még nehezebben elviselhetővé teszik a felvételi eljárás folyamatát?” – írja a Szülői Hang.

Az országos kompetenciamérés 2022-ben zajlott volna először teljesen digitálisan az iskolákban a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákoknak, de már az első alkalommal sem működött az az informatikai rendszer, amin keresztül a gyerekek bejelentkezhettek volna a felületekre. A rendszer 2024-ben is akadozott.

Az országos felmérésen minden évben adott iskolai korosztályok szövegértési képességét, matematikai eszköztudását, idegennyelv-tudását, illetve mostantól a természettudományos kompetenciáit vizsgálják.

A kérdőív alapján az államtitkárság egy központi, állami rangsor összeállítását tervezi az általános iskolákról és a gimnáziumokról. „A Belügyminisztérium – bízva abban, hogy számára sem tilos egyfajta rangsor készítése, s tudva, hogy minden rangsor vitát vált ki – a rangsor mellett az alkalmazott módszertant is közzé fogja tenni” – fejtette ki a Telexnek írt válaszában a Belügyminisztérium a tervezett rangsorról.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is tiltakozik

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményben tiltakozik a Köznevelési Államtitkárság sajtóban megjelent azon elképzelése ellen, mely szerint a kompetenciamérést beleszámítanák a felvételi eljárásba, illetve a diákok év végi értékelésébe is.

Mint írják, a diákok értékelése önmagában egy nagyon összetett folyamat, a kompetenciamérések eredményeinek beszámítása nagyban torzítaná a tanulók egész tanéves teljesítményének számszerűsítését.

A PDSZ szerint kompetenciamérés ugyanis jelen formájában nem alkalmas arra, hogy valódi mérési eredményeket mutasson, melyek alapján releváns következtetéseket lehetne levonni a diákok képességeit illetően. A lexikális tudás mérésének irányába tolódik erőteljesen, mely ebből adódóan – ha az eredmény érdemjeggyel is értékelve lesz, ráadásul súlyozottan – a diákok számára minden év végén nagyon megterhelő vizsgákat fog jelenteni több tantárgyból is.

A kompetenciamérés célja viszont nem ez, hanem az, hogy azt mérje, hogy az iskolában tanultak mennyiben fejlesztették a gyerekek egyes kompetenciáit. Ha ez külön felkészítést igényel, akkor eleve nem lehet kompetenciamérésről beszélni.

A szakszervezet szerint

a kompetenciamérések jeggyel való értékelése mindössze fegyelmi eszközként tud szolgálni a kormányzat kezében annak érdekében, hogy a diákok komolyabban vegyék ezeket a feladatsorokat, az érdemjegyek adását nem lehet fegyelmezési eszközként alkalmazni.

A PDSZ külön kiemeli, hogy

ezek a tervek rendkívül hátrányosan fogják érinteni az SNI-s és/vagy BTMN-es diákokat – még jobban nehezítve a felzárkózásukat, ezzel párhuzamosan felgyorsítva a leszakadásukat.

Amennyiben országos és/vagy regionális rangsor is felállításra kerül a nevelési-oktatási intézmények tekintetében, akkor az SNI-s és/vagy BTMN-es gyerekek gyengébb teljesítményei miatt félő, hogy iskolai elhelyezésük még nehezebbé válik a jelenleginél. Mindez a szegregáció, a kasztosodás elmélyülését fogja maga után vonni, mely nem szolgálja sem a diákok, sem az ország érdekeit.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: ARNAUD LE VU / HANS LUCAS / HANS LUCAS VIA AFP)