Költségvetési vita: mintha két teljesen külön dologról beszélnének
Megkezdődött a költségvetés általános vitája a parlamentben. A kormány előterjesztése után a képviselőknek péntekig összesen harminc órájuk van kifejteni véleményüket a költségvetési javaslatról.
A kormány nevében Varga Mihály pénzügyminiszter tartotta az expozét. Varga a biztonságos növekedés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét. Kijelentette: 2019-ben fegyelmezett gazdálkodás mellett is több jut a családok támogatására, a gyermekvállalás ösztönzésére, a munkahelyteremtésre, valamint a munkaerő megtartására, a nyugdíjak reálértékének megőrzésére, a gazdaság fejlesztésére, de az ország határainak védelmére is.
Hozzátette: mindennek forrását a 2013 óta tartó, az európai uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedésből teremti meg a kormány.
A miniszter közölte: a kormány 4,1 százalékos GDP-bővüléssel számol 2,7 százalékos infláció mellett, és a ideinél alacsonyabb, 1,8 százalékos hiánycélt tervez. A büdzsé összeállításakor a kabinet tekintettel volt a világgazdaságban zajló folyamatokra, amelyek válságba is fordulhatnak, így növekednek a tartalékok.
Fidesz-KDNP: Minden úgy igaz, ahogy a kormány mondja
Nem túl meglepő módon a kormánypártok vezérszónokai pont azt mondták, mint a pénzügyminiszter. Bánki Erik szerint ez a családok és a biztonságos növekedés költségvetése, ami az ország biztonságának megőrzését, a gazdasági növekedés fenntartását, a családok támogatását és a teljes foglalkoztatottság megteremtését tartja szem előtt.
Hasonlóan vélekedett Hargitai János, a KDNP-frakció vezérszónoka, aki szerint megalapozott a költségvetés tervezete, amely folytatja az eddigi konzervatív gazdaságpolitikai gondolkodás
Jobbik: ez a fenntarthatatlan gazdasági és társadalmi folyamatok költségvetése
A Jobbik vezérszónoka a fenntarthatatlan gazdasági és társadalmi folyamatok költségvetésének nevezte a 2019-es büdzsét. Volner János azt mondta: a 2019-es költségvetés a magyar gazdaság és társadalom kihívásaira vagy nem tartalmaz valódi válaszokat, vagy nem kielégítő, tüneti kezelést nyújt fontos és strukturális problémákra. Szerinte a költségvetés számos területen elvérzik, ilyen a demográfia, az elvándorlás és a magyar-cigány együttélés ügye.
Úgy vélte: a költségvetés nem változtat azon, hogy Magyarország függő gazdasági helyzetben van, függ az európai uniós forrásoktól, a külföldi befektetésektől és a külföldön dolgozó magyarok hazautalásaitól. Saját szabadságharcunkat nem vívja meg ez a költségvetés, és nem gondolkodik arról sem, hogy saját tulajdonú gazdaságunk, iparunk legyen.
MSZP: ez egy jövőellenes költségvetés
Jövőellenesnek nevezte a 2019-es költségvetési javaslatot vezérszónoki felszólalásában Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője, jelezve, hogy átfogó módosító csomagot nyújtanak be hozzá.
Mint mondta, a múltban ragadt tervezet a nagyobb jövedelműek támogatását szolgálja, miközben GDP-arányosan az oktatásra és az egészségügyre az idei büdzsénél kisebb hányadot szán. Ugyanakkor a javaslat a felével növeli a kormánypropagandára szánt forrásokat – tette hozzá.
Kritikával illette azt is, hogy a jegybank és az OECD által prognosztizáltnál jóval nagyobb, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, valamint, hogy a kormány az államadósság 69,5-ről 70,3 százalékra emelkedésével számol a jövő évre.
LMP: az igazságtalanság süt a javaslatból
Az LMP szerint a 2019-es költségvetésnek nincs egyetlen oldala sem, amelyből ne sütne az igazságtalanság. Csárdi Antal, az ellenzéki frakció vezérszónoka szerint a jövő évi büdzsé nem jelent megoldást az ország legnagyobb problémáira, nem készíti fel a magyar gazdaságot az előtte álló kihívásokra, továbbra is olyan irányba megy a gazdaság, amely romló versenyképességet, növekvő korrupciót és szétszakadó társadalmat eredményez.
A javaslat elfogadásának következménye az lesz, hogy 2019-ben is tömegével hagyják el az országot azok a fiatalok, akik biztos megélhetést akarnak – mondta.
Szerinte a költségvetés nem ismeri fel az ország legnagyobb problémáit, a bér-, a lakhatási és a demográfiai válságot, illetve azt, hogy a kivándorlás megoldatlan probléma, valamint hogy gazdasági, nyugdíj- és klímaválság közeleg. „Ennek a költségvetésnek maga a jövő a legnagyobb vesztese" – hangoztatta.
A javaslat egyik legsúlyosabb bűnének azt tartja, hogy a kormány jövőre megszorításokat hajt végre az oktatásban, annak finanszírozása ugyanis – mondta – még a reálértékét sem tartja meg. Bírálta a Magyar Tudományos Akadémia finanszírozásának átalakítását is, amely szerinte ugyanolyan támadás, mint amit a CEU-val szemben hajtott végre a kormány.
DK: ez a kiszámíthatatlanság költségvetése
Varju László szerint a jövő évi költségvetés sok tekintetben kárt vagy a lehetőségek elvesztését okozza a családoknak és a vállalkozásoknak. Ez egy GPS-költségvetés, aminek a végén be kell mondani, hogy újratervezés – fogalmazott.
Arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza javaslatát, és az abban tervezett 2,7 százalékos inflációt a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb előrejelzésének megfelelően 3,1 százalékra állítsa át, mert a törvényjavaslat áprilisi előkészítése óta jelentős változások következtek be a makrokörnyezetben, például a leértékelődött forinttal is számolni kell.
Hozzátette: felül kell vizsgálni az inflációhoz kötött előirányzatokat, majd megfelelő intézkedésekkel biztosítani kell a költségvetési szabályok érvényesítését. Varju László szerint ez 300-350 milliárd forint költségvetési szigorítást igényel.
Varju László azt hangoztatta: a kormány magára többet, az emberekre pedig kevesebbet költ 2019-ben, hiszen 1 százalékkal növekszik az állam működési funkcióira szánt források aránya, míg a jóléti funkciókra egy százalékkal kevesebb jut.
Párbeszéd: ez egy igazságtalan ország büdzséje
Egy igazságtalan ország költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét a Párbeszéd vezérszónoka, a Fidesz kormányzását pedig az elszalasztott lehetőségek korszakának minősítette Tordai Bence.
A kormánynak szerinte csupán annyi köszönhető, hogy Magyarország a térség államainak hátsó mezőnyében halad.
Kijelentette, hogy a büdzsében GDP-arányosan csökken például az oktatásra, az egészségügyre, a nyugdíjakra, a gyermekek ellátására vagy a szociális támogatásokra fordítható forrás, egyedül a sportra fordítana többet a kormányzat.
Kifogásolta, hogy az állam fenntartásának kiadásai évről évre több mint 800 milliárd forinttal növekednek, az állam gazdasági funkcióinak költségei, például külföldi tulajdonosok kiszorítása a gazdaságból 1400 milliárd forinttal emelkednek évente. Mindezeket az összegeket a szociális funkcióktól vonják el – mutatott rá.
Bírálta például egyes cafeteria elemek megszüntetését, de azt is, hogy nem emelkedik a többi között a családi pótlék, a gyes, a közgyógyellátás, az ápolási díj és számos más szociális juttatás összege.
