Kőkemény bírálatot kapott a Tudományos Akadémiától a szakképzés rendszere
Saját kezdeményezésére foglalkozik a közoktatás elvi kérdéseivel, ezek közül először a műveltség fenyegető beszűkülésével a Magyar Tudományos Akadémia.
Az Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága vitatkozik azokkal az álláspontokkal, amelyek az általános műveltség nagy területei, a reáliák és humaniórák között valamilyen pragmatista megfontolás szerint, fontossági alapon különbséget tesznek.
Ezért azt javasolják, hogy a középfokú szakképzésben, elsősorban a szakgimnáziumokban gondolják újra a szakmai és általánosan képző tárgyak arányait, és bővítsék az oktatott természettudományi tantárgyak körét.
A Bizottság szerint a közoktatás elsődleges feladata az élethosszig tartó tanulás képességének a kialakítása és nem a naprakész munkavállalók kibocsátása a gazdaság szereplői számára.
Az oktatási minimumért már többször tüntettekA bizottság állásfoglalásának részletes háttéranyagában kifejtik: a jól működő közoktatás egyszerre készíti fel a fiatalokat a változó környezet kihívásainak feldolgozására, és biztosítja hogy a tanulók megismerjék az emberiség által évezredek során felhalmozott kulturális és tudományos fogalmi rendszerek sokszínűségét. Ugyanakkor az oktatásnak biztosítania kell azt az útravalót, mellyel a fiatalok alkalmazkodni tudnak a gyorsan változó környezethez. Természetesen olyan ismeretekre is szükség van, amelyeket – például személyre szóló, célirányos továbbképzéssel – az éppen létező munkaerőpiacon is hasznosítani tudnak.
Ez azonban
semmiféleképpen nem jelentheti azt, hogy a közoktatás feladata lenne a gazdaság aktuális szereplői számára azonnal „hadra fogható” munkavállalók kiképzése egy adott pillanatban fennálló igény alapján. Ez ugyanis csak a szélesebb látókör, az általános műveltség, a problémamegoldó készségek fejlesztésének elhanyagolása, vagyis a teljes életpályához szükséges átfogó ismeretanyag háttérbe szorítása révén lehetséges
szögezi le az állásfoglalás.
Mindezek alapján úgy látjuk, hogy a középfokú szakképzésben végbement változások, a közismereti képzés – és kiemelten a természettudományi képzés – háttérbe szorítása aggodalomra adnak okot. Mivel hazánkban jelenleg egy-egy korosztály több mint 60 százaléka szakképzést nyújtó képzésben kezdi meg középfokú tanulmányait, nagyobb hányaduk szakgimnáziumban, kisebb hányaduk szakközépiskolában, a középfokú szakképzést érintő változások meghatározó hatással lesznek arra, hogy a fiatalok mennyire felelnek majd meg az informatikai és információtechnológiai forradalom kihívásainak.
Néhány órával a múlt pénteki diáktüntetés előtt mutatta be az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete azt a átfogó tanulmányt, amelyből lesújtó kép rajzolódik ki a magyarországi oktatás helyzetéről. A Közoktatás indikátorrendszere címet viselő tanulmányhoz a kutatók egy 95 szempontból álló rendszer alapján vizsgálták meg a magyar oktatást. Megállapításuk szerint aggasztó a helyzet, a kutatásból legalábbis a következők derülnek ki:
- Az Európai Unióban csak három olyan ország – Csehország, Szlovákia és Litvánia – van, amely GDP-arányosan kevesebb pénzt fordít az oktatásra Magyarországnál.
- Hatalmas az egyenlőtlenség és a különbség a halmozottan hátrányos helyzetű és a nem halmozottan hátrányos helyzetű gyerek teljesítménye között, egy tizedikes hhh-s gyerek rosszabbul teljesít, mint egy hatodikos nem hhh-s társa. Ennél nagyobb egyenlőtlenség csak Szlovákiában lehetett tapasztalni.
- Néhány éven belül jelentősen vissza fog esni a felsőoktatásban tanuló gimnazisták száma. Egyetemre vagy főiskolára 2020-tól nem lehet felvételizni nyelvvizsga nélkül, amihez képest 2016-ban a gimnáziumokban tanuló diákok mindössze 53 százaléka tanult legalább heti öt órában angol, német, francia, olasz vagy spanyol nyelvet.
