Kiss Ambrus: „Nincs jutalék-rendszer”

Pártpolitika és Vároház-gate/van-e összefüggés?

Kiss Ambrus elmondta: főpolgármester-helyettesi pozíciójára nem valamelyik párt, hanem Karácsony Gergely kérte fel. Pártpolitikai kötődés szempontjából intakt módon viselkedik: „napi pártpolitikai ügyekben a zéróhoz közelítenek a megnyilvánulásaim”. A gazdaság- és társadalompolitikai felfogása ugyanakkor vállaltan erősen baloldali. Karácsony Gergely pártvezetői kommunikációja az ő napi munkáját minimálisan sem befolyásolja, ugyanakkor a főpolgármester pártpolitikai tevékenységéhez hozzáfűzte: „ahogy [Karácsony Gergely] gondolkozik a világról, annak kell leképeződnie a város irányításában, erős korreláció van a kettő között”.

Mennyiben lehet a főpolgármester pártpolitikai tevékenységének számlájára írni a Városháza körüli politikai csatározásokat – szólt a következő kérdés. „A főpolgármester eredettörténete determinálja a helyzetet”. Karácsony Gergely főpolgármesterré választása kijelölte számára a terepet, hogy a demokratikus oldal erők egyik vezetője lett. Ebből következnek a politikai támadások – reagált Kiss Ambrus.

Jobboldali sajtó: több száz embert rúgtak ki Karácsony Gergelyék

Csütörtökön éppen a Metropol támadta be azzal a hivatalt, hogy ínséges időkben mennyire felelőtlen, hogy emberek százait bocsájtja el a Városháza, pedig 2019. óta csak két fővárosi cégnél volt csoportos létszámleépítés. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei ZRT esetében ez azért vált szükségessé, mert a fürdők 2020. nyarán zárva voltak, ami likviditási gondokat okozott, ugyanakkor az elbocsátott dolgozók egy részét el tudták helyezni a főváros más cégeinél. A másik csoportos leépítés a főváros kéményseprő cégénél történt. A Katasztrófavédelemmel és a Belügyminisztériummal folytatott tárgyalások után a lakossági kéményseprés feladatát a Katasztrófavédelem vette át (ahogyan a vidéki önkormányzatoknál ez már előzőleg megtörtént), a feladattal együtt azonban nem vették át a dolgozókat, hanem az elbocsátásukat kérte, majd ezután nyitotta meg az álláshirdetési pályázatokat. A fővárosi cégcsaládon belül mintegy 25 ezer ember dolgozik, ekkora fluktuáció – néhány száz fő –, két év alatt, természetes módon is előfordul.

„Szakszervezetesdit játszani”

Kiss Ambrus a továbbiakban beszámolt a hajléktalanszállókat, családok átmeneti otthonait üzemeltető fővárosi cég (Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei) dec. 8-i állománygyűléséről. A központ 600 dolgozója közül 250-en írtak alá egy képeslapot, ami arról szólt, hogy kollektív szerződés létrehozását kezdeményezik. A kollektív szerződés az egyik legfontosabb munkabiztonsági garanciát jelenti, és „bennem a szándék nagyon erős, hogy ezt minél előbb tető alá hozzuk. Hiszek abban, hogy jól működő gazdaság csak erős szakszervezetek és munkáltatói szövetségek erős megállapodásai alapján működhet”.

A főpolgármester-helyettes elmondta, hogy ő maga is szakszervezeti tag (a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetében), a kinevezése utáni napokban lépett be, mivel fontos volt számára jelezni, hogy a szakszervezet nem tabu. „Aki szakszervezetesdit akar játszani – utalt Kiss Ambrus Szijjártó Péter korábbi, 2020. augusztusi ironikus szóhasználatára –, azt ösztönözni kell”, mert nincs fontosabb annál, mint hogy kollektíven kiálljunk a munkavállalói jogaink mellett.

Az önkormányzatok fojtogatása

Az önkormányzatiságot nemcsak azáltal lehet megfojtani, hogy elveszik az önkormányzatok feladatait és intézményeit, hanem azzal is, hogy „olyan adminisztratív és pénzügyi kényszerek közé lökdösik, amikor nem tud szuverén módon viselkedni, merthogy hiába lehetne saját bevétele, nem engedi a kormány, hogy beszedje.” Az önkormányzat hiába szeretne fejleszteni azon elképzelések mentén, amelyek miatt megválasztották, ha a kormány nem engedi hozzájutni az uniós forrásokhoz. „Valóban jó hasonlat, hogy a számok által körbe van véve az ember, mint egy börtöncellában (…).” – reagált a Fiala megjegyzésére.

Féléves költségvetés – de jure, de facto

Kiss Ambrus elmondta: de jure éves költségvetésnek kell lennie, mivel az államháztartás nem ismer féléves költségvetést, de segítség nélkül de facto féléves. Tartalmazza az iparűzési adó elvonásáért járó kompenzációt – amelynek 2022. május végéig kell megérkeznie – és egy 32 milliárdos kereskedelmi hitelt, amely kisebb fővárosi beruházásokat, útépítéseket, 2021-ről áthúzódó fejlesztéseket hivatott fedezni.

„A kormány eddig nem járt élen abban, hogy a hitelfelvételeket támogatta volna” – vetette közbe a műsorvezető. A 32 milliárd a fővárosi költségvetésbe belefoglalható bevételi forrásként – reagált Kiss Ambrus –, mivel nem lehet megelőlegezni, hogy a kormány nem fog hozzájárulni a hitelügylethez. A hitelfelvétel engedélyezéséről 2022. első félévének végéig kell dönteni, ezért beszél a főváros féléves költségvetésről. Ha nincs engedély, akkor nem tudják végigcsinálni az évet, a folyószámla pedig nem maradhat mínuszban év végén – mondta a politikus.

A folytatásban kitértek arra az egy héttel korábbi témára, hogy a HVG értesülései szerint több mint 20 milliárd forintot bukik a BKV a villamos energia áremelkedésén, míg ezzel szemben Kiss Ambrus 10-12 milliárdra becsülte ezt. A főpolgármester-helyettes a mai adásban korrigált: a HVG számítása valószínűleg egy keretszerződésre vonatkozott, amely a maximálisan felhasználható elektromos áram drágulásából adódó többletet számította ki, míg Kiss Ambrus a ténylegesen várható fogyasztás utánit becsülte 10-12 milliárdra.

Városháza-ügy – nincs jutalékrendszer

A vizsgálóbizottság kormánypárti és ellenzéki tagjai egyaránt kezdeményezték a bizottság mandátumának meghosszabbítását január végéig – mondta Kiss Ambrus, így a sűrű elfoglaltságok mellett is alkalom nyílik meghallgatni mindenkit. A főpolgármester-helyettes ismételten megerősítette, hogy szívesen áll a vizsgálóbizottság elé, noha meghívót még nem kapott. Budai Gyula országgyűlési képviselő megnyilvánulásairól elmondta: jogi lépéseket tett, mivel a képviselő nem véleményt mondott, hanem tényállításokat fogalmazott meg. A „jutalékos elmebetegségben, amit rólam állítanak, én tudom – nyilván van, aki ezt elhiszi, van, aki nem –, nem igaz. Nincs jutalékrendszer, nincsenek kifizetések. Budai Gyula kezdett el tényállításokat megfogalmazni szinte egyedüliként a politikusi körben.”

A teljes interjú itt nézhető meg: 

(Kiemelt kép: Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes háttérbeszélgetést tart a Fővárosi Közgyűlés jövő heti ülésének előterjesztéseiről, aktuális kérdésekről 2021. augusztus 27-én. Fotó: Adrián Zoltán / 168.hu)