Kihúznák a gödörből az ellenzéket: nem túl nagy gyűlés, nagy bejelentéssel

„Rosszabbul állunk, mint négy éve – szomorodott el a 168 Órának Horváth Csaba, az MSZP budapesti prominense egy jól beharangozott, annál lesújtóbb ellenzéki rendezvényen. Legalábbis szerényre sikerült ugyanis a Közös Ország Mozgalom (KOM) nagygyűlésként, s eredetileg valamennyi ellenzéki párt részvételével meghirdetett fóruma a fővárosi Gödör Klubban.

Noha már a helyszínválasztás kérdéseket vethetett fel, a klub legalább megtelt a szokásosnak nevezhető ellenzéki szereplőkkel, akikből hiányérzete csupán a Molnár Gyula-rajongóknak akadhatott, az MSZP elnöke ugyanis az utolsó percben lemondta a részvételt. Így sem maradt azonban szocialista politikusok nélkül a gyűlés, a már említett Horváth Csaba mellett ugyanis Gőgös Zoltán elnökhelyettes kísérte be Ács Sándorné kishantosi független képviselőjelöltet – később pedig az is kiderült, ő szólal majd fel pártelnöke helyett a színpadon.

Gödörben a Közös Ország

Ott elsőként a Közös Ország Mozgalom képviseletében Budija Szilvia az igazságos választási rendszerre tett, a parlament által napirendre sem tűzött közös javaslat részleteit ismertette. A jelenlegi választási szisztéma aránytalanságait is részletezte, szerinte ugyanis abba tudatosan beépített trükkök torzítják az eredményt.

Végre egy tisztességes Magyarországon szeretnék élni – csapott bele Vágó Gábor volt LMP-s képviselő, aktivista annak magyarázatába, hogy miért vállalta a felszólalást a rendezvényen. Arról beszélt, hogy a korrupció eluralta Magyarországot, s egy szűk kisebbségnek juttat hatalmat, javakat, ez az igazságtalanság pedig ma már a rendszer részévé vált. Az antikorrupciós küzdelmekről és célkitűzésekről szólva azt mondta, vannak még eszközök az állampolgárok kezében. Az egyik ilyen, legújabb hobbija, a népszavazás, amelyről azt gondolja, hogy meghátrálásra lehet biztatni a NER-t. Vágó persze saját népszavazási kezdeményezésének támogatását, valamint az általa alapított Korrupcióellenes Szövetség erősítését javasolta a hallgatóságnak. A mai magyar korrupciós gyakorlatról, s annak következménynélküliségéről úgy fogalmazott:

„Ma nemcsak azt tapasztaljuk, hogy pofátlanul lopnak, hanem azt is, hogy pofátlanul hazudnak erről."

Vágó szerint lehetne egy tisztességes országban élni, de ehhez nekünk, mindannyiunknak tennünk kell. Ehhez kormányváltás kell.

Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke a magyar médiahelyzetről szólva rögtön beszéde elején leszögezte, hogy nem egy pártpolitikai álláspontot fogalmaz meg, s ugyanezt mondaná el a Fidesz kongresszusán is, ha oda valaha meghívnák. A sajtószabadság, ha nem is szűnt meg teljesen, de jelentősen szűkült, sérült, sőt, folyamatosan sérül. Alkotmány- és törvénysértő médiahelyzetben élünk, s hogy ezen javítani lehessen, biztosan új médiaszabályozásra van szükség, amelyet a törvényalkotók a szakmával együtt kell, hogy létrehozzanak a reményei szerint demokratikus elkötelezettségű pártok.

Őt követve Ács Sándorné, a kishantosi biogazdaság képviseletében a földpolitikáról beszélt, kiemelve, tisztességes földtörvényre és földpolitikára van szükség, hogy azok tulajdonába kerülhessenek a mezőgazdasági területek, akik valóban meg is művelik azokat.

Beőthy-Fehér Szabolcs szakszervezeti aktivistaként a munkavállalás magyarországi körülményeiről szót, elsősorban a munkavállalói jogok csorbulását rótta fel a kormánynak. Lássuk be, nem lehet a munkavállalókra úgy tekinteni, mint a rabszolgákra – hangzott el, sok-sok ehhez hasonló megjegyzés közepette.

Nem a pedagógusokról, hanem valamennyi magyar munkavállaló, illetve társadalmi szereplő jogsérelmeiről beszélt Törley Katalin. A Tanítanék Mozgalom képviselője az oktatási helyzetről és a civil potenciálról azt mondta, már nem rendeznek tömegrendezvényeket, mert a kormány felszalámizta őket, s megcsorbítva civil jogaikat lényegében ellehetetlenítette a mozgalmi működést. Ettől függetlenül mindent megpróbálnak megtenni, mert a oktatási rendszer állapota egy haldokló betegéhez hasonlítható, s a politikai pártoknak fel kell fogniuk, hogy itt tényleg élet-halál kérdésről van szó.

Varga Andrea az egészségügy állapotáról festett hasonlóan lesújtó képet, majd A Város Mindenkié Csoport aktivistái kaptak szót, hogy a lakhatás problémáira felhívják a figyelmet.

Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet vezetője a civil platform utolsó felszólalójaként a jogállamiság kritikus állapotáról szólt, úgy összegezve az elhangzottakat, hogy az alkotmányos demokrácia állapotát érintő bírálatokban és helyzetképben nincs nagy véleménykülönbség a civilek és az ellenzéki pártok között sem. Ám ennyi nem elég.

A KOM nagygyűlésének második, politikai blokkjában először bemutatkoztak a független jelöltek: elsőként Mellár Tamás szólalt fel. A Fidesztől eltávolodott közgazdász függetlenként, a teljes ellenzék támogatásával indulna el az országgyűlési választásokon a Baranya megyei 1. választókerületben. Mellár, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke, akit egykor a Fidesz színeiben választották meg pécsi önkormányzati képviselővé, szintén a kormányváltásban látná az ország sorsának jobbra fordulását, de arra is felhívta a figyelmet, hogy ehhez valamennyi ellenzéki erőnek össze kell fognia, s együttműködni.

Ezután Kész Zoltán volt az első, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a teljes ellenzék a Gödörben van. A baloldal teljes támogatásával megválasztott veszprémi országgyűlési képviselő, aki ugyanakkor nem volt teljesen pesszimista, inkább a hiányzó hitre és bizakodásra próbált rávilágítani, pedig már az ő függetlenként való megválasztásához is kellett a hit. Ezt és sok munkát kért számon a mai ellenzéken.

Ezután jöttek a pártok képviselői. Elsőként Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció nevében polgári világról beszélt, annak szokásos pesszimizmusáról, illetve arról, hogy ő általában hisz a szabadság és szabad verseny eszményében, így nem zavarja a pártok közötti versengés sem, akár az új pártok megjelenése. Mégis együtt kell működniük azoknak, akik az Orbán-kormány leváltásában érdekeltek. 

Az MSZP, az Együtt-Párbeszéd és a DK meg fog állapodni – jelentette ki Gyurcsány, aki azt is elárulta, hogy előző este is tárgyaltak, s a jövő héten is fognak. „Heteken belül lesz megállapodás."

Gyurcsány azt is mondta, a ma versengő pártok programjait – beleértve az LMP és a Momentum Mozgalom programjait is – összehasonlítva egyértelmű, hogy nincsenek nagy különbségek azok között, akik demokratikus gondolkodást vallanak magukénak. Szerinte ha ezek a pártok együttműködnek, az lehetővé teszi a kormány leváltását, megtörheti a Fidesz verhetetlenségének mítoszát. „Le lehet őket győzni" – hangsúlyozta Gyurcsány, aki délelőtti programbemutató beszédéből csente el utolsó üzenetét: hozzák össze Magyarországot.

Salgótarjánban mutatta be eddig is ismert választási programját a DK, ahol Gyurcsány Ferenc az Európai Egyesült Államok eszméjéről, Magyarország Európához tartozásáról, az országot sújtó szegénységről, a felemelkedés, a kitörés nehézségeiről, mindezek alapján az oktatás fontosságáról beszélt. A pártelnök, volt kormányfő szólt az egészségügy drámai helyzetéről, szociális és bérpolitikáról is, szerinte programjuk minderre megfelelő és hiteles választ ad (milyen meglepő lett volna, ha másként gondolja – a szerk.). Végül Gyurcsány arra szólított, hogy hozzák össze Magyarországot, egy olyan hellyé tegyék azt, amely igazságos és mindenkinek egyenlő lehetőségeket ad.

Fodor Gábor a Magyar Liberális Párt képviseletében arról beszélt, az a dolguk, hogy most tegyék le a voksot az együttműködés mellett, mert az a kulcsa a kormányváltásnak, ami egy újabb rendszerváltással érhet fel. Fodor is azzal érvelt, hogy a legfontosabb kérdésekben egyetértenek a pártok.

Az MSZP részéről végül nem jelent meg a pártelnök, helyettese, Gőgös Zoltán szólalt fel, s egyetértett azzal, hogy nincsenek nagy nézetkülönbségek, amelyek kizárnák a megegyezést. Gőgös csupán attól tart, hogy

„az ego legyőzi az IQ-t"

Szerinte nem elég, ha néhány párt összefog, valamennyi demokratikus ellenzéki erőnek meg kell egyeznie. Azt is mondta, ha nem lesz együttműködés és közös kampány, jövő év április 9-én már fölösleges lesz ilyen nagygyűléseket tartani. Az MSZP elnökhelyettese szerint teljes ellenzéki összefogás kell, méghozzá közös miniszterelnök-jelölttel. Ez utóbbiban kérte a civilek segítségét, mert az szerinte is szemmel látható, hogy a „pártok ilyet nem tudnak kitermelni".

A Modern Magyarországért Bokros Lajost helyettesítő képviselője szintén a jövő évi választás tétéjéről, s így az ellenzéki pártok felelősségéről beszélt.

Végül Karácsony Gergely, az Együtt-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje kis ünneprontással vágott bele beszédébe: alig van valami, amivel ne értene egyet a korábban elhangzottakból, és hisz az együttműködésben is. De ez csak az első szükséges feltétel, pontosabban szükséges, de nem elégséges feltétel.

„Nemcsak az a probléma ugyanis, hogy túl sok párt van ezen az oldalon, hanem az is, hogy túl kevés szavazó."

Karácsony az ellenzéki pártok felelősségéről szólva arra is felhívta a figyelmet, hogy sok politikai szereplő elvesztette hitelét, a problémák pedig nem 2010 után alakultak ki. A szembenézést, a civilek szakpolitikai javaslatainak komolyan vételét és az őszinte politizálását nevezte az egyetlen útnak. Azt is mondta, hogy a kormányváltás egyetlen eszköze, hogy legyen 106 igaz emberük. Mindezek ellenére Karácsony nem látta veszett ügynek a jövő évi választást, de felelősségteljes viselkedésre szólította az ellenzéki pártokat – régieket és újakat egyaránt.

Végül a KOM alapítója, Gulyás Márton zárta a felszólalásokat, visszaidézve a 2014-es állapotokat, s megállapítva, hogy ma nagyobb gödörben van az ellenzék, mint akkor. Pedig az ország lakosságának többsége, döntő hányada kormányváltást akar. Márpedig – mint idézte a klasszikust – a többség nem lehet ellenzékben. Az ellenzéki pártok eddigi stratégiájának és játszmáinak Gulyás szerint vége, elment már az a vonat, hogy ezt tovább nézze tétlenül a civil társadalom. Mindezekért, s a kormányváltás érdekében 

a KOM közvélemény-kutatást hirdet a 106 választókörzetben – a három legnagyobb közvélemény-kutató cég, a Medián, a Tárki és a Závecz részvételével –, hogy megtalálják a legjobb, legnagyobb támogatottságú ellenzéki jelöltet, aki a legnagyobb eséllyel képes legyőzni helyben a Fideszt.

Közösségi finanszírozásból kívánják ezt megoldani, a felméréshez körzetenként nagyjából kétmillió forintot kell összegyűjteni. A közvélemény-kutatásban az összes olyan párt jelöltjét mérik, amely megnevezi az indulóját. Illetve annyi körzetet mérnek meg, amennyi pénzt sikerül összegyűjteni. Ha nem jön össze elég pénz mind a 106 körzetre, akkor a billegő, bizonytalanabb körzetekre koncentrálnak. 

Aki pénzzel nem is tudja segíteni az akciót, az önkéntesként, s a KOM petíciójának aláírásával hozzájárulhat a változáshoz. Gulyás szerint ugyanis nem igaz, s nem szabad elhinni, hogy már nincs remény, igenis van esélye a változásnak, de csak akkor, ha sikrre esélyes jelöltek vannak, és a többség olyan képviselőket választhat meg, akik véget vetnek annak az igazságtalan, egy kisebbség által elbirtokolt hatalomgyakorlásnak, amelytől hét és fél éve szenved az ország.

„Nem fogunk többet ölbe tett kézzel várni arra, hogy az ellenzéki pártok – persze támogatandó módon –, de a nyilvánosság és a civilek kizárásával próbáljanak egy együttműködési modellt kidolgozni végre, mert nem ez a kulcsa a változásnak.