Egymilliárd forint elköltéséről dönthettek a budapestiek: nézzék meg, mire megy majd a pénz
A részvételi költségvetés intézményének előnyeiről beszélt a főpolgármester és helyettese.
Bérlakások hajléktalanoknak, közvécék felállítása, szociális és zöld projektek: kihirdették mely tervek nyertek az egymilliárd forintos részvételi költségvetés szavazásán. A merőben új hivatali működés mibenlétéről, valamint eddigi tapasztalataikról Karácsony Gergely és Kerpel-Fronius Gábor beszélt – írta az MTI.
A részvételi költségvetés intézményének lényege, hogy a főváros anyagi forrásainak felhasználásáról közösségileg dönthetnek a lakosok. Ennek keretében a lakosok egy közösségi ötletelés után beküldhetik megvalósítani kívánt ötleteiket, ezeket kivitelezhetőség szempontjából megvitatja a kijelölt hivatal, majd visszaterjesztik a polgárok elé, hogy megszavazhassák, melyik valósuljon meg.
A pénzt három csoportra osztották: az egyikre félmilliárd forintot biztosítottak, és az ebben szereplő projekteknek egész Budapestet, vagy legalább három kerületet kellett érinteniük. Ebben a csoportban két projektet lehetett kiválasztani, és ezekre maximum 250-250 millió forintot különítettek el. A másik két csoportba, amelyek keretösszege 250-250 millió forint, szociális és zöld projektek kerültek. Az egyes projektekre legfeljebb 50 millió forintot lehetett elnyerni.
A legtöbb támogatás az „Üres lakások felújítása és bérbeadása hajléktalansággal küzdőknek" elnevezésű ötletre érkezett. Ennek keretében a kapott pénzből önkormányzati bérlakásokat újítanának fel és adnák bérbe hajléktalanoknak. A második legnagyobb támogatásnak örvendő ötlet is egy igencsak jelentős problémát célzott meg, a közvécé használatot. Ez a program magasabb komfortszintű és elektronikus fizetési lehetősséget biztosító közvécéket képzel el. De olyanok szerepelnek még a nyertes ötletek között, mint az állatterápiás programok megvalósítása idősotthonokban, közösségi tér létrehozása mozgássérültek számára, ülőfelületek kialakítása a Duna-parti rézsűn, ingyenes sportolási lehetőség, gyalogosátkelő létesítése az Astoriánál a Rákóczi úton, valamint egy „legális" graffitifal létrehozása.
Kerpel-Fronius Gábor hozzátette, a részvételi költségvetés módszere egy olyan városvezetési módszer, amely már többször bizonyított több európai nagyvárosban, és reményei szerint Budapesten is hozzájárul a közösség érdekeinek megvalósulásához.
(Kiemelt kép: Budapest belvárosának látképe 2021. április 2-án. Fotó: Dimény András / 168.hu)
