Kiemelkedő volt a 35-44 évesek közötti többlethalálozás a járvány második és harmadik hullámban
Már nem feltétlenül tűnik igaznak a kormányzati tájékoztatás által agyonhasznált frázis a „többségében idős, krónikus betegről”.
Vitrai József, népegészségügyi szakértő elemezte a pandémia második és harmadik hullámának idején közölt halálozási adatokat, e szerint a fiatalabbak között arányaiban kiugróan magas volt a járványhoz köthető többlethalálozás – írja a Népszava. Vitrai számításai szerint április elejéig a járvány okozta többlethalálozás a 16 ezret közelítette. Közlése szerint a 65-74 évesek körében 18 százalékkal haltak meg többen, mint a koronavírus-járvány előtti években. Ehhez képest meglepően magas, 11 százalékos volt a többlethalálozás a 35-44 éves korosztályban is. A lap azt írja, így már nem lehet azt mondani, hogy jobbára azok mentek el, akiknek életkilátásai eleve rosszak voltak. A népegészségügyi szakember szerint ez akkor lenne igaz, ha a 75 év felettieknél lenne a legnagyobb a többlethalálozás. A kutató ugyanakkor hozzátette, hogy az év elején – január 24. és február 21. között – egy hónapig kevesebben haltak meg, mint az várható lett volna. Innen "sikerült" túlszárnyalni az előző éveket. Megjegyezte: a hivatalos mintegy 27 ezres halálozási adat megközelítőleg kétharmada írható a járvány számlájára. A többi esetben – tette hozzá – várhatóan a kimutatott fertőzés nélkül is meghalt volna a beteg.
Vitrai József szerint a többlethalálozás számításánál több körülményt is figyelembe kell venni, így egyebek mellett azt, hogy a népesség összetétele időről-időre változik és ez önmagában is befolyásolja a halálozási adatokat.
(Kiemelt képünk illusztráció Fotó: Merész Márton)
