Kiakadtak a szakszervezetek, megette az infláció a béralkut

Legalább inflációkövető bérfejlesztést követelnek szakszervezetek az állami vállalatoknál. 3 év alatt összesen 15 százalékos emelésre jogosultak a dolgozók egy megállapodás szerint, amelyet tavaly júniusban fogadott el a kormány. Csakhogy a vágtató infláció miatt már most kevesebbet ér a keresetük, mint a béralku előtt.

2022. augusztus 23., 08:56

Szerző:

Menetrend szerint emelik a vasutasok fizetését. Nekik tavaly nem járt bérfejlesztés. Idén januártól 10 százalékkal többet kapnak, jövő év elejétől pedig 5 százalékkal nagyobb összegre jogosultak a hároméves bérmegállapodás alapján, mindez azonban nem éri el az infláció szintjét. A legnagyobb szakszervezet a MÁV-nál úgy számol, egy átlagos kalauz alapfizetése most nettó 250 ezer forint.

„Legalább az inflációkövető bérfejlesztésre lesz szükség ebben az évben is, és azért ezt ki kellene egészíteni, illetve a következő évben is”

– mondta az RTL Híradónak Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke. A MÁV-Volán Csoport vezetése azt közölte, „a tárgyalások előkészítése megkezdődött” a szakszervezetekkel.

A postásoknak is összesen 15 százalék plusz pénz jár 3 év alatt, de más ütemben, mint a vasutasoknál. 4 százalék emelést kaptak tavaly júliusban, és 9 százalékot idén januárban. Vagyis már csak 2 százalékos bérfejlesztésre jogosultak jövő év elején. Pedig a Postás Szakszervezet szerint is legalább inflációkövető emelésre van szükség, ami a hároméves magállapodás alapján jövő évre járó emelés többszöröse.

A jegybank legfrissebb becslése szerint ugyanis az infláció éves átlagban akár 12,6 százalékra gyorsulhat idén, és 9 százalék felett maradhat jövőre is.

„Az infláció miatt a bérmegállapodásban érintettek állami vállalatoknál dolgozók bére kevesebbet ér a boltokban, tehát mindenképpen érthető az igényük arra, hogy bérkorrekciót szeretnének”

– mondta a Híradónak Hornyák József, a Portfolio.hu makroelemzője.

Orbán Viktor béremelkedést ígért, de nem számolt az inflációval

Az elszállt inflációval pedig oda a bérmegállapodások nagy előnye, amiről Orbán Viktor azt mondta 2021 július elején, nem sokkal a megállapodások aláírása után: 

„Az állami tulajdonban lévő cégeknél alkalmazottak számára egy hároméves kiszámítható béremelkedési pályát rajzoltunk föl.” 

A tulajdonos államot képviselő miniszter másfél hónapja arról beszélt, hiba, ha a munkáltatók inflációkövető béremelést fizetnek.

„Mert a magasabb bérből magasabb fogyasztás lesz, abból még magasabb infláció, satöbbi, satöbbi, ezt hívják ár-bér spirálnak. Az állam egyetlen dologgal tud példát mutatni: a közszférán, meg az állami cégeknek a bérezésén”

– fejtegette Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter június utolsó napján. Gulyás Gergely miniszter néhány nappal később azt mondta, nem a kormány álláspontját képviselte Nagy Márton.

A kormány arra a kérdésre, hogy, az inflációra való tekintette kaphatnak-e nagyobb béremelést az állami cégek dolgozói a korábban kialkudottnál azt választolta az RTL Híradónak, hogy a szakszervezetek

„az állami vállalatok vezetőivel egyeztethetnek a munkahelyek megőrzése, a szolgáltatások fenntartható működtetése érdekében”.

(Kiemelt képünk illusztráció: A Vasutas Szakszervezet egy aktivistája (b) élelmiszercsomagot ad át a Munkát, Kenyeret, Tisztességes Béreket Egyesület szervezte, éhségmenetnek nevezett tiltakozó akció egyik résztvevőjének 2013. február 5-én Szeged belvárosában. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely)

Tegnap 21:22

Nagy Eszter ötpárti ellenzéki jelölt a szavazatok 60,81 százalékának, összesen 1204 szavazatnak a megszerzésével kerekedett felül a Fidesz-KDNP jelöltjére, Bálványkövi Istvánra leadott 714 szavazattal (36,06 százalék) szemben.