Ki tud betörni a jobboldal fellegvárába?

Bács-Kiskun megyében tíz egyéni választókerület található. Ebből két választókerület esik Kecskemétre és nyolc a megye többi részére. Választókerületet alkot Tiszakécske, Kunszentmiklós, Kiskunfélegyháza, Kiskőrös, Kalocsa, Kiskunhalas, Baja és Bácsalmás.

Az 1990-es választás első fordulójában az országos 65,09 százalékos részvétellel szemben a megyében csupán 60,65 százalék élt állampolgári jogával. A legtöbben a bajai (66,96 százalék), míg a legkevesebben a tiszakécskei választókerületben (53,83 százalék) mentek el szavazni. Bács-Kiskunban messze az országos átlag fölött szerepelt az FKGP (19,17 százalék), míg az MSZP 3 százalékkal azalatt (7,89 százalék). Az egyéni jelöltek küzdelmében Kecskemét 2-es körzetében már az első forduló érvényes és eredményes volt, mivel Debreczeni József, az MDF politikusa a voksok 50,93 százalékával győzött. A második fordulóban az országos trendek érvényesültek a megyében is. A még versenyben lévő kilenc kerület közül az MDF 4-et, az FKGP 3-at, az SZDSZ 2-t nyert. A legnagyobb arányú sikert Kiskőrös FKGP-s jelöltje aratta, aki a voksok 59,78 százalékát kapta. Az első szabad választást követően Bács-Kiskunban a kormánykoalíció tehát 8:2 arányban győzte le az akkor legnagyobb ellenzéki pártot, az SZDSZ-t.

Az összefogás hiánya miatt nyert az MSZP

1994-ben az első fordulóban a választópolgárok 68,92 százaléka jelent meg az urnáknál országosan, míg a megyében csupán 61,65 százalék. A legtöbben a kalocsai (66,22 százalék), míg a legkevesebben a kunszentmiklósi választókerületben (57,79 százalék) voksoltak. Bács-Kiskunban az MSZP csupán 26,70 százalékot kapott, szemben az országos 32,99 százalékkal. Az országos átlag fölött szerepelt az MDF (12,82 százalék) és az FKGP (12,36 százalék). A második fordulóba az MSZP az összes körzetben bejutott, azonban az FKGP és az MDF jelöltjei nem léptek vissza sehol sem egymás javára. A fenti események miatt az MSZP 8 választókerületben tudott győzni, de fontos ehhez hozzátenni, hogy négy választókörzetben a szocialista jelölt nem érte el a 40 százalékos támogatottságot sem, és egyikben sem kapott 50 százalék fölötti támogatást. A kecskeméti 1-es és 2-es körzetben az SZDSZ tudott győzni, mivel a liberális jelöltek visszaléptek a második körben, így képesek voltak összesíteni a voksokat.

Tarolt a jobboldal

1998-ban ismét az országos átlag alatt voksoltak a Bács-Kiskun megyeiek, mivel csak 51,47 százalékuk szavazott, szemben az országos 56,26-dal. Legtöbben a kecskeméti 1-es (56,55 százalék), míg a legkevesebben a kunszentmiklósi választókerületben (46,28 százalék) éltek állampolgári jogukkal. Az országos eredménnyel szemben a Fidesz győzött a megyében 28,99 százalékkal, a szocialisták csak 27,51 százalékot kaptak. Országos átlag fölött szerepeltek a kisgazdák (20,06 százalék) és az MDF (4,37 százalék). A második fordulóban mind a tíz választókerületben a későbbi Fidesz–FKGP–MDF-koalíció jelöltjei szereztek mandátumot. A győzelmek közül érdemes szólni a kiskőrösi kerületről, ahol Font Sándor a szavazatok 75,05 százalékával verte meg az MSZP politikusát. Négy év után tehát ismét sikerült teljes egészében visszaszerezniük a megyét a jobboldali pártoknak, és még 1990-es eredményükhöz képest is javítottak.

2002-ben az országos, 70,73 százalékos részvétellel szemben csupán 64,95 százalék ment el szavazni Bács-Kiskunban. Az országos trenddel szemben a megyében a Fidesz–MDF-szövetség fölényes győzelmet aratott a szavazatok 49,84 százalékának megszerzésével, míg az MSZP csak 35,60 százalékot kapott. Az első fordulóban a tiszakécskei és a kiskőrösi választókerületben volt érvényes és eredményes a szavazás, így Lezsák Sándor és Font Sándor könnyedén jutott a parlamentbe. A második forduló előtt két körzetben, a kiskunhalasiban (Zuschlag János) és a bácsalmásiban (Tabajdi Csaba) állt az első helyen MSZP-s jelölt. A második körben 72,04 százalékra ment föl a részvételi arány, amelynek eredményeképpen a megmaradt nyolc körzetben is jobboldali siker született. Érdemes kiemelni a bácsalmási körzetben lezajlott fordulatot, ahol dr. Fenyvesi Máté, a Fidesz–MDF politikusa több mint 10 százalékos hátrányt fordított meg és verte meg Tabajdit 53,05:46,95 százalékos arányban.

Bács-Kiskunban a jobboldal maradt négy éve

2006-ban Bács-Kiskunban a polgárok 63,91 százaléka voksolt az országos 67,83-dal szemben. A megyében a Fidesz fölényes győzelmet aratott az országos trenddel szemben (49,79 százalék), míg az MSZP csak 37,09 százalékot kapott, és az MDF teljesítette még a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A négy évvel korábbi voksoláshoz képest a jobboldali pártszövetség három egyéni kerületben győzedelmeskedett (Tiszakécske, Kiskőrös és Kunszentmiklós). A második fordulóban az országos MSZP-fölény hatására 1994 után sikerült ismét a szocialistáknak egyéni körzetet nyerniük a megyében (Kiskunfélegyháza). Nagyon szoros jobboldali siker volt a két kecskeméti körzetben. A két korábbi voksolással szemben tehát most „csak” 9:1-re nyert a jobboldal az ország ezen részén.

Az öt országgyűlési választás alapján jól látható, hogy Bács-Kiskun a jobboldali pártok egyik fellegvára, amit csak némileg árnyal az MSZP 1994-es sikere, mivel egyik körzetben sem tudtak abszolút többséget szerezni. Fontos megemlíteni a kecskeméti 1-es és 2-es körzetet, mivel azokban a szocialisták még egyszer sem tudtak nyerni. A megyében a jobboldal legerősebb körzetei a tiszakécskei és a kiskőrösi. A tavalyi EP-választás és a mostani támogatottsági adatok alapján nem várható radikális átrendeződés a megyében, így 1998-hoz és 2002-höz hasonlóan mind a tíz egyéni kerületben Fidesz-siker prognosztizálható - írta az