Ki, kivel, mire, mikor?

Rég volt utcaricsajtól mentes Gyurcsány-rendezvény. Akadt egy magányos tüntető pénteken is, már három óra előtt ott kóválygott a Royal körül. De mert követője nem került, kereplőtábor híján inkább „feloszlatta magát”.

Bent, az alkalmi platformrecepciónál Varju László terelte a demokratikus koalíciós VIP-kört, kísérte a nagyteremig. Kamerák karéjában érkezett Kertész Ákos és Ungváry Rudolf, Czeizel Endre és Ranschburg Jenő, Debreczeni József és Eörsi Mátyás.

Jöttek persze szocialisták is. Legelőször Gyurcsány platformtársai, köztük Avarkeszi Dezső, Szabó Zoltán, Vadai Ágnes, Vitányi Iván, Vojnik Mária. Molnár Csaba csak később.

De mások is feltűntek a pártból: Kósáné Kovács Magda, Szűcs Erika választmányi elnökhelyettes, Sós Tamás, az MSZP Heves megyei elnöke, nem mellesleg a Kiss Péter-féle Baloldali Tömörülés vezetőségi tagja. Ott volt Wiener György, Kárpáti Zsuzsa, Tóth József polgármester, Molnár Gyula, Steiner Pál, Schiffer János. Utóbbi kedélyesen megjegyezte, ő voltaképpen még nem tartozik sehova.

Amíg a vendégkör a helyét kereste, a tudósítók „előértékeltek”. Egyetlen témát forgattak – egymás közt –: Puch László két nappal korábbi figyelőnetes interjúját, amelyben az MSZP pártigazgatója megüzente Gyurcsánynak: vagy alkalmazkodik, vagy távozzon, alakítson saját pártot.

Jól értesült újságírók azt is körbesúgták: Puch tavaly tervezte, hogy visszavonul, „leadja a pénztárkulcsot”, mégsem tette. Megzavarta Gyurcsány visszatérése.

Még bennfentesebb riporterek azt is hírelték a szállodafolyosón: Mesterházy Attila „totál kiakadt” Puchra. Nem tetszett neki a Gyurcsány-ellenes fölényhang. De az sem, hogy a pártigazgató „erősen sugalmazta”, valójában az ő kegyeltje a pártelnök. Mesterházy felmérte: ez még igencsak visszaüthet rá. Ráadásul a Puch-interjú árnyékában észrevétlen maradt saját „évértékelője”, amelyet a Népszabadságban tett közzé – egy nappal Gyurcsány beszéde előtt.

Csak rövid kitérő: Mesterházy később nyilvánosan annyit közölt, Puch László a saját véleményét fogalmazta meg. És ha tudta volna, mire készül elnökségi társa, lebeszéli a nyilatkozatról. Amúgy bár őt is meghívta Gyurcsány, nem tudott elmenni a rendezvényre, Pápán járt abban az időben. Viszont egyetért azzal, ahogyan Gyurcsány látja az ország helyzetét.

Mindenesetre így már nem az volt a pénteki fő kérdés sajtókörben, mit üzen Gyurcsány Mesterházynak. Hanem az: visszaüzen-e Puchnak.

A Demokratikus Koalíció Platform elnöke pontban négykor lépett a díszterembe. Vágó István konferentálta föl. Antik históriát idézett a hős Philoktétészről, akit a Trója ellen induló görögök kiraktak egy lakatlan szigeten, mert nem bírták elviselni, ahogy szenved és üvölt egy kígyómarás sebétől.

Ám tíz év múlva a görögök jóslatot kaptak: a hosszú háborút csakis Philoktétésszel és a mágikus íjával nyerhetik meg, amelynek nyilai mindig célba találnak. Végül Odüsszeusz visszahajózott az internált héroszért, s rávette, csatlakozzon újra a sereghez. Győztek is aztán.

– Nekünk már nincs tíz évünk erre. Gyurcsány Ferenc következik – vont saját tanulságot a mítoszból Vágó.
– Megerősítem: nem vagyok Philoktétész – váltott át Gyurcsány a varázsvilágból a valóságra.
Hasznos mondat volt. Ennél már csak az lett volna kínosabb heroizálás, ha Augiász istállójának és az azt kitisztító Héraklésznek a mondáját eleveníti föl Vágó.
Gyurcsány önkritikusan indított, ki tudja, hányadszor már. Önvallott: nem volt elég eltökélt, hogy ellenálljon rossz kompromisszumoknak. És nem volt elég erős, hogy megküzdjön saját gyarlóságaival. Mert bízott olyanokban is, akik nem szolgáltak rá.

Aztán bírálta Orbán Viktort, mert programot adott a szabadsággal szembeni indulatok felkorbácsolására, és így lett az egykori liberálisból az önkény miniszterelnöke.

– A harmadik köztársaság alkotmányos rendje a porban hever. Orbán új rendszert, az önkény rendszerét építi, kizárólag önmaga korlátlan hatalmát. Ezt a rendszert kell leváltani, ez minden demokrata dolga. Konzervatívoké, liberálisoké, baloldaliaké. Azok szövetségét keresem, akik szintén azt mondják: ne adjuk a szabadságunkat, és új köztársaságot építsünk Orbán után – mondta Gyurcsány a huszadik percben, és azzal folytatta: – Én nem a kormány ellenzéke vagyok. Én Orbán Viktor önkényre épülő rendszerének ellenzéke vagyok.
A platformvezető nem a jobboldalt, csak a miniszterelnököt ostorozta tovább. Aki – szerinte – úgy tesz, mintha csak most venné észre, mennyit vesz el az egykulcsos adó a kispénzűektől. És most politikai nyomással kötelezi a magánvállalatokat, hogy pótolják ki a béreket. Ami viszont szintén extraadó.

– Ellenzékben megtehetnénk, hogy nem foglalkozunk a realitásokkal, csak verjük az asztalt még több pénzért. Így mentek a dolgok itt sok évig, de én ezt nem akarom folytatni. Mert megtanultam: felelőtlen ellenzékből felelőtlen kormány lesz. Nincs receptem csodára, a helyzet radikális javítására. Javaslataim vannak.
Sorolta őket. Több pénzt kell adni közfoglalkoztatásra, oktatásra, a tudomány és a kultúra világára. De honnan? Gyurcsány szerint a „kívánatos szerkezeti reformok” révén. Másfelől: azoknak kell áldozniuk a leszakadókért, akiknek még többet adott a kormány. Ismét javasolta a vagyonadót és az örökségi adót – százmillió forint feletti vagyonra, hagyatékra.

– A gazdagság kötelez: több felelősség fent, több lehetőség lent. Ez teremt szociális Magyarországot, ez adja a piacgazdaság szociális karakterét.
Gyurcsány Ferenc arról is beszélt: a kormány kulturkampfot folytat, megveti és korlátozza a művészeti-kulturális autonómiát. Gyomorforgatónak találta, hogy bosszúhadjárat folyik a Nemzeti Színház igazgatója ellen. Azt meg gyalázatosnak, hogy a miniszterelnök „fogdmegemberei” határozzák meg a filozófiai kutatás irányát.

– Vegyék le a kezüket Hellerről, Vajdáról, Radnótiról! – nyolcvanperces beszédében itt emelte fel a hangját Gyurcsány.
Majd mély levegőt vett, és rátért az MSZP elemzésére.

– Nem szakítunk, hanem átalakítunk – jelezte tervét.
Magyarázta is: nem az MSZP szétdarabolására van szükség, hanem átalakításával új balközép demokrata pártra. Amely maga mögött hagyja a politikai és erkölcsi kétértelműség, kétlelkűség világát.
– Rendszerváltozás kell az MSZP-ben, hogy választ adjunk Orbán rendszerdúlására. Csak demokratikus ellenzéki egységben – de nem „egy a tábor, egy a zászló” szerkezetben – lehet legyőzni a Fideszt.
Miután befejezte a beszédet, áthajtott pártos híveihez az MSZP Jókai utcai székházába. Mi is, és kicsivel előbb érkeztünk oda, mint ő. Még láttuk, amint Baja Ferenc sebesen távozik.

Gyurcsány Ferenc ott már zárt ajtók mögött beszélt. Közben észlelte, néhány újságírónak is sikerült befurakodni a terembe. Meg is jegyezte, de hagyta, hogy maradjunk.

Nem új beszédet mondott, de pártosabbat. Csak néhány részt idézünk belőle. Például: „Személyes vitát nyilvánosan folytatni tilos.” „Nem a gondolatok ölik meg a pártot, hanem a gondolatok hiánya.” Vagy: „Nem akarok személyi-hatalmi civakodást, és akinek csak erre van bátorsága, azon egyszerűen túllépünk.”

A lényeg itt is ugyanaz volt, mint royalbeli beszédének végén: az MSZP irányvitáit le kell zárni a 2012-es kongresszusig.

Gyurcsány távozása után egy középkorú kultúrférfi még visszatért az antik mítoszvilághoz. Idézte pártbarátainak Szophoklész drámájából a hős Philoktétészt: „Semmi célja, hogy velem ne értsetek szót, s veletek ne értsek én.”