Ki a felelős?
A miniszterelnök lapzártánk idején jelentette be a parlament ülésén, hogy a Mal Zrt. vezérigazgatóját a rendőrség őrizetbe vette, és előzetes letartóztatását kezdeményezi. Orbán Viktor azt is mondta: a vörösiszap-katasztrófát okozó vállalatot állami irányítás és állami vagyonzár alá kell vonni. Vagyis a céget államosítja a kormány. Mára az egész világ előtt ismeretes a történet: múlt hétfőn délután fél egykor szakadt át a Mal Zrt. ajkai timföldgyárának X. tározógátja. Orbán már a másnapi sajtótájékoztatón közölte: nem természeti katasztrófa, hanem emberi mulasztás vezetett a tragédiához, s a gyár irányítását többé nem bízhatják azokra, akik ezért felelősek. Lapunk az elmúlt héten számos szakemberrel beszélt, akik inkább óvatosságra intettek: bár valóban sürgető kérdés, mi okozta a tragédiát, a felelősség megállapításához, a felelősségre vonáshoz nagyon alapos vizsgálatok szükségesek. HERSKOVITS ESZTER írása.
Kaleta Jánosné, a Progressio Mérnöki Iroda vegyészmérnöke a katasztrófa utáni első napokban úgy vélte: korai még állást foglalni az okokról és a felelősökről.
– Tény: a gátat eredetileg kisebb gyártási kapacitásra tervezték. De ez még nem jelenti azt, hogy szabálytalanul üzemeltették. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a katasztrófához kivédhetetlen események sora vezetett.
Egyébként a mérnök asszony már évekkel ezelőtt arra figyelmeztetett egy tanulmányában: Veszprém megye „időzített ökológiai bomba” lehet, mert ott hatalmas mennyiségű veszélyes ipari hulladékot tárolnak.
Más szakemberek is egyetértettek azzal: az ajkai gátszakadásnak feltehetőleg nem egyetlen kiváltó oka lehetett. Ekkora katasztrófa több tényező véletlen együttállásakor következhet be.
Fejes Zsolt vegyészmérnök, az almásfüzitői timföldgyár egykori munkatársa úgy látta: az idei szokatlanul bő esőzés miatt emelkedhetett a lúggal borított iszap szintje. Ha így volt, a lúgot teljesen vissza kellett volna szivattyúzni az időjárási körülmények miatt.
– Ha a tározóban több anyag volt a megengedettnél, és a lúgos iszap ezért törhetett ki onnan – az a tulajdonos felelőssége. De ennek kiderítéséhez valóban alaposan fel kell tárni minden egyes körülményt, részletet. Addig nem lehet a felelősséget megállapítani.
Az MTA főtitkára, Németh Tamás agrokémikus is elképzelhetőnek tartotta: nem szivattyúzták le a szokásosnál nagyobb mennyiségű vizet a vörösiszap tetejéről, s ez okozhatta a katasztrófát.
Németh arról is beszélt lapunknak: a hetvenes években a magyarországi bauxitbányászat felfutásával egyre több tározóra volt szükség. Az ajkai gyár X. iszapkazettája harmincöt éve épült az akkori csúcstechnológia szerint. De nem salakból – ez tévesen szerepelt a katasztrófa híreiben –, hanem úgynevezett szürkeiszapból. A speciális anyag betonkeménységűvé válik, ha a vörösiszappal érintkezik. Három évtizeddel ezelőtt minden tározó ebből az anyagból készült.
– Csakhogy ennyi idő után a gát elöregszik. Rendszeres ellenőrzésre, karbantartásra van szükség. Egyébként azt sem tartom kizártnak, hogy a tározóban túlnyomás alakult ki, és ez is szerepet játszott a katasztrófában – fűzte hozzá Németh Tamás, aki szakértői csoportot kért föl a gát vizsgálatára.
Illés Zoltán környezetügyi államtitkár saját szakértőire hivatkozva jutott arra a következtetésre: buzgárok – árvízkor jelentkező vízfeltörések – keletkeztek a töltés oldalában, ám a Mal Zrt. illetékesei ezt nem vették komolyan, nem építettek ellennyomó medencéket. (Többnyire homokzsákokkal elkerített medencével lehet védekezni a buzgárok ellen.) A szivárgások pedig – vélte Illés – idővel repedést okoztak, így omolhatott le végül a töltés fala.
Az államtitkár azt is mondta: nem írja elő törvény, hogy a környezetvédelmi hatóságok ellenőrizzék a talaj szerkezetét és a töltés állapotát, ezt is a Mal Zrt.-nek kellett volna vizsgálnia.
Ezzel a kijelentésével Illés Zoltán voltaképpen kimentette a helyzetből a környezetvédelmi hatóságokat, és a felelősséget egyértelműen a gyár tulajdonosaira, vezetőire hárította.
Tegyük azért hozzá: két héttel a gátszakadás előtt, szeptember 23-án a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ellenőrizte az ajkai gyár iszaptározóit. Az ellenőrzést Zay Andrea igazgató rendelte el. Amúgy ő korábban Illés Zoltán személyi titkára volt, s főnöke néhány hónapja nevezte ki a vízügyi hatóság vezetőjének. Életrajza szerint a Búbos Banka Kör aktivistájaként került kapcsolatba a természetvédelemmel.
