Kézivezérlés folyik a felsőoktatásban

A kommunikációnak, a médiaismeretnek alapozó tárgynak kellene lennie, mint az Egyesült Államokban a filozófia, „mert nem lesz minden egyetemista filozófus ott sem, mégis tódulnak a hallgatók olyan ismereteket szerezni, ami arra készíti fel őket általában, hogy emberebbek legyenek” – mondta a szakember a

A szakember emlékeztet: jelenleg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mondja meg, hogy mire nincs szükség vagy mit és kiket kellene képezni. Márpedig szerinte ez a szervezet nem tudhatja (és főleg nem tudhatja jobban), hogy mire van szüksége egy mai diáknak ahhoz, hogy majd harminc év múlva is boldogulhasson s hogy milyen felkészültségekre van szüksége egy értelmiséginek.

„A központi igazgatás feladata az, hogy kijelöljön trendeket – mondjuk – a következő tíz-tizenöt évre, és megszervezze ennek előkészítését, a trendek lebontását: ezt hívják társadalomtervezésnek. Föl van találva. De itt, nálunk mi van? Összehívja a helyettes államtitkár a Rektori Konferencia Bölcsészet- és Társadalomtudományi Bizottságát, és azt mondja: jövőre megszüntetjük a kommunikáció szakot. Ez nem tervezés, hanem rángatás. Ebben a pillanatban kézi vezérlés folyik ismét a felsőoktatásban, egyébként mindenhol, nem csak a kommunikáció szak esetében” – foglalta össze a jelenlegi helyzetet Horányi Özséb.

A felsőoktatási államtitkár érveire, hogy „a gazdasági szempontokat kell vizsgálni egy képzés esetén, és a gazdaságilag nem megtérülő szakokat meg kell szüntetni”, a szakember azt válaszolta, „katasztrofális naivitás közvetlen gazdasági megtérülésben gondolkodni”. Ráadásul nincsenek ilyen számítások nyilvánosan, és az újságírás nem a helyesírásról meg a tipográfiáról szól, hanem egy olyan mentalitásról, amely észreveszi a társadalomban azokat a feszültségeket, amelyeken érdemes volna enyhíteni. Ehhez elengedhetetlen a társadalomtudományi felkészültség – tette hozzá.

Horányi Özséb a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos, a legutóbb nyilvánosságra került kormányzati tervekről összességében azt mondta:

„Úgy látszik, megint előtérbe kerül az a naiv társadalomtervezési kép, miszerint kell három mérnök, kettő tanár és van két lemaradó – de ez így nem működik. Régebben sem. A társadalomtervezés nem mérnöki munka, és csak nagyon kis részben közgazdasági ismeretek kérdése. A társadalom másképpen tervezhető dolog. És lehet, sőt kell érteni hozzá, legalább annak, akinek ez a dolga.”