Kezdődik: Lázár lázálmáról vitáznak

A Fidesz frakcióvezetője módosítaná az alkotmányt, az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, és lényegében változatlan formában fogadtatná el a 98 százalékos különadót. Bekerülne az alkotmányba az a kiegészítés, hogy járulékokról sem lehet népszavazást tartani. Ennek azért van jelentősége, mert novembertől a jövő év végéig tagdíj helyett járulékot fizetnének a magánnyugdíjpénztár-tagok. Így erről a jövőben nem lehetne népszavazást tartani.

Alkotmányjogászok körében nagy vitát váltott ki az a javaslat, miszerint az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatna meg olyan törvényt, amelyről egyébként népszavazást sem lehet tartani. A minap 180 perc című műsorunkban Jakab András alkotmányjogász bírálta ezt. Szerinte a költségvetési tervezéskor gondok adódhatnának abból, hogy bármilyen kérdést, ami egyébként alkotmányos kétségeket keltene, a költségvetési törvény végére illesztve keresztül lehetne vinni - közölte a

A végkielégítésekkel összefüggésben kikerülne az alkotmányból a jó erkölcsre való hivatkozás. Az Alkotmánybíróság a 98 százalékos különadót azért semmisítette meg visszamenőlegesen, mert azokat a jövedelmeket is sújtaná, amelyeket törvényesen, alanyi jogon vesznek fel az emberek. Leginkább a szakszervezetek kifogásolták, hogy a parlament nyári döntése érinti a pedagógusokat, orvosokat, ápolókat is, ha több évtizedes szolgálati idő után kapnak végkielégítést. Lázár János frakcióvezető a Magyar Rádiónak adott interjújában a múlt héten azt ígérte: meghallgatja a szakszervezetek véleményét.

A Kossuth Rádió közölte: a találkozó pontos időpontja még nem ismert. Több szakszervezet is azt szeretné, ha jóval kétmillió forint fölött húznák meg azt a határt, ami után 98 százalékos különadót kell fizetni. Azt egyébként az Alkotmánybíróság is megállapította, hogy van törvényes lehetőség a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések megadóztatására.