Kevesebb, mint két héttel a tanév kezdete előtt még nem végleges a tanév rendje

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a Népszavának adott interjújában beszélt erről. 

„Az iskolákban augusztus 20-áig egyébként sem történik sok minden, hiszen minden zárva van (...) a későbbi kihirdetés nem okoz gondot. A tanítás szeptember 1-én mindenképpen elkezdődik, az, hogy a téli vagy a tavaszi szünet meddig tart, nem jelent problémát tanévkezdéskor”– fejtette ki a véleményét Maruzsa.

A tanév struktúrája nem válrozott, ám azt belátták, hogy nem lehet egyszerre tanítani és beiratkozást lebonyolítani vagy érettségiztetni, ezért ezekre a feladatokra plusz napokat jelöltek ki. Nincs kizárva, hogy a kormány így igyekszik lebontani a sokak fejében élő képet arról, hogy a tanároknak nyáron több hónapnyi szabadságuk van. A következő tanévtől ez azért sem lesz igaz, mert a tanév június 21-ig tart, egy héttel tovább, mint eddig. A szóbeli érettségi és a beíratkozás ezután történik csak meg.

„A téli szünet tavaly január 8-áig tartott, elsősorban energetikai okokból, ennek a visszajelzések szerint nagyon jó volt a fogadtatása, nem kellett szinte rögtön szilveszter után visszamenni az iskolába. Jövőre a tavaszi szünet is egy teljes hétig tartana, szerintem ennek is többen örülni fognak. A tanév egy héttel tovább, június 21-éig tart, azonban marad a 180 tanítási nap. Van olyan vélemény, hogy nyáron, a nagy melegben már nem lehet tanítani, de klimatikus szempontból ez a pár nap nem okozhat jelentős változást vagy kellemetlenséget. Szlovákiában például június 30-áig tart a tanév, a külső hőmérséklet szinte ugyanolyan Pozsonyban, mint Győrben, az iskolák klímaberendezésekkel való ellátottsága is hasonló. A középiskolai beiratkozást viszont a Nemzeti Pedagógus Kar kérésére eltoljuk három nappal, hogy ne legyenek adminisztrációs problémák, és a szóbeli érettségi lebonyolításához is adunk plusz három napot” – állítja az államtitkár.

A Civil Közoktatási Platform az Oktatási Hivataltól kért adatai szerint a 2022/2023-as tanévben több mint 4800 pedagógus jogviszonya szűnt meg. Maruzsa államtitkár szerint ezzel sincs semmi probléma, mert a nyugdíjba vonulók legalább fele marad a pályán.

„Évente 8-9 ezerre tehető az állásváltások száma, ebben azok is benne vannak, akik megszüntetik a jogviszonyukat, majd egy másik iskolában kezdenek tanítani. A lemondások, a nyugdíjba vonulások száma minden nyáron 4500 körülire tehető, de aztán ez visszarendeződik, augusztus 31-éig sokan be is lépnek. A pedagógusképzésben június végén közel 6 ezren végeznek, közülük is sokan jönnek ebben az időszakban. Emellett a nyugdíjasok tovább foglalkoztatása is egyszerűsödött, a bérüket és a nyugdíjukat is megkapják, ezért a nyugdíjba vonulók legalább fele a pályán marad, ami komoly erőtartalék” – foglalja össze Maruzsa Zoltán.  Azt azonban az államtitkár is elismeri, hogy a „sok” végzős pedagósushallgató idén mindössze 2445 pályakezdő tanárt jelent a köznevelés és a szakképzés számára összesen.

(Fotó: Máthé Zoltán/MTI)