Kevés a nő a sajtóban a visegrádi országokban, és gyakran zaklatják is őket

Öt magyar sajtóterméket vizsgáltak.

2022. április 30., 09:39

Szerző:

A Globsec és az Egyensúly Intézet a Nők hangja a médiában: közép-európai kitekintés címmel megjelent tanulmányban a visegrádi országokban a nők médiában betöltött szerepét vizsgálta. Ennek eredményeit a 24.hu írta meg.

Arra jutottak, hogy

amíg a vizsgált országok közül a másik háromban a nők által írt cikkek aránya közel van a paritáshoz (Szlovákia 51, Csehország 43, Lengyelország 41 százalék), addig Magyarországon csak 25 százalék volt a vizsgált héten, január 10. és 16. között.

Az Európai Parlament Kutatószolgálatának (EPRS) 2018-as jelentése szerint a női riporterek minden EU-s tagállamban kisebbséget alkotnak, ugyanakkor ez Magyarországon az EU-s átlagnál egy százalékkal többet, 41, míg Lengyelországban csupán 31 százalékot jelent. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének évente kiadott indexe szerint viszont csak Görögország van mögöttünk ezen a téren, igaz, a másik három visegrádi ország sem áll túl rózsásan, a magyar index 53,4, a másik három országé 56 pont vagy kicsivel e feletti.

Mindeközben az egyetemi képzésekről kikerülők többsége mind a négy országban nő. De ez nemcsak a sajtóra igaz, hiszen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők több mint 60 százaléka nő, ezzel szemben a munkaerőnek mindössze a 45, a vezetőknek a 37 százalékát adják. Ez részben összefügg azzal, hogy a nők inkább tartják úgy, hogy nincs lehetőségük a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésére. Körükben 27 százalék, a férfiaknál csak 10 százalék érzi így. Nem is egyszerű ez, ha azt látjuk – világít rá az Eurostat kutatása –, hogy a nők 70 százaléka végez valamilyen házimunkát naponta, míg a férfiak közül csak 22 százaléknyian, illetve a nők közel 40 százaléka lát el nem fizetett gondozási feladatot (foglalkozik gyermekekkel, idősekkel, fogyatékkal élőkkel), a férfiaknál pedig fele ennyien.

A témák szerinti bontásban idehaza a női szerzők cikkei leggyakrabban a belpolitikát és kormányzatot érintették, az ilyen jellegű írások 40 százalékát ők jegyzik. Nemzetközi és társadalmi ügyeknél, kultúránál a cikkek 17 százalékánál találtak újságírónőt szerzőként feltüntetve, míg a gazdasági és pénzügyi tárgyú cikkeknél 15, a tech és tudomány tematikájú cikkeknél csak 12 százalék a női szerzők aránya.

Még rosszabb a helyzet, ha a ranglétra magasabb fokaira tekintünk: vezetői és döntéshozatali pozíciókban a nők aránya pár kivételtől eltekintve nagyon alacsony. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete tavaly hozta nyilvánosságra, hogy a főbb közép-európai közmédia-műsorszolgáltatók stratégiai vezetőségében kevés a nő, és előrelépés alig tapasztalható. Magyarország a három másik országgal összevetve ilyen szempontból nem áll olyan rosszul: a vezetők 43 százaléka nő, míg Szlovákiában 22, Lengyelországban 20, Csehországban pedig mindössze 15 százalék. 

A  nőknek számos olyan teherrel is meg kell küzdeniük, amikkel a férfiaknak nem, vagy jóval kevésbé, így zaklatással, fenyegetésekkel. Az újságírók gyakran szabadúszók, nehéz hosszútávú, teljes munkaidős munkát találni, ami bizonytalanságot szül, egyrészt nehezebb megszerezni így a társadalombiztosítás bizonyos elemeit, másrészt ez különösen nehéz helyzetbe hozza az egyedülálló anyákat.

A tanulmány megoldásokat is javasol. Ezeket négy témakörbe rendszerezték:

  • több női szerző, szakértő, újságíró (a női újságírók támogatása, biztonságos, befogadó környezet biztosítása; nemi kvóták alkalmazása, főként a döntéshozatali pozíciókban és az alulreprezentált témaköröknél; az egyenlőségre tett erőfeszítések monitorozása, és a vonatkozó adatok – a nők által írt cikkek számának és témáinak – gyűjtése; népszerűsítő adatbázisok a női szakértőkről, újságírókról és témákról).
  • Változatosabb nyelv és tartalom, hogy sokszínűbb legyen a közönség (a nemi szempontokra érzékeny nyelvhasználat, a nemi sztereotípiákra erősítő vagy szexista nyelvezetű, vizualitású tartalmak mellőzése; egy egyenlőbb és sokszínűbb helyzet előnyeinek tudatosítása, több női szempont és tematika).
  • A zaklatás, erőszak elleni jogi védelem (belső felmérések, kötelező magatartási kódexek, képzések az egyenlőtlenségről, szexuális zaklatásról, elfogultságról; a nőkkel szembeni virtuális és fizikai zaklatás elleni támogatói környezet; a nőket is támogató jogi és szociális biztonság növelése).
  • Befogadó munkakörülmények (a gyerekes újságírók segítése, társadalombiztosítási eszközökkel, határozatlan idejű szerződésekkel, rugalmasabb munkafeltételekkel; a hétvégi munka és tartalomgyártás átszervezére, hogy a szektorban dolgozóknak több ideje legyen a családjukra, magánéletükre; a médiavállalatok átlátatóbb szervezeti felépítése, toborzási módszerei, munkaszerződései)

 Alapvetően a digitális médiát figyelték meg a kutatók, Magyarországon, a 24.hu, a Telex, a 444, az Index és a Magyar Nemzet került górcső alá.

(Kiemelt kép:  Budapest, 2022. április 26. Kocsi Ilona, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke átadja a MÚOSZ Nagydíját a legkiemelkedőbb teljesítményért Móricz-Sabján Simonnak, a Világgazdaság fotóriporterének a 40. Magyar Sajtófotó Pályázat díjainak átadásán, a 40. Magyar Sajtófotó Kiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Múzeumban 2022. április 26-án. MTI/Kovács Attila)

 

Magyarország egyik legfontosabb erőforrása a kiművelt emberfő, versenyképes tudású, a világra nyitott, hazáját szerető, szorgalmas fiatalokra van szüksége az országnak ahhoz, hogy ne csak szemlélője, hanem alakítója is lehessen a jövőnek - írta Novák Katalin a Facebook oldalán szombaton.