Kétbalkezes alkotmányozási komédia Fideszéknél

A tulajdon, a magántulajdon védelme eddig is benne volt az alkotmányban, de a most készülő új alaptörvényben hangsúlyos lesz az önvédelem is. Civilektől és szakmai szervezetektől érkezett ez a kérés – idézte Orbán Viktor kormányfőt a Kossuth rádió. Ha ez bekerül az új alkotmányba, akkor valószínűleg a Büntető törvénykönyv is változik. A változtatás akár már 2012. január elsejétől hatályban lehet. A miniszterelnök mértéktartásra intett a fegyverviselés ügyében. Az új alaptörvényt várhatóan április 18-én fogadja el az Országgyűlés.

Lázár János viszont veszélyesnek tartja a fegyvertartás liberalizációját. A

A Fidesz frakcióvezetője szerint a törvény jelenleg nem az áldozatot, hanem a bűnelkövetőt védi. Épp ezért arányossá kell tenni a két felet megillető jogokat – fogalmazott a politikus. Mindenképpen újra kell gondolni az önvédelem és a tulajdonvédelem szabályait. Megjegyezte azt is, hogy sehol Európában nem olyan szigorúak a fegyvertartásra vonatkozó jogszabályok, mint Magyarországon.

A kormány több más módosító javaslattal együtt beterjesztette a készülő új alaptörvényhez az önvédelemhez és a tulajdon védelméhez való jogot is.

Az állami erőszak-monopólium "szent és sérthetetlen"

Az új alkotmány világossá teszi, hogy az állami erőszak-monopólium "privatizálására" nincs törvényes lehetőség, az ugyanis "szent és sérthetetlen", "semmilyen gittegylet nem veszélyeztetheti" - mondta a Fidesz parlamenti frakcióvezetője sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: az alkotmányozással kapcsolatos nemzeti konzultációban egy határozott, szigorú büntetőpolitika iránti igény rajzolódott ki. Lázár János kijelentette: az az elvárás, hogy az állami erőszak-monopólium legyen valóságos és kizárólagos, mindenkire számára elfogadható.

"Ha megkérdezzük az embereket, egyértelműen azt mondják, hogy igazságot szolgáltatni, az erőszak hatalmával élni, csak az államnak legyen lehetősége. És ezt azért kell az alkotmányba beletenni, hogy végérvényesen lezárjuk azt a vitát, hogy mindenféle gittegyletnek van-e joga vagy nincs joga Magyarországon föl-alá mászkálni, és megfélemlíteni, terrorban tartani embereket" - fogalmazott.

Tényleges életfogytiglan

A Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatához benyújtott módosító indítványokról szólva kifejtette: a tényleges életfogytiglan tartó szabadságvesztés szerepeltetése az alkotmányban a "három csapás" törvénybe iktatásának folyamatába illik bele. Hozzátette, reméli, hogy a súlyos, halált okozó, erőszakos bűncselekmények esetében gyakoribb lesz az életfogytig tartó szabadságvesztés alkalmazása.

Az ön- és a tulajdonvédelem alaptörvényben rögzítéséről azt mondta: a törvénynek azokat kell védenie, akik jogkövető polgárok; igazságot, és nem csak jogot kell szolgáltatni. Ma ugyanis - mint megjegyezte - ha valaki az önvédelem jogára próbál hivatkozni, "nincs könnyű helyzetben". Mindezt viszont nem azok érdekében kezdeményezik, akik "várat építenek lakóház helyett". A politikus megerősítette, a fegyvertartási szabályok liberalizációját veszélyesnek tartaná, de rámutatott, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a magyar fegyvertartási szabályok Európában a legszigorúbbak közé tartoznak. Az ön- és tulajdonvédelemmel összefüggő részletes szabályokat a büntető törvénykönyv - várhatóan még idei - kodifikációja során alakítják majd ki.

Kérdésre hozzáfűzte, a kerítésbe való áramvezetést túlzásnak, aránytalannak tartja, de "ha most elmennénk Borsod megyébe, és megkérdeznénk, hogy ez arányos volt-e, mindenki azt mondaná, hogy igaza volt".

Szociális biztonság: nem tudják garantálni

A frakcióvezető kitért a szociális biztonságra való törekvés kérdésére is, amellyel kapcsolatban azt mondta, az a realitás ma Magyarországon, ha államcélként megfogalmazzák, hogy a magyar állam törekszik arra, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Az elmúlt húsz évben ugyanis - tette hozzá - az alkotmány azt mondta ki, hogy a szociális biztonság mindenkinek jár, ezt azonban nem tudta garantálni - írta az MTI.

Arról a módosító javaslatról, amelyet Lázár János egyedül jegyez, és amely kimondaná, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) a döntéseit "a történeti alkotmány, az alaptörvény és a sarkalatos törvények alapján hozza", kifejtette: nagy vitát váltott ki a frakcióban és a jogi szakmában egyaránt ez az indítvány, végleges képviselő-csoporti döntés azonban még nincs róla. Arra a kérdésre, mely szerint ezzel az indítvánnyal az volt-e a szándéka, hogy a kétharmados törvények elbírálása kikerüljön az Ab hatásköréből, úgy válaszolt: mivel csak ő és Harrach Péter KDNP-frakcióvezető nem írta alá a frakciószövetség alaptörvény-javaslatát, nekik van lehetőségük módosító javaslatot benyújtani, azt azonban nem árulta el, hogy ez a kezdeményezés kinek volt a személyes indítványa. Kiemelte ugyanakkor: "igenis tisztázni kell, hogy a sarkalatos törvényeknek és az alaptörvénynek milyen lesz a viszonya egymással. (...) Én megfontolásra érdemesnek tartottam ezt a javaslatot".

Az említett, az Ab-vel kapcsolatos indítványhoz hasonlóan - mint folytatta - a vármegye elnevezés használatáról sincs egyelőre végleges döntés. A frakcióvezető véleménye szerint az ilyen kifejezések még díszítőelemként is rombolják azt a lehetőséget, hogy megértessék a világgal: "mi a XXI. század Magyarországát szeretnénk újjászervezni".