Kész a leltár, megszavazták Budapest 10 legszégyenteljesebb épületét
Képes lajstromba vette Budapest tíz legkínosabb építészeti szégyenfoltját a Szégyen, ami van nevű Facebook-csoport. A szavazatok és javaslatok alapján olyan fővárosi házakat vettek fel a Top 10-es feketelistára, amelyek a közösség szerint többet érdemelnék ahhoz képest, amilyen sorsra jutottak.
A lista első helyét Budapest székesfőváros egyik legmonumentálisabb pusztulása, a Károly körúton vedlő Anker-ház, az egykori Anker Élet- és Járadékbiztosító Rt. néhai budapesti székhelye csípte meg. Az 1910-re, Alpár Ignác tervei szerint megépült komplexum 2011 óta műemlék. Hírek szerint több beruházó is megálmodta már a hasznosítását, de ahhoz – mint a Portfolio írta a minap – számtalan magántulajdonossal, valamint az önkormányzattal és természetesen rengeteg állami szervvel kellene megegyezni. A reménybeli új tulajdonos valószínűleg luxuslakásokat, vagy exkluzív szállodát alakítana ki az épületben, ha eljutna odáig.
Az Anker-házA második helyre az egykori Svábhegyi Szanatóriumot érdemesítették a szavazók. A XII. kerületi Eötvös úton enyésző épület helyén a XIX. században vízgyógyászati létesítmény működött, a szanatóriumot Horthy Miklós kormányzó közbenjárására, 1927-ben építették meg, két Lechner-tanítvány, Jakab Dezső és Sós Aladár tervei alapján. A hajdan kiemelkedően szép épület úszómedencéjét Hajós Alfréd tervezte. Karinthy Frigyest is kezelték itt egy ideig. 1998-ig a SOTE III. számú belgyógyászati klinikája működött benne, azóta üresen áll. Tavaly óta árulják, akkor 16,8 milliárdot kértek érte.
A hármaska a Színyei-Merse Pál utca és a Podmaniczky utca egyik sarkán áll. Több száz hasonló korú és állapotú ház áll Budapesten pont ugyanennyire hámló vakolattal és ugyanilyen ordenáré lábazatfestéssel, de talán pont ezért került be a TOP 10-be.
A következő szégyenfolt az Andrássy út 83-85. számú háza, az a köröndi palota, amelynek teteje 2014 nyarán építési munkák közben leégett, a szerkezetet a mai napig nem sikerült teljes mértékig helyreállítani. A Világörökség része. A házat 1883-ban Kauser József tervezte a Magyar Államvasutak nyugdíjpénztárának megbízásából. A sérült épület megmentésére még Facebook-csoport is alakult, a látható sikerrel.
Az ötödik helyet a Gellért szállónak ítélték meg. Valójában sem mi. sem a kommentelők nem értik, mit keres a listán, hiszen hiszen sokkal jobban fest, mint a TOP 10-ben szereplő összes többi ház. A komplexum 1912 és 1918 között épült szecessziós stílusban, Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr és Sterk Izidor tervei nyomán. Az építkezésen orosz hadifoglyok is dolgoztak az első világháború utolsó évében. Jellegzetes portálja fölött Gárdos Aladár reliefcsoportjai sorakoznak, míg a Fürdő főbejáratát Róna József grandiózus, gyógyulást jelképező szobrai díszítik. A regényes múltú épületre az azóta megszűnt Zoom szerint tavaly Mészáros Lőrinc is megpróbált rárabolni, a tulajdonos Danubius Hotels ezt azonban utóbb cáfolta.
Természetesen az egyik leggyalázatosabb sorsra jutott pesti palazzó, a Balettintézetként is ismert Andrássy úti Drechsler palota felkerült a feketelistára. Kora folytán lassan a házat tartó állványzat is megérdemli a védettséget. A Lechner Ödön és Pártos Gyula által tervezett, 1883 és 1886 között épült házat 1997-ben értékesítette a VI. kerület akkori vezetése. Később az ingatlan egy izraeli tulajdonoshoz került, majd 2014-ben egy portugál céghez. Egy tavalyi hír szerint a palota 2020 második felében W Budapest néven, a Monarchia hangulatát idéző luxusszállodaként születik újjá.
A Drechsler-palotaA következő helyezett a Szabadság téri Tőzsdepalota. A térség második legnagyobb műemléképülete (az Országház után) 1907-re készült el, ezt a házat is Alpár Ignác tervezte. Az épület 1948-ig működött tőzsdként, 1955-től az MTV székházaként szolgált. Az MTV 2009-es távozása óta az épület üresen áll, de tulajdonosa, egy kanadai cég hamarosan felújítja: négy szárnya közül az első – a Nádor utcai – rekonstrukciójának befejezése 2019 végére várható. Irodaházként és kereskedelmi központként hasznosul majd.
A lajstrom 8. helyére szintén egy Andrássy úti bérpalota futott be. A Liszt Ferenc tér sarkán álló 47-es számú házat szintén csak az idősebb pesti bennszülöttek láthatták állványzat nélkül, a gerendákat tartó ácskapcsok 500 éve elsüllyedt spanyol gályákon talált leleteket idéznek. Terézváros önkormányzata 2017-ben nettó 1,19 milliárd forintért hirdette meg az épületet. 2008-ban már megpróbálták értékesíteni, akkor 150 milliót kértek és adtak érte, végül a bíróság semmisítette meg az adásvételi szerződést.
Az Andrássy út és az Izabella utca sarkán álló régi MÁV-székház helyezését szintén nem értjük, az épületen semmi olyat nem látunk, ami miatt szégyenlistára kellett tenni. Belül azonban állítólag nagyon rossz állapotban van. A Klubrádió 2017-ben beszélt Bárány Balázzsal, a VDSzSz Szolidaritás alelnökével, aki ekképp festette e az akkori kondíciókat: „gyalázatos állapotban van belülről, hiszen nem lakják, nem igazán gondozzák, volt jó pár csőtörés, állítólag a lépcsőházak kopottak, több helyen leszakadtak belőle elemek." Az épület érdekessége egyébként, hogy a belső udvarában bunkerrendszert alakította ki.
A 10. helyen fertelemkedő Síp uta 8-10-et tekintve nincs kérdés. A zöld hálóval borított kétemeletes házat Kassowitz Hirsch Jakab bornagykereskedő 1866-ban építtette Wechselmann (Izsák) Ignáccal, a pesti építő cég akkor egyetlen zsidó tagjával. Wechselmann Feszl Frigyes munkatársa volt a Dohány utcai zsinagóga befejező munkáiban.
A Síp utca 8-10A ház 2005-ben lett műemlék, de a KÖH engedélyezte totális átalakítását, a telkeken fekvő, összenyitott épületeket egy 2006-ban kiadott bontási engedély alapján lebontották. A meghagyott utcafronti homlokzatok mögött hét és nyolcemeletes lakóházakat terveztek építeni, de a vállalkozás csődbement – írta a Mi Erzsébetvárosunk blog.
