Később csengetnének - Érvek és ellenérvek a csúsztatott iskolakezdésről
„A gyerekek oldaláról abszolút támogatom a javaslatot, hiszen melyik az a szülő, akinek van szíve korán felkelteni a gyermekét”
– reagált a 168 Órának Dorka, a kétgyermekes anyuka a hírre, amely szerint csúsztatott, 9 órai iskolakezdést javasol Karácsony Gergely főpolgármester a koronavírus-járvány második hulláma elleni védekezés részeként. A Főpolgármesteri Hivatal és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) indoklása szerint erre azért volna szükség, mert a reggel 7 és 8 óra közötti csúcsforgalom idején a közösségi közlekedésben utazók egyharmadát főleg a közép- és felsőoktatásban tanulók teszik ki. Ha ők később mennének, akkor el lehetne kerülni a zsúfoltságot a csúcsidőben, s alacsonyabbá válna a járvány intenzívebb terjedésének kockázata is.
A városvezetés és a BKK olyannyira komolyan gondolja a javaslatot, hogy az ügyben már egyeztetést is kezdeményeztek. Meghívták az Emberi Erőforrások Minisztériumát, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, tíz budapesti tankerületet, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületét, a Budapesten oktatási intézményeket fenntartó egyházakat, valamint egy sor további szervezetet.
A tárgyalások első köre már le is zajlott, Karácsony azonban kapott hideget és meleget is az ötletéért. A csúsztatott iskolakezdés gondolatát elsősorban a kormánypártok képviselői bírálták. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára egyszerűen gumicsontnak nevezte a felvetést, míg Gulyás Gergely kancelláriaminiszter „érdekes javaslatról” beszélt, miközben kifejtette, nem tartja helyes indoklásnak, hogy a későbbi iskolakezdés miatt kisebb lenne a tömeg a közösségi közlekedésben. Meglepő volt ehhez képest az Emberi Erőforrások Minisztériumának semmitmondó közleménye a témában, szerintük az iskolák az oktatási törvényt követve eddig is maguk dönthettek a tanítás kezdetéről.
Végül a Klebelsberg Központ kategorikusan kijelentette, hogy ők nem adnak ki semmilyen ajánlást a tervekkel kapcsolatban.
Az utóbbi állásfoglalás azért is meglehetősen érdekes, hiszen az iskoláknak a házirendjükben és szervezeti-működési szabályzatukban kell rendelkezniük a nyitva tartásról, illetve a csengetési rendről. Ezt a szülői munkaközösségnek véleményeznie kell, majd a fenntartónak kell jóváhagynia. Márpedig a fővárosi állami oktatási intézményeknek a Klebelsberg Központ a fenntartója, ami azt jelenti, hogy előbb-utóbb kénytelen lesz saját álláspontot kialakítani a főpolgármester elképzeléseiről.
„Az iskoláknak nagyon komoly logisztikai feladat lesz a csúsztatott kezdés, különösen, ha azt az elvet vesszük figyelembe, hogy gyermek nem lehet felügyelet nélkül az oktatási intézményben”
– közölte lapunkkal a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Totyik Tamás szerint a PSZ az utóbbi hónapokban, illetve a járvány kitörésekor is folyamatosan amellett volt, hogy az egészség védelme a legfontosabb, tehát ha a fővárosi tömegközlekedésben a zsúfoltság csökkentésével mérsékelni lehet a járvány terjedését, netán meg is lehet előzni, akkor támogathatónak tartják Karácsony Gergely javaslatát.
Érdekes kérdés, hogy ha a fővárosi terv beválik, akkor megvalósítható lenne-e a jelenleg eléggé merev országos oktatási rendszerben. Hiszen a csúsztatott iskolakezdés állítólag kedvező hatással van a gyerekekre, amit kutatások egész sora bizonyított már. Ezek közül kiemelendő egy, az amerikai Science Advances tudományos folyóiratban publikált felmérés, amelyet egy seattle-i iskolakerület 18 középiskolájában 2016 őszén készítettek. Kiderült, hogy azok a diákok, akiknek reggel 8-kor kezdődött a tanítás, összesen 6 óra 50 percet aludtak éjszaka, míg a 9-re járók a tanítási napok előtti éjszakákon átlagosan 34 perccel több időt tölthettek alvással. Ez azonban nem megdönthetetlen érv, mint ahogyan a krízishelyzetekre való mindennemű rugalmas reagálás is komoly problémába ütközhet manapság.
„A diákok terhelése mellett nagyon nehezen lehetne teljesíteni az oktatási rendszer által támasztott követelményeket. Ha az elvárások nem csökkennek, akkor az amúgy 7-8 órás tanítási idő teljes mértékben rácsúszik majd a délutáni, szintén nem kisszámú szakkörökre, edzésekre, különórákra” – figyelmeztetett Szűcs Tamás. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke lapunknak elmondta, hogy szerinte ezen a problémán csak az óraközi szünetek időtartamának csökkentésével lehetne hatékonyan segíteni, ettől azonban a terhelés még nem csökkenne. „Érdemes lenne meggondolni a tanórák időtartamának csökkentését, amit egyébként nem csupán a későbbi kezdés tehet indokolttá, hanem a gyerekek koncentrációs képessége is” – vélte. A PDSZ javaslata szerint a 9 órás kezdést először próbaidőre kellene bevezetni annál a korosztálynál, amely már képes önállóan közlekedni, és e tapasztalatok alapján lenne érdemes elgondolkodni az új rendszer kiterjesztésén.
A szakszervezetek szerint a csúsztatott iskolakezdés összességében kedvezően hatna a jelenlegi oktatási rendszerben.
Az agglomerációból bejáró középiskolások számára kifejezetten előnyös lenne, hiszen ezzel feltehetően csökkenne a késések száma.
A pedagógusoknak sem kellene óriási többlet terhet a vállukra venniük a módosítással, az óraszámuk ugyan a gyermekfelügyelet iránti igény növekedése miatt gyarapodna, de nem számottevően, s azt a fenntartó be is számíthatná a kötelező óraszámba.
Problémák vélhetően a szülői oldalon jelennének meg inkább, köszönhetően a szinte teljesen rugalmatlan magyar munkaerőpiacnak. „Az itthoni munkaadók többsége még mindig azt a tekintélyelvet követi, hogy a dolgozónak napi 8 órát márpedig akkor is az irodában kell ülnie, ha annak semmi értelme sincs. A törzsidőt, a rugalmas munkaidőt, vagy a távmunkát a hazai cégek csak mostanában kóstolgatják, ez az intézmény csupán néhány nagyobb multinál működik” – közölte a szülői oldalt képviselő, s a nők igényeit jól ismerő Dorka. A fiatal anyuka szerint megfelelő intézményi háttér nélkül a csúsztatott iskolakezdés nagy vesztesei az édesanyák lesznek, akik már eddig is csak nagyon nehezen voltak képesek visszailleszkedni a munkaerőpiacra.
